Megbízatásának kezdetekor, 2014-ben elsősorban azt várták tőle, hogy minél előbb szabaduljon meg az amerikai érdekeltségtől, a T-Mobile USA-tól, Tim Höttges, a Deutsche Telekom utóbbi időben meglehetősen konfrontatívan nyilatkozó vezérigazgatója mégis éppen az ellenkezőjét csinálta ennek. A cégvezető a német multi fennállásának legnagyobb rizikóját vállalta fel, végül azonban bejött a számítása.

Az amerikai piaci pozíció megerősítése - mely éppen az elmúlt hetekben teljesedett ki azzal, hogy a cég irányítást szerzett a T-Mobile USA-ban - a helyi távközlési szegmens konszolidációjával, 2020-ban érte el a csúcspontot. Ekkor egyezett meg a Deutsche Telekom és a Sprint többségi tulajdonosa, a Softbank arról, hogy a német cég egy 59 milliárd dolláros üzlet részeként beolvasztja helyi leányvállalatába az amerikai mobilpiac negyedik szereplőjét.

Made in USA

Az amerikai jelenlét az évek során olyannyira kifizetődött a Deutsche Telekom számára, hogy a multi az európai távközlési piac értékét tekintve negyedik legnagyobb szereplőjéből mostanra egy 112 milliárd euró értékű óriásvállalattá nőtte ki magát, mely ma többet ér, mint az európai távközlési piac négy nagy szereplője, a Vodafone, az Orange, a Telefonica és a BT együttesen.

Mindez profitoldalon is megmutatta ez előnyeit. Miközben a versenytársak az öreg kontinensen komoly nehézségek árán tudták csak bevételüket és profitjukat feljebb tornászni, addig a Deutsche Telekom profitja az elmúlt öt évben az európaival összehasonlítva jellemzően jóval nagyobb profitrátával működő amerikai piacnak köszönhetően 70%-kal nőtt.

Nem vagyok okosabb, mint a többi srác az iparágban

-idézi a Financial Times Höttgest.

Az ő nagy problémájuk, hogy egy olyan piacon működnek, melyet a politikai vezetés kinyírt (...) a helyzet haszonélvezői pedig bizonyos milliárdosok lettek

-teszi hozzá a cégvezető, utalva arra, hogy a piaci szereplők konszolidációját tiltó európai hatóság(ok) nehéz helyzetbe hoztak egyes iparági szereplőket, melyeket most privát befektetői csoportok "karolnak fel".

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Höttges nem először bírálja élesen az európai szabályozási környezetet, illetve a törvényhozást. A Deutsche Telekom első embere legutóbb február végén, a barcelonai Mobile World Congress alkalmával mondott kemény megállapításokkal teletűzdelt beszédet, melyben többek között leszögezte, az európai távközlési beruházások más régiókhoz képest látványos lassulása nem azért általános jelenség, mert a helyi telkók vezetői "hülyék", hanem mert a szabályozói környezet ezt a helyzetet teremti meg.

A német multi vezére már-már drámai beszédében igyekezett hangsúlyozni, hogy mindennek hosszú távon az Európai Unió állampolgárai fogják meginni a levét.

Döglött lovak

A Deutsche Telekom számára emellett kifizetődőnek mutatkozott az a taktika is, hogy a kevésbé jól teljesítő leányvállalatokat leválassza magáról és értékesítse azokat. Így szabadult meg a cég az elmúlt években a T-Mobile Hollandiától és a bolgár valamint albán leányvállalatoktól is.

Nincs értelme döglött lovakon lovagolni

-mondta el Höttges az interjúban, utalva a végletekig kiélezett, versengő piacokon szenvedő leányvállalatokra, melyekhez a versenytásak többnyire a végsőkig ragaszkodtak, így például a Vodafone Csoport csak az utóbbi egy évben kezdett túladni érdekeltségein, kezdésként éppen a Vodafone Magyarországgal, melyet a legfrissebb pletykák szerint az egykor gazdagon gyümölcsöző spanyol leányvállalat eladása követhet.

Mostanra a Deutsche Telekom számos helyi leányvállalata piacvezető - akárcsak hazánkban a Magyar Telekom -, mely jelentős döntéshozatali előnyt eredményezhet az adott piacon, véli Höttges. 

Elemzők szerint ugyanakkor a Deutsche Telekom sikerreceptje mellé jó adag szerencse is szükségeltetett, a cég legnagyobb európai riválisainak, a Telefónica-nak és a Vodafone-nak ugyanis minden lehetőségük meglett volna arra, hogy legalább a vezetékes szegmensben térdre kényszerítsék az óriási xDSL-örökséggel rendelkező multit, ugyanakkor ezen a téren még a legrosszabb éveikben sem akadt komoly kihívójuk a németeknek.

Made in Hungary

A Financial Times interjúja erre ugyan külön nem tér ki, a magyar piacon azonban középtávon sajátos helyzetbe kerülhet a DT hazai leányvállalata, a Magyar Telekom, melynek jelenlegi, kényelmes piacelsőségét az állam, mint a piacon megjelent régi-új tulajdonos és a kormányközeli 4iG Nyrt. kart karba öltve szorongathatja meg a jövőben.

A Deutsche Telekom illetve annak magyar leányvállalata ugyanakkor az elmúlt években kínosan ügyelt arra, hogy ne váljon ellenséggé a magyar kormány szemében, így többek között hosszú évek óta jelentős összegekkel támogatja a hazai élsport bizonyos szakágait, illetve gyakorlatilag szó nélkül lenyelte tavaly, hogy a távközlési cégek által fizetendő extraprofit-adót jóval a piaci részarányát meghaladó mértékben fizeti meg.

Ez egyben választ adhat azokra a magyar sajtót az utóbbi napokban bejáró, német médiaberkekben született spekulációkra is, miszerint a Magyar Telekomnak komolyan oka lenne félni attól, hogy működését a magyar piacon hosszú távon ellehetetlenítenék.