A rézalapú hálózatok optikai átviteli közeggel történő kiváltása számos nyilvánvaló előnyt jelent mind az infrastruktúra-tulajdonos, mind pedig az ügyfelek számára, a régi technológia nyugdíjazásával pedig egyre komolyabb plusz jövedelemre tehetnek szert az üzemeltetők.

Ilyen átfogó hálózati modernizációs folyamat zajlik jelenleg a BT Csoport Openreach nevű leányvállalatánál, mely egész Nagy-Britanniára kiterjedő rézhálózattal rendelkezik, melyen keresztül a XX. század végéig kizárólag telefonszolgáltatást nyújtottak, majd ezt követően megjelenhetett az adatátviteli szolgáltatás is az infrastruktúrán.

Telkó-bányászok

Az ilyen, több évtizede földbe fektetett vagy oszlopokra helyezett rézkábelek újrahasznosítása egyre nagyobb üzletnek bizonyul, miután a réz ára közel jár a történelmi csúcshoz, méghozzá jórészt a mesterséges intelligenciának, illetve az adatközpont-építési láznak vagy éppen a geopolitikai helyzetből adódó importnehézségeknek köszönhetően.

A The Guardian összefoglalója szerint a BT Openreach a hálózati swap folyamat begyorsulása, azaz 2023 óta valamivel több, mint 22 ezer tonna rezet nyert vissza, illetve csak a jelenlegi pénzügyi évben 10 ezer tonnányi nagy tisztaságú újrahasznosítható rézből csinálhat pénzt a szolgáltató.

Méghozzá nem is kevés pénzt: a rézhálózat teljes leselejtezéséig nagyjából 2,3 milliárd eurónyi angol fontot hozhat közvetett módon a konyhára a brit távközlési óriásnak az elavult kábelhálózat.

Ez a teljes program alatt akár 200 ezer tonna réz visszanyerését eredményezheti.

IT munkaerőpiac: nincs visszaút 2022-be Leépítések és elpárolgó vidéki lehetőségek jellemzik az IT-szektort 2026 nyarán.

A jelenség ráadásul egyáltalán nem BT-specifikus, miután a távközlési cégek jelentős része a mai napig egy hosszú évtizedek alatt felhalmozott "nyersanyagkészleten" ül. A BT mellett hasonló projektek zajlanak a szintén kiterjedt rézhálózattal rendelkező Deutsche Telekom csoportnál Németországban, de a magyar leányvállalat még jóval az AI-korszak előtt, 2010-től 2013-ig már végrehajtott egy ilyen újrahasznosítási folyamatot, melynek eredményeként a Magyar Telekom 921 tonna kábelhulladékot - összesen 193 kilométer kábelt - adott át újrahasznosításra (copper mine project).

A jelenlegi folyamatoknak ugyanakkor vannak árnyoldalai is, hiszen a réz immár olyan értékessé vált, hogy a kábellopások ismét egyre komolyabb problémát jelentenek az iparági szereplők számára, mellyel szemben speciális kábeljelölésekkel próbálnak védekezni a cégek.

A mesterséges intelligencia adatközpontok, illetve maguk a hálózati swap projektek ugyanakkor nem csak a réz, hanem az optikai infrastruktúrákhoz használt száloptika árát is felverték nagyjából a memória-áremelkedéssel egy időben, ha nem is feltétlenül olyan drámai mértékben.

Mindez annak az eredménye, hogy az év elején már az optikai kábelek iránt is lényegesen nagyobb kereslet jelent meg, mint amennyit ki tudnának szolgálni a gyártók. Az amerikai Corning például idén januárban több évre előre lekötötte gyártókapacitásának jelentős részét egyetlen a Meta-val kötött hatmilliárd dolláros keretösszegű megrendeléssel.