Múlt hét végén furcsa, elsőre ellentmondásosnak látszó hírek és nyilatkozatok érkeztek a világ legnagyobb mesterséges intelligencia startupjainak háza tájáról. A túl gyorsan fejlődő AI korlátozására utaló, iparági konszenzusnak is nevezhető megszólalások, nyílt levelek már augusztusban bejárták a sajtót, és ugyanezt a retorikát követte Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatójának szombaton megjelent esszéje, melyben a cégvezető ismételten azt sürgette, hogy az AI-cégek lassítsák a legfejlettebb (frontier) modellek képességeinek fejlesztését.

Eközben a Reuters szerint a háttérben újabb, ezúttal százmilliárd dolláros tőkebevonásra készül az AI-startup, mely nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó ilyen kör lesz a vállalat tőzsdei bevezetése (IPO) előtt. 

Az utolsó körrel az Anthropic akár kétbillió dolláros piaci tőkeértékkel nyithat a Wall Streeten, amire eddig soha nem volt még példa az amerikai tőkepiac történelmében (a legutóbbi rekordot a SpaceX tartja 1,77 billió dollárral).

A lap úgy tudja, hogy a tőzsdei bevezetésre akár az amerikai félidős választások előtt sor kerülhet, ami azt jelentheti, hogy a cég értékelése fél év leforgása alatt a duplájára nőtt, miután a májusi Series H finanszírozási körben 965 milliárd dollárra becsülték a vállalat értékét. Akkor 65 milliárd dollárt tudott bevonzani a startup.

A cég értékével párhuzamosan az Anthropic árbevétele is meredeken nő. A vállalathoz tavaly még csupán 9 milliárd dollár folyt be, aminek több mint a hétszeresét, 65 milliárd dollárt sikerült kasszírozni idén év közepéig, az előrejelzések szerint pedig 2028-ban összejön a 200 milliárd dolláros bevételi szint.

Miért érdemes belevágnod AI Agent fejlesztői képzésünkbe? Összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni a szeptember 21-én induló online tanfolyamon.

A fenti számok már önmagukban döbbenetesnek tűnnek, a mesterséges intelligencia modellek fejlesztése és üzemeltetése ugyanakkor legalább ennyire gigantikus tőkeigénnyel jár.

A vállalat mostanáig alsó hangon 500 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú kötelezettséget vállalt részben hardvervásárlások és infrastruktúra-bérletek képében, melybe olyan hyperscalereket vont be, mint a Google, a Microsoft, az Amazon, az Oracle, de a partnerek közt ott van a SpaceX és az Nvidia is.

Az az Nvidia, mely a pletykák szerint további tízmilliárd dollárnyi tőkével támogatná meg az Anthropicot az új befektetési körben.

A fentiek fényében Amodei esszéje látszólag olyan önellentmondást keletkeztet, mellyel a történetének egyik legnagyobb növekedési lehetősége előtt álló vállalat egyben azt üzeni a világnak, hogy lassítani kell az AI fejlesztését.

A képet azonban némileg árnyalja, hogy Amodei elsősorban arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy nem szabad olyan helyzetet teremteni a verseny hatására, melyben az AI képességei gyorsabban fejlődnek annál, mint amit a biztonsági mechanizmusok képesek követni.

Ugyanebben az esszében azonban egyszerre beszél az Anthropic vezére fejlesztés ütemének kordában tartásáról és az amerikai technológiai előny megőrzésének fontosságáról, amivel az amerikai kormány, illetve Donald Trump elnök Kínával kapcsolatos kijelentéseit visszhangozza, melynek lényege nagyjából annyi, hogy aki az AI-fejlesztési versenyben gyorsabb, az győz.

Ennél is súlyosabb strukturális konfliktust vetít előre az, hogy ha valóban megtörténik a Reuters által felvázolt IPO, akkor az Anthropic részvényeseinek már közvetlen pénzügyi érdeke lesz a növekedés fenntartása.

OpenAI IPO: elhalasztva

Alighanem ezzel szoros összefüggésben áll, hogy Sam Altman szombaton a Fortune-nak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy az OpenAI idén mégsem megy tőzsdére, holott korábban az idei IPO-t még reális lehetőségként kezelte a cégvezetés. Altman lényegében ugyanazzal a biztonsági érveléssel indokolta a döntést, mely Amodei írásában is megjelent: az OpenAI vezére szerint a "körülmények" most nem alkalmasak a folyamatra, helyette a cégnek az AI-képességek növekvő biztonsági és alignment-kockázataival kellene foglalkoznia.

Pedig az OpenAI-nak a tőzsdei bevezetés, illetve az újabb tőkebevonási körök a tőkeigényes működés miatt ugyanúgy elemi érdeke, mint az Anthropicnak, a tőzsdei jelenlét azonban olyan kötelezettségei is lehetnek, melyeket a vállalat jelen helyzetben nem kíván felvállalni.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Anthropic és az OpenAI tőkebevonással kapcsolatos eltérő utas megközelítéséből melyik cég tud rövid- és középtávon versenyelőnyt kovácsolni, az viszont egyre világosabban kezd kirajzolódni, hogy az iparágat a "lassítási kényszer" új dilemma elé állíthatja.

Hiszen a lekötött infrastruktúra-beruházásokat és számítási kapacitást akkor is fizetni kell, ha egy frontier modell tréningjét néhány hónappal eltolják azért, hogy lassítsák a képességek fejlődését. Mindezt úgy, hogy közben fent kell(ene) tartani azt a tőkebevonási és infrastruktúra-építési versenytempót, mely éppen a fejlődést hajtja.

És lehetőleg közben Kína se előzzön a kanyarban.