Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Egyik ország sem használja ki igazán hatékonyan az infokommunikációs vívmányokat

Bodnár Ádám, 2008. január 31. 13:26
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Egyesült Államokban, Svédországban és Japánban használják ki a leginkább a távközlési technológiákban rejlő lehetőségeket a gazdasági fejlődés elősegítésére -- derül ki egy felmérésből, amelyet a Nokia Siemens Networks megbízásából készített a London Business School professzora, Leonard Waverman, valamint az LECG gazdasági tanácsadó vállalat.

[HWSW] Az Egyesült Államokban, Svédországban és Japánban használják ki a leginkább a távközlési technológiákban rejlő lehetőségeket a gazdasági fejlődés elősegítésére -- derül ki egy felmérésből, amelyet a Nokia Siemens Networks megbízásából készített a London Business School professzora, Leonard Waverman, valamint az LECG gazdasági tanácsadó vállalat.

A cél: fejlett infastruktúra hatékonyan kihasználva

A Connectivity Scorecard azt vizsgálja, hogy a kormányok, vállalkozások és a fogyasztók hogyan használják a rendelkezésükre álló távközlési és informatikai eszközöket -- legyen szó akár PC-kről, akár telefonvonalakról vagy mobilokról -- a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése érdekében. A pontrendszer olyan szempontokat vesz figyelembe többek között, mint a telefonvonalak száma a lakosságra vetítve, a PC-penetráció, az internetezők száma, a szoftver- és hardvervásárlásra költött összegek, az internetre kapcsolt iskolák száma, vagy az online elérhető kormányzati szolgáltatások száma.

A pontrendszerben az országokat minden kategóriában összehasonlítják az adott kategória legjobbjaival, így ha létezne olyan ország, amely minden vizsgált szempontból a legjobb lenne, az kapna 10-ből 10 pontot. A rangsor élén végző Egyesült Államok összesített pontszáma például 6,97 a 10-ből, a második helyen álló Svédország pontjainak száma 6,83, majd Japán következik 6,8 ponttal. Hazánk az "innováció-alapú gazdaságok" kategóriájában szerepel és a listán hátulról a harmadik helyen áll, Csehországot és Lengyelországot megelőzve, de leszakadva Spanyolországtól. A 16 országból álló lista pontátlaga 5,05, Magyarország csupán 3,18 pontot szerzett.

A jelentés szerint a pontszám jól megmutatja, hogy az adott ország pusztán infokommunikációs eszközökkel mennyire növelhetné a gazdaságát, például a szélessávú internet vagy az e-kormányzati szolgáltatások terjesztésével. A pontrendszer külön vizsgálja a kormányzati, fogyasztói és üzleti szegmenst. Egy-egy kategóriában az alacsony pont az infrastruktúra fejletlenségére, vagy az alacsony használatra utal, az Egyesült Államok például a viszonylag alacsony szélessávú penetráció miatt a fogyasztói szegmensben nem szerepelt különösebben jól, a 90 százalék feletti lakossági broadband-lefedettséggel rendelkező Dél-Korea viszont az üzleti szegmensben teljesített gyengébben.

Mindenhol van tennivaló

A Connectivity Scorecard nem csak azt vizsgálja, hogy az adott országoknak mennyire fejlett a távközlési és informatikai infrastruktúrája, hanem azt is, hogy mennyire hatékonyan használják ki. A tanulmány szerint még a listán legjobban szereplő országoknak is van hová fejlődnie, vagyis még többet hozhatnának ki a rendelkezésükre álló eszközökből, illetve gyakran az is előfordul, hogy az ICT-megoldások terjedését elősegítő szabályozók nem a várt hatást fejtik ki.

Az eltérő eredmények alapján is is világos, hogy a különböző országoknak más-más a tennivalója az előrelépés érdekében. "A tanulmány azt bizonyítja, hogy még a világ leggazdagabb országai sem engedhetik meg maguknak, hogy elégedettek legyenek az eredményeikkel. " -- mondta a jelentés szerzője, Leonard Waverman professzor. Az Egyesült Államok előtt álló legfontosabb feladatt a broadband penetráció növelése, Dél-Koreában annak kellene a végére járni, hogy a vállalatok miért költenek ilyen keveset távközlésre, Indiában vagy Nigériában viszont az írástudatlanság legyőzése látszik a legégetőbb feladatnak.

"A tanulmány tettre szólítja a kormányokat és vállalkozásokat. A gazdasági bizonytalanság időszakában a kommunikációs infrastruktúra hatékony kihasználásának a hozadékai nagyok. Ahogy közeledünk ahhoz a látomáshoz, hogy 2015-ben 5 milliárdan lesznek összekapcsolva, a döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek együtt kell segíteniük az infrastruktúra fejlesztését" -- tette hozzá Ilkka Lakaniem, a tanulmányt finanszírozó Nokia Siemens Networks globális politikai kapcsolatokért és kezdeményezésekért felelős vezetője.