Tovább erősítené a javításhoz való jogot az EU
A tartós fogyasztási cikkek, elsősorban háztartási berendezések valóban tartós használatát célozza az az Európai Bizottság által tegnap előterjesztett direktíva-tervezet, mely többek között kötelezné a gyártókat arra, hogy az eladástól számított legalább 5, maximum 10 évig tartó időszakban az adott termék javíthatóságát biztosítsák.
A nemzetközösség tagállamain belül érvényes, javításhoz való jog további kiterjesztését célozza az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak a tegnapi előterjesztése, mely alapján a tartós fogyasztási cikkek, így elsősorban a háztartási nagygépek vásárlóit újabb jogok illetnék meg. A Bizottság szerint csak így érhető el, hogy a termékek az utóbbi években folyamatosan egyre rövidebbé váló csereciklusa újra kitolódjon, ezzel gátat vetve az e-hulladék mennyiség drasztikus növekedésének, azaz végeredményben fenntarthatóbbá váljon a szegmens működése.
Az új tervezet értelmében az eladóknak (illetve gyártóknak) a jótállási, illetve a szavatossági időszak alatt kötelező lesz javítaniuk a termékeket, kivéve, ha a javítás drágább, mint a termék kicserélése.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ez egyébként nem feltétlenül újdonság, ugyanakkor például a magyar jogszabály is fordított logika szerint ismerteti a szavatossági jogokat, azaz a fogyasztó a dolog kijavítását vagy kicserélést egyaránt kérheti a hibás teljesítés során, ám ha a csere aránytalan többletköltséget jelent a javításhoz képest, akkor a kötelezett ragaszkodhat a javításhoz.
Újdonság a tervezetben, hogy a jogszabály a kétéves szavatossági időszak leteltét követően is kötelezné bizonyos, pontosan megnevezett termékkörök gyártóit arra, hogy termékeik javíthatóságát biztosítsák, termékcsoporttól függően a vásárlástól számított minimum öt, maximum tízéves jogvesztő határidőig. Ilyen termékek egyebek mellett a hűtők, mosógépek, porszívók, televíziók, de az EU mérlegeli, hogy a kötelezettség az okostelefonokra és tabletekre is kiterjedjen.
Az Európai Bizottság emellett egy olyan, online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgálatok, szervizek, illetve transzparens módon összehasonlítható azok árazása. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervízszolgáltatások közti versenyt, ami végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.
Az új törvénytervezet létrehozására az Európai Bizottság szerint mostanra égető szüksége lett a kontinensnek, miután a legfrissebb Eurobarometer elemzés szerint jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni.
A Német Környezetvédelmi Hivatal ezzel együtt már évekkel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az e-hulladék növekvő mennyiségéért a gyártók és a fogyasztók egyaránt felelősek, mivel számos termék esetén a szavatossági idő lejárta után bekövetkező meghibásodás gyakorlatilag egyet jelent a gazdasági totálkárral, míg a fogyasztók sokszor úgy cserélik le használati eszközeiket, hogy azok egyébként tökéletesen működnek - igaz, ilyenkor jobb esetben ezek a másodpiacon kötnek ki, nem a kukákban.