Újabb chiphiányhoz vezethet Kína és az USA izmozása
Hosszú évek után először igazán odacsapott az asztalra Kína, mely a sino-amerikai kereskedelmi háborúban eddig jobbára rezzenéstelen arccal tűrte az Egyesült Államok által bevitt ütéseket. Augusztus 1-től az ország exporttilalmi korlátozásokat vezet be számos olyan ritka fémes elemet tartalmazó vegyületre, melyek nélkülözhetetlenek többek között egyes félvezetők de akár napelemek gyártásához.
Könnyen újra a feje tetejére állíthatja a félvezető-ellátási láncot Kína legújabb, egyben mindeddig legmarkánsabb válaszcsapása az Amerikai Egyesült Államokkal (és újabban annak szövetségeseivel) folytatott kereskedelmi háborúban. Peking hétfőn bejelentette, hogy augusztus 1-től szigorú exportkorlátozásokat vezet be néhány olyan ritka fémes elemet (nem ritkaföldfémet!) tartalmazó vegyületre, melyek a félvezetőipar egyes termékeinek gyártásához elengedhetetlenül szükségesek.
A stratégiai fontosságúként besorolt alkotóelemek exportkorlátozása a párt döntése alapján nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeket szolgál - vagyis egy az egyben rímel azokkal az indokokkal, melyekre hivatkozva az Egyesült Államok 2019-től kezdődően fokozatosan egyre súlyosabb szankciókat vet ki a kínai technológiai iparra.
Akárcsak az USA-ban, úgy itt is lehetőség lesz a tilalmi lista alkalmazása alól egyedi elbírálás alapján felmentést kérni, ám hogy ezeket mennyire könnyen adja meg az illetékes kínai kormányszerv, arról egyelőre legfeljebb találgatni lehet.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Iparági szakértők szerint mindenesetre ez az első olyan ütése Kínának, mely igazán fájó nyomot hagyhat az amerikai technológiai ipar szereplőiben is, hiszen az érintett gallium- és germánium-vegyületeket széles körben használják különböző félvezető áramkörök és napelemek gyártása során akár szilíciummal keverve akár a szilíciumot helyettesítve.
Az ominózus vegyületek (nyolc gallium- és hat germánium-vegyület) legnagyobb globális előállítója Kína, a potenciálisan kieső mennyiség pótlására pedig a Reutersnek megszólaló bányászati szakértők szerint nemhogy rövid- de középtávon sincs reális esély.
Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja idén májusban ért új fejezethez, amikor Kína először alkalmazott szankciót amerikai céggel szemben. Ez volt az elsősorban memóriachipekben utazó Micron, melynek termékeit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tiltólistára tette az illetékes hatóság.
A kínai vezetésnél alighanem azután telt be a pohár, hogy az Egyesült Államok sikerrel maga mellé állított két, a félvezetőgyártásban megkerülhetetlen szövetséges országot, Hollandiát és Japánt, melyek vállalták, hogy korlátozzák a legmodernebb litográfiai berendezésekhez való hozzáférését a kínai gyártóknak.
A Biden-adminisztráció azóta újabb korlátozó intézkedést lebegtetett be az MI-feladatokra szánt chipek exportját illetően Kína felé, melynek elemzők szerint egyenes következménye lett a hétfőn bejelentett kínai válaszlépés. Innentől már egyáltalán nem tűnik távoli rémképnek a helyzet gyors eszkalációja, tekintve, hogy Kína még távolról sem játszotta ki összes ütőkártyáját a játszmában a ritkaföldfémek legnagyobb globális exportőreként.