Szerző: Koi Tamás

2009. április 24. 11:28

Hatósági szigor kell a digitális átálláshoz Magyarországon

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) több hónapnyi vizsgálat után tegnapelőtt tájékoztatta az Országgyűlés Eseti Bizottságát a honi digitális átállás helyzetéről. A márciusban lezárult vizsgálat több ponton is hiányosságokat tárt fel a tavaly szeptemberben aláírt hatósági szerződésben foglaltak teljesítése kapcsán. Ha az Antenna Hungária tulajdonában álló Antenna Digitális Kft. nem tesz eleget önként a hatóság tételes felhívásainak, piacfelügyeleti eljárás indul a cég ellen, ugyanakkor elképzelhető, hogy nem csak a műsorszórót, hanem a tartalomszolgáltatókat is elmarasztalja a hatóság.

A hatóság az ellenőrzés során egyelőre csak a tényeket vizsgálta, a felróhatóságot a piaci szakaszban tárja fel -- mondta el tegnap újságírók előtt az NHH Tanácsának alelnöke, Dr. Rozgonyi Krisztina. \"Egyértelműnek tűnik az eljárás mai szakaszában is, hogy a kötelezettségek egy része csak és kizárólag az engedélyes felelőssége. Észleltünk azonban olyan külső körülményeket, melyek érdemben befolyásolják az engedélyes feladatainak teljesítését\" -- hangsúlyozta Rozgonyi.

Az NHH Tanácsa a közszolgálati televízió és rádió, az országos kereskedelmi televíziók, valamint a mobiltelevíziós (DVB-H) platformmal kapcsolatban a mobilszolgáltatók szerepét is vizsgálta a folyamatban, emellett a hatóság szerint bizonyos vállalások teljesítését befolyásolhatta a nemzetközi pénzügyi helyzet is. Utóbbi kapcsán a vevőkészülékekkel kapcsolatos kedvezményes részletfizetési lehetőség teljesítésének elmaradását említette elsősorban az NHH.

A hatóság a vállalt műszaki kötelezettségek vizsgálata során megállapította, hogy a műsorszóró szerződésnek, illetve a pályázati ajánlatnak megfelelően megkezdte ugyan a műsorszórást, de mind a DVB-T (földfelszíni digitális televíziózás), mind a DVB-H esetén a vállalt határidőhöz képest egy hónap késéssel valósult meg az üzembe helyezés, a kiépítettség pedig valamelyest elmaradt a szerződésben vállalt szinttől. Az NHH ugyanakkor úgy látja, hogy a vállalt kötelezettség és a teljesült érték közötti különbség a platform belátható időtávon belüli működését nem befolyásolja érdemben, ezért a jogsértés elhárítására a következő hálózatbővítési ütem (2009. november 1.) idejét jelölte ki.

Hatból egy csatorna fogható csak

Ennél sokkal komolyabb problémát jelent, és a platform sikerére is jóval nagyobb hatást gyakorolhat, hogy a műsorkínálat jelenleg köszönőviszonyban sincs a szerződésben, valamint a törvényben kötelezően előírt struktúrával. A kötelezően továbbítandó hat közszolgálati műsor közül jelenleg egyre (Duna Televízió) jött csak létre szerződés, az m1 és m2 sugárzását a kísérleti adást követően levették a DVB-T és DVB-H platformokról, a Magyar Rádió MR1, MR2 és MR3 csatornái pedig máig csak kísérleti jelleggel sugározzák a DAB+ rádiós hálózaton.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy az AH több ízben megkereste a közszolgálati műsorszolgáltatókat, szerződéskötésére irányuló tárgyalások is folyamatban voltak, azonban a megállapodások nem jöttek létre. Ennek elsődleges oka, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárást a Magyar Rádió nem írta ki, a Magyar Televízió pedig még nem zárta le. Az NHH álláspontja szerint ugyanakkor a törvényben megfogalmazott szerződéskötési kötelezettség a műsorterjesztőre és a közszolgálati műsorszolgáltatóra is vonatkozik, így adott esetben elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy a hatóság végül a Magyar Televíziót és/vagy a Magyar Rádiót is elmarasztalja a piacfelügyeleti eljárás során.

RTL Klub, TV2 -- az elveszett kulcsok a sikerhez

Bár az ATV és HírTV hírcsatornák a szerződésnek megfelelően bekerültek a kínálatba, a két országos kereskedelmi televízióval a kötelezettségvállalási nyilatkozat ellenére sem sikerült szerződést kötni. \"A műsorszolgáltatók a törvényi határidő lejárta előtt bíróságon támadták meg az AH szerződését, mi a bírósági szakasz lezárásáig nem tudjuk hatósági eszközökkel vizsgálni szerepüket\" -- mondta el Rozgonyi, hozzátéve, hogy a két kereskedelmi csatorna megjelenése kulcskérdés a platform sikerességével kapcsolatban. A műsorszóró vállalta, hogy két új csatornát is beilleszt az országos hálózatba, ezek egyike azonban (a HUMOR1 TV csatornája, a Prime) el sem kezdte a műsorszolgáltatást, a Viasat3 pedig időközben visszalépett.

A digitális dekóderek forgalmazása sem a szerződésben vállalt feltételek szerint zajlik a platform indulása óta. Máig sem lehet kedvezményes hitelkonstrukcióban dekódert vásárolni, másrészt a vevőtájékoztató rendszer egyik kulcseleme, a disztribúciós hálózat sem épült ki a vállalásoknak megfelelően, így nem lehet dekódert kapni a Tesco nagyáruházakban vagy a Photo hall szaküzletekben.

Nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszul

A HWSW kérdésére Rozgonyi elmondta, az NHH bízik benne, hogy a digitális átállásról szóló törvényben meghatározott 2011. december 31-i dátumra a törvényben megszabott feltételeknek megfelelően megvalósulhat a digitális televíziózás bevezetése, így az analóg adást lekapcsolhatják. \"Vannak olyan biztató nemzetközi példák, amelyek azt mutatják, hogy jól előkészített módon, rövid határidő alatt mehet végbe területileg jól fókuszált lakossági csoportok átállítása valamelyik digitális platformra. Nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszabbul, mint más olyan uniós országok, melyekre a 2012-es kötelezettség vonatkozik\" -- vélekedett Rozgonyi.

Az NHH a következő lépésben piacfelügyeleti eljárás során ellenőrzi, hogy a szerződésben foglaltak nem teljesítése kinek róható fel, illetve a felhívásban foglaltaknak eleget tesz-e a kötelezett. Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, az NHH a hatósági szerződésben szereplő szankciókat (pl. bírság) alkalmazhatja. Az AH a felhívás kézhezvételét követően észrevételt tett a felhívás tartalmára. Ezt a nyilatkozatot az NHH a felhívás eredménytelensége esetén megindítandó hatósági eljárásban vizsgálni és értékelni fogja.

Lapunk megkereste az Antenna Hungáriát is az NHH tegnap ismertetett felhívása kapcsán, a műsorszóró vállalat azonban nem kívánta kommentálni a hatóság vizsgálatát.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról