Nyomás alatt a Bizottság az infrastruktúra-adó kapcsán
Javában zajlik a háttérben az az egyeztetési, illetve lobbifolyamat, melynek eredményeként elképzelhetővé válhat, hogy a nagy tartalomtulajdonosoknak hozzájárulást kell fizetniük az európai távközlési hálózatok üzemeltetéséhez. Most Németország szólította fel a Bizottságot, hogy mielőbb igyekezzen határozott állást foglalni a témában, de legalábbis tisztázza, milyen lépéseket kíván tenni az ügyben a közeljövőben.
Szinte nem telik el úgy hónap, hogy a nagy európai távközlési multik és a többnyire amerikai tartalomszolgáltatók ne feszülnének egymásnak abban a kérdésben, hogy a hordozóhálózatok fejlesztési és karbantartási költségeit kinek és milyen formában is kellene állnia. Pénteken öt uniós tagország, köztük az EU legnagyobb gazdasága, Németország szólította fel az Európai Bizottságot, hogy egyszer, s mindenkorra döntse el, milyen lépéseket kíván tenni a kérdés rendezése érdekében.
Az infrastruktúrát használó nagy multik kvázi "megadóztatását" gyakorlatilag egy évtizede szorgalmazzák a legnagyobb európai távközlési cégek, a koronavírus-világjárvány, illetve az egész Európát sújtó gazdasági válság hatásaira azonban már az Európai Bizottság is komolyan foglalkozni kezdett a kérdéssel.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Idén augusztusban több uniós tagország, így Spanyolország, Franciaország és Olaszország arra hívták fel az EU végrehajtó szervének a figyelmét, hogy az mielőbb hozzon létre egy olyan jogszabályi keretet, mely biztosítja, hogy a nemzetközösségen belül működő, nagy hálózati forgalmat bonyolító technológiai multik és szórakoztatóipari óriások (Netflix, Amazon, Google, Microsoft) fair módon hozzájáruljanak a távközlési hálózatok kapacitásbővítéséből és üzemeltetéséből fakadó megnövekedett költségekhez.
Az augusztusi körből látványosan távol maradt Németország, az EU legnagyobb távközlési multijának, a Deutsche Telekomnak a hazája, ezt a hiányosságot pótolta december 2-án a német szövetségi kormány, illetve négy másik uniós tagország, Ausztria, Észtország, Írország, Finnország és Hollandia kormánya.
A fenti nemzetek pénteki nyilatkozatukban közölték, a telekommunikációs hálózatok üzemeltetését és bővítését érintő "fair share" vita kapcsán mindig is a transzparens megközelítés pártján voltak, ugyanakkor
arra szólítják fel a Bizottságot, hogy ugyanilyen transzparens módon tisztázza, hogy pontosan milyen lépéseket kíván tenni és mikor, valamint ezeket milyen vizsgálat előzi meg.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos hivatala eddig mindössze azt közölte, hogy a témában átfogó konzultáció indulhat a jövő év elején, az ugyanakkor már most látszik, hogy a telkók ötletéért az érintett tartalomszolgáltatókon kívül sem jogvédők, sem az uniós szakhatóságok nem rajonganak különösebben.