Légitaxi parkolt az Intel CEBiT-es standján

Az Intel CEBiT-es standjának legnépszerűbb látványossága kétség kívül a Volocopter légitaxi volt. A fejlesztés alatt álló önvezető jármű ugyanakkor elsősorban nem a vállat termékei mellett kiugró méretével hívta fel magára a figyelmet. A több szempontból is drónra hasonlító, de alapvetően helikopterként funkcionáló fejlesztés ugyanis igencsak futurisztikus külsővel rendelkezik, amely miatt olykor még kisebb tumultus is kialakult a bámészkodók között. A 2012-ben alapított, németországi székhelyű Volocopter szerint ez lesz a jövő (luxus)taxija, amely optimális esetben már 3-5 éven belül megkezdheti működését.

A mindössze 290 kilogrammos, 18 darab háromfázisú elektromos rotorral szerelt légijármű összesen 9 különálló Lítium-ion akkumulátort tartalmaz, amelyekből az üzembiztonság jegyében két légcsavarra egy darab jut. A telepek emellett könnyen eltávolíthatóak, amely miatt még akár a minimum 40, legfeljebb 120 perces feltöltést sem kell feltétlenül megvárni a következő induláshoz. A felülről nézve 9,15 méteres átmérőjű Volocopter 100 km/h-s végsebességgel rendelkezik, ezzel azonban csak az optimális, 27 kilométeres hatótávnál kevesebbet tud megtenni. Amennyiben az utas(ok) megelégednek 50 km/h-s tempóval, úgy 27 percig bírja a gép, ezzel ugyanakkor a hatótáv is csökken, 22,5 kilométerre.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

A viszonylag szerény értékeknek megfelelően a Volocopter elsősorban nagyvárosokon belüli, gyors utazásokhoz lehet majd kényelmes, sofőr nélküli partner. Ennek megvalósulásához azonban még pár évre, illetve néhány tíz millió dollárra lesz szükség. A nagyvállalatoknak egyelőre tetszik az ötlet, hisz a Daimler közel 30 millió dolláros befektetése mellett a már említett Intel is támogatja a fejlesztést.

Utóbbi nem meglepő, hisz Brian Krzanich vezetése alatt a cég hatalmas rajongója lett a Volocopter alapötletét is jelentő drónoknak. Emellett a chipgyártó az önvezetős rendszerek fejlesztésébe is beugrott, a szenzorokban és a hozzájuk tartozó szoftveres platformokban utazó Mobileye-ért például nem kevesebb mint 15,3 milliárd dollárt fizetett ki, amely technológia vélhetően a Volocopterbe is bekerül majd.