Szerző: Bodnár Ádám

2014. november 21. 10:21

Intel: már jó állapotban a 14 nanométeres technológia

Az Intel történetének egyik legnehezebb szülése volt alighanem a 14 nanométeres félvezetőgyártási eljárás, amely az eredeti tervekhez képest majdnem egy éves késéssel sikerült tömegtermelésbe vezetni. Mára azonban a problémák többsége megoldódott, állítja a cég.

Tegnap zajlott az Intel kaliforniai főhadiszállásán a vállalat éves befektetői konferenciája, ahol természetesen szóba került a legújabb, 14 nanométeres chipgyártási eljárás is. A prezentációk alapján nagyon nehéz szülés volt, de most már egész jó bőrben van.

Jó bőrben van a 14 nm-es technológia

Az Intel hagyományosan kétévente cserél mikroarchitektúrát és kétévente gyártástechnológiát, utóbbinak a fejlődési üteme azonban a 14 nanométeres eljárás bevezetésével látványosan megakadt. Az eredeti tervek szerint már 2013 végén el kellett volna kezdődnie a 14 nanométeres chipek gyártásának, hogy aztán 2014 elején elrajtolhassanak a piacon, de a vállalat még most, majdnem egy évvel később is csak egyetlen 14 nanométeres processzort szállít, a Core M-et, azt is csak korlátozott példányszámban.

2013-ban pocsékul állt a 14 nanométeres technológia fejlesztése, jelenleg már sokkal jobb a helyzet, de időarányosan még mindig nem sikerült azt a szintet elérni kihozatalban, vagyis a legyártott és az elvárt paraméterek mentén működő lapkák arányában, mint a 22 nanométeres eljárás esetén. A prezentáció alapján "egészséges" a kihozatal aránya (a pontos szám persze szigorú titok), és a jövőben további javulás várható. Az Intel mindazonáltal azt is mondja, a 22 nanométeres eljárás volt minden idők leggyorsabban "rampelt" technológiája, vagyis szokatlanul hamar sikerült a kihozatalt magas szintre emelni, azokat a számokat nehéz utolérni.

Az 14 nanométeres eljárás második generációs FinFET (3D, Intel-terminológiában Tri-Gate) tranzisztorokat tartalmaz. Az új tranzisztorok kevesebb, de magasabb "uszonyból" állnak, amelyek sűrűbben helyezkednek el, így végeredményben a legyártott áramkörök kisebbek, miközben a tranzisztorok karakterisztikája (kapcsolási sebesség, nyitófeszültség) kedvező irányba változik. Az Intel arra büszke elsősorban, hogy a 14 nanométeres csíkszélességű technológiája (kódnevén P1272) alacsonyabb tranzisztorköltséget is hoz a 22 nanométeres eljáráshoz képest.

Érkeznek a chipek is

Ennek köszönhetően például az 1,3 milliárd tranzisztorból álló kétmagos Broadwell (Core M) processzor 37 százalékkal kisebb mint a 22 nanométeres kétmagos Haswell, pedig az 960 millió tranzisztorból épül fel. A tranzisztorkeret legnagyobb részét a vállalat a grafikus mag fejlesztésére fordította, aminek eredményeképp a Broadwell grafikus teljesítménye nagyjából 40 százalékkal, tehát hellyel-közzel a tranzisztorszám növekedésével lineárisan emelkedett.  Eközben a frissebb generációs technológián gyártott chip fogyasztása annyira alacsony (mikroarchitekturális fejlesztések révén is), hogy elég hozzá egy passzív hűtő.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Core M-et jövőre követheti a többi 14 nanométeres lapka, az asztali gépekbe és mainstream notebookokba gyártott Core i-sorozatú chipek, a szerverprocesszorok, valamint az okostelefonokba szánt lapkák.

A befektetői konferencián elhangzottak alapján a gyártástechnológiai fejlesztés teszi lehetővé az Intel számára, hogy továbbra is a megszokott, magas szintű nyereséggel működjön. A vállalat által közzétett adatok alapján a PC-s processzorainak átlagos eladási ára (ASP) az utóbbi időben stagnált, de inkább gyengén csökkent, az új technológiáknak köszönhetően viszont a gyártási költségeket sikerült egyre lejjebb szorítani, így végeredményben a nyereségesség nem romlott.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról