25 milliárd dollárt perelt ki Új-Mexikó a Meta-ból
Megszületett az Új-Mexikó kontra Meta perben az a bírói végzés, mely a korábban megállapított jogsértések alapján előírta a cégnek a fizetendő kártérítés konkrét összegét. Mark Zuckerberg cége végül 25 milliárd dollárt fizethet az államnak azért, mert szisztematikusan félrevezette az ott élő felhasználókat.
Minden eddiginél súlyosabb árat fizethet a Meta azért, mert a 2016-os elnöki kampány kapcsán több millió Facebook-felhasználó adatait lényegében kiárusította az engedélyük nélkül. A Cambridge Analytica botrány kapcsán ugyan korábban már született egy 725 millió dolláros peren kívüli egyezség, Új-Mexikó azonban továbbvitte az ügyet és nyert.
Az ügyben eljáró Santa-Fe-i bíró, Francis Matthew az esküdtszék szeptember végi döntését követően elrendelte, hogy a Meta-nak a jogsértések miatt összesen 25 milliárd dollárnyi kártérítést kell fizetnie az államnak.
Bye-bye IT, helló kovász, helló kuvasz! Az IT-szakma az elmúlt években már a sokadik krízisén esik át, és egyre többeket gondolkodtat el: van-e élet a szakmán kívül?
Ez ugyan csak a töredéke a jogszabályok szerint maximálisan kiszabható 219 milliárd dollárnak és kevesebb, mint amennyit Új-Mexikó eredetileg várt az ügytől (ez 35-40 milliárd dollár volt), de így is a valaha volt legnagyobb összeg, melyet sikerrel pereltek ki egy technológiai cégből.
A Meta számára az ítélet azért is különösen fájó, mivel a nyáron az amerikai államok jelentős részének egy másik ügyben peren kívüli egyezség részeként 17 milliárd dollár értékű jóvátételi csomagot nyújtott.
Ez utóbbi esetben Új-Mexikó saját jogon indított eljárást a közösségimédia-óriás ellen, melyet szintén megnyert tavasszal, akkor a bíróság 375 millió dollár megfizetésére kötelezte a céget az elégtelen gyermekvédelmi intézkedések miatt.
A mostani ítélettel elsőfokon zárult per a Cambridge Analytica botrány kirobbanását követően, az abban felszínre került vádak kapcsán indult az állam és a Meta között 2021-ben. A felperes szerint a Meta hazudott a felhasználóinak többek között arról, hogy ki férhet hozzá a személyes adataikhoz, illetve hogyan kezeli a cég platformja a gyűlöletbeszédet és az álhíreket.
Az állam szerint a Meta mindvégig tisztában volt vele, hogy harmadik fél hozzáférhet a felhasználói adatokhoz, illetve eltűrte a Facebookon a gyűlöletbeszédet és egyéb káros tartalmakat, amikor az üzleti érdekei úgy kívánták.
Az esküdtek az ügyben 29, a cég, illetve annak menedzsmentje által tett megállapítást vizsgáltak meg, melyekből 26 bizonyult félrevezetőnek. A Meta ezzel Új-Mexikó fogyasztóvédelmi törvényeit összesen 43 millió alkalommal sértette meg.