Európa ugyan folyamatosan igyekszik a javításhoz való jog érvényesíthetősége érdekében fokozatosan új eszközöket adni a fogyasztók kezébe, a vásárlást megelőző, előzetes tájékozódást segíteni hivatott energiacímkék vagy ökocímkék azonban egyelőre nem töltik be megfelelően ezt a célt.

Legalábbis erre igyekszik felhívni a figyelmet az iFixit és a Right to Repair Europe iparági, fogyasztójogi szervezet, mely friss kutatását egy évvel azután végezte el, hogy kötelezővé vált az ökocímkék alkalmazása többek közt az okostelefonok és tabletek esetében.

Szétkamuzott címkék, hiányzó alapinformációk

Az Európai Unió 2025. június 20-tól tette kötelezővé, hogy az okostelefonok csomagolásán, illetve az értékesítési felületeken fel kell tüntetni a jogszabályi előírások alapján meghatározott ütésállóságot, a por- és vízállósági fokozatot, a javíthatóságot és az akkumulátor bizonyos paraméterek alapján meghatározott paramétereit.

IT munkaerőpiac: nincs visszaút 2022-be Leépítések és elpárolgó vidéki lehetőségek jellemzik az IT-szektort 2026 nyarán.

A gyártóknak a fenti címkén túl egy bárki számára elérhető energiahatékonysági adatbázisba (EPREL) számos további paramétert fel kell vezetniük, például azt, hogy az adott készülék hol javítható és mennyibe kerülnek hozzá az olyan fontosabb pótalkatrészek, mint például a kijelző vagy az akkumulátor.

A felmérés szerint ezt mindössze a 2334 ellenőrzött típus 18 százalékában tüntették fel a a jogszabályoknak megfelelően a gyártók, az esetek felében a támogatási URL-eket egyszerűen üresen hagyták, illetve ahol volt hivatkozás, ott további 19 százalékban nem volt érdemi információ fellelhető a javításról. 

A vizsgált esetek 8 százalékánál pedig mindössze annyit tüntetett fel a gyártó a javíthatósági információk helyén, hogy "lásd a kézikönyvet", míg 5 százalékuk egyszerűen a Temu-ra vagy az AliExpressre irányítja a vásárlókat.

Mivel az adatok feltüntetése teljes mértékben önbevallásos alapú, ezért a vizsgálat szerint előfordulhatott több olyan eset, amikor egy gyártó A, vagyis legjobb javíthatósági osztályba sorolta az adott készüléket, miközben a javítást segítő tájékoztató információk teljesen hiányoztak, jobb esetben pedig kínai weboldalakra mutattak.

A vizsgálat egyben arra is rámutatott, hogy az EPREL-adatbázisban szereplő információk hiányossága csak a probléma egyik részét jelentik. Az értékesítési csatornák ellenőrzése során kiderült ugyanis, hogy a weboldalak és fizikai üzletek esetében a készülékek egy részét a mai napig nem címkézik megfelelően (a felmérés a németországi MediMarkt webshopot említi, ahol a listázott 1670 okostelefonból 690-nél hiányzott a címke, egy brüsszeli MediaMarkt üzletben pedig 113-ból 19 esetben nem volt kirakva a kötelező tájékoztató a termék mellé).

A felmérést készítő szervezet szerint a jelenség nem elsősorban a jogszabállyal, hanem az abban foglaltak kikényszerítésével van szoros összefüggésben. Az ellenőrzés ugyanis a tagállami piacfelügyeleti hatóságok feladata lenne, ám ezeknek a szerveknek nincs kapacitásuk arra, hogy ekkora mennyiségű terméket rendszeresen ellenőrizzenek.

Különösen igaz ez az olyan termékeknél, melyeknél az esetlegesen megadott félrevezető információk nem járnak közvetlen életveszéllyel, szemben például az töltők másodpiacán tapasztalható helyzettel, ahol egy rosszul tervezett, a helyi szabványokat nem teljesítő elektronika tűzveszélyt okozhat.