Egy rakás pénzt önt az Intel nyakába az USA
Megszületett a megállapodás az Intel állami dotációjával kapcsolatban, melyet a cég a 2022-ben létrehozott CHIPS Act keretében kaphat az Amerikai Egyesült Államoktól a helyi beruházások fellendítésére.
Végre nyugodtan hátradőlhet Pat Gelsinger és az Intel menedzsmentje, megállapodás született ugyanis a félvezetőgyártó cég jövőbeni amerikai beruházásait alapjaiban meghatározó anyagi támogatás kereteiről.
A Fehér Ház a 2022-ben létrehozott, csaknem 53 milliárd dollárnyi keretösszegű csomagból 8,5 milliárd dollárhoz juthat majd hozzá vissza nem térítendő támogatásként, emellett egy 11 milliárd dolláros, kedvezményes feltételekkel lehívható hitelkeretet is biztosít a gyártó számára a Biden-adminisztráció.
Az Intel az Egyesült Államokban a félvezetőipari szereplők közül mindig is kiváltságos, de legalábbis speciális helyzetben volt, hiszen amellett, hogy saját maga tervezi a processzorait, azokat saját gyáraiban is állítja elő - utóbbira a nagy riválisok közül sem az AMD, sem az Nvidia nem képes.
Amikor a kaszás már a pipeline-ban van Az elbocsátás lehetősége a munka kellemetlen velejárója, melynek vannak előzményei, és következményei is.
Utóbbiak ráadásul eddig jobbára a világ legnagyobb félvezető-bérgyártójával, a tajvani TSMC-vel gyártatták le saját megoldásaikat - az Intel számára juttatott támogatás a gyártó pár évvel ezelőtt bejelentett stratégiaváltásával párhuzamosan ezen az értékláncon is változtathat majd.
Az Intel a nem kötelező érvényű megállapodás részeként az arizonai, ohioi, oregoni és új-mexikói beruházásait fogja finanszírozni a támogatásból - ezekre a kutatóközpontokra és gyárakra ebben az évtizedben összességében nagyjából százmilliárd dollárt szán a cég.
A vállalat a legutóbb ismertetett tervek szerint 2026-ra a világ legfejlettebb gyártástechnológiájával készíti majd a különböző célra szánt chipeket, de több beruházás csak ezt követően érik be: az ohioi fab például legkorábban 2027-ben vagy 2028-ban kezdheti meg a termelést.