Már regulázza is a Microsoft a Bing chatbotot
Egyelőre láthatóan nem képes megbirkózni a kérdések zuhatagával a Bing keresőbe épített chatbot, ezért a netezők korlátozott mennyiségben használhatják csak a szolgáltatást az elmúlt két hét kellemetlen tapasztalatai után.
A Microsoft két hete jelentette be, hogy a Bing keresőmotorba beépül az OpenAI által fejlesztett generatív nyelvi modell is, ami a ChatGPT és a GPT-3.5 fő előnyeire építkezik, de kifejezetten internetes keresések kiszolgálásához készült. A ChatGPT-től és a többi GPT-modelltől eltérően az MI-alapú Bing közvetlenül egy normál keresőfelületen keresztül érhető el, egyelőre jelentkezéses alapon lehet hozzáférni. A ChatGPT-től eltérően ráadásul friss információkkal tud visszatérni a feltett kérdéshez kapcsolódó válasszal és keresési eredményekkel.
Már ennyi idő alatt kiderült, hogy a redmondiak szerint a túl hosszú beszélgetések összezavarhatják a Bing alá épített megoldást, ezért kénytelen korlátozásokat bevezetni: a chatbottal mostantól nem lehet órákon át „beszélgetni”, egyéni munkamenetenként legfeljebb öt kérdést, naponta pedig összességében 50 kérdést tehetnek fel a felhasználók.
A döntést megelőzően a korai bétateszt alatt rövid idő alatt jelentek meg olyan vélemények és cikkek a neten, hogy a megoldás egyelőre korántsem működik tökéletesen, és a Bing nem hogy nem áll készen az éles bevetésre, de a keresőmotor válaszai potenciálisan veszélyesek is lehetnek, mivel a válaszok kiszámíthatatlanok, kifejezetten erőszakos és félretájékoztató jellegű eredményeket is jelentettek eddig a netezők.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A redmondi cég a nyugtalanítóbb, önismétlő, vagy egészen hátborzongató eredményeket azzal magyarázza, hogy a 15 vagy több kérdést tartalmazó beszélgetések zavarják össze a szoftvert, ami az elmúlt héten azért vált gúnyolódás tárgyává, mert sok esetben elfelejtette egy hosszabb beszélgetés során, vagy összezavarodott azzal kapcsolatban, miről is van szó. A cég szerint az emberek többsége egyébként átlagosan öt kérdéssel hozzájut a kívánt információkhoz.
A cég válaszlépése és magyarázkodása ismét azt a vélekedést erősíti tovább, miszerint a nagy nyelvi modellek működését még maguk az üzemeltetők sem értik teljesen annak ellenére, hogy egyre veszedelmesebb tempóban eresztik rá a nyilvánosságra megoldásaikat a konkurensek oldaláról fokozódó versenynyomás miatt. A redmondiak szerint az ilyen termékek finomításához viszont elengedhetetlen, hogy azok tanulni tudjanak a felhasználói interakciókból.
A Microsoft jövedelmező lehetőséget lát az OpenAI technológiájának keresőbe való integrációjában, a múlt héten egy befektetőknek tartott ülésén elmondta, hogy várakozásai szerint a keresőhirdetések piacán megszerzett piaci részesedésének minden százalékpontja további 2 milliárd dolláros hirdetési bevételt hozhat a fejlesztés révén. A redmondiak agresszív hozzáállásától eltérően a Google egyelőre még nem tette nyilvánosan elérhetővé saját Bard nevű szolgáltatását, figyelembe véve a potenciális biztonsági kockázatokat és aggályokat.