Nem engedi be a Wikipédia az AI-tartalmakat

A Wikipedia hosszú évek óta a világ egyik legértékesebb online információforrása, még ha néha vitatott pontosságúak is azok a bizonyos információk. Az online enciklopédiát üzemeltető Wikimedia Alapítvány több fronton is harcot vív az AI-eszközök elterjedésével járó jelenségekkel, eleinte a fejlesztőkkel viaskodott a szabadon hozzáférhető tartalmak felhasználásáról a valódi látogatottság csökkenése miatt.

A platform a napokban módosította szabályzatát azzal a kikötéssel, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM) és azokon alapuló szolgáltatások nem használhatók a tartalmak generálásához vagy átírásához. Az önkéntes szerkesztők alkotta közösségben eddig vitatott kérdés volt, hogy etikus eljárás-e segítségül hívni a bejegyzések előállításához azokat az eszközöket, amelyek éppenséggel az emberek által előállított tartalmakból dolgoznak. Ennek a kérdésnek a tisztázására bővült ki a Wikipédia szabályzata, mely csak két kérdésben tűnik megengedőbbnek: AI-toolokat továbbra is lehet használni fordításokhoz vagy kisebb szövegszerkesztési feladatokhoz, például szerkesztési javaslatok készítéséhez. A lényeg, hogy generatív eszköz által előállított új saját tartalom nem kaphat helyet a felületen.

Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.

Az alapítvány tavaly október végén fejtegette egy blogposztban, hogy egyre komolyabb nehézséget okoznak számára a robotok, és a csökkenő valódi forgalom. A hús-vér emberekhez fűződő oldalmegtekintések 8 százalékot estek az előző évhez képest, ehhez hasonló mértékű visszaesést pedig nem igazán lehetett látni az elmúlt években. Az alapítvány számára kihívást jelent, hogy szétválassza a valódi látogatók és az automatizált adatgyűjtő botok által generált forgalmat.

Az alapítvány szerint a forgalom csökkenése azzal magyarázható, hogy a keresőmotorokba épített generatív AI közvetlenül szolgáltat válaszokat és összefoglalókat, így az internetezők kisebb eséllyel kattintanak az oldalakra vezető linkekre, mivel azok kevésbé láthatóak. Továbbá észrevehető trend, hogy a fiatalabb generációk a közösségi videóplatformokon, például a TikTokon keresik már inkább az őket érdeklő információkat, mint a nyílt weben – fejtette ki Wikimedia képviselője. A látogatottság csökkenésének egyik negatív hosszútávú következménye a nehezebb fenntarthatóság: kevesebb önkéntes bővítheti és gazdagíthatja a tartalmat az alapítvány szerint, ezért a Wikipédia tartalmát is felhasználó közösségi cégeknek és AI-fejlesztőknek saját érdekük is, hogy több látogatót irányítsanak a forrásfelületre, vagy legalább támogassák a platformot.

Az online enciklopédiát üzemeltető Wikimedia Foundation tavaly novemberben ezért arra szólította fel az AI-fejlesztőket, hogy felelősségteljesen használják fel a hozzáférhető tartalmaikat, és lehetőség szerint a Wikimedia Enterprise nevű fizetős szolgáltatást válasszák, ezen felül biztosítsák a megfelelő forrásmegjelelölést a saját szolgáltatásaikban. A választható prémium csomag lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a Wikipédia tartalmait úgy használják fel, hogy azzal támogassák a szervezet nonprofit küldetését. Az alapítvány szerint a legtöbb AI-fejlesztő már csatlakozott a Wikimedia Enterprise programhoz, mely egy kereskedelmi leányvállalaton keresztül értékesít API-hozzáférést a Wikipédia 65 millió bejegyzéséhez, az ingyenes nyilvános API-khoz képest további előnyöket biztosítva. A nagyobb szereplők közül a Google már 2022-ben aláírta megállapodását a Wikimedia Enterprise-szal.

A frissen kötött megállapodásokból származó bevétel segíthet ellensúlyozni a nonprofit szervezet évek óta növekvő infrastrukturális költségeit. 2025 áprilisában az alapítvány arról számolt be, hogy a multimédiás tartalmak letöltéséhez használt sávszélesség 50 százalékkal nőtt 2024 januárja óta, a botok pedig a legdrágább kérések 65 százalékát teszik ki, annak ellenére, hogy az összes oldalmegtekintésnek csak 35 százalékát jelentik.