Még parkolhat is helyettünk az Nvidia Parker rendszerchip
Az Nvidia új Tegra chipje már nem az okostelefonos és tabletes piacnak akar megfelelni, a Parker az önvezető autók igényeihez készült.
Részletezte legújabb Tegra processzorát az Nvidia, a vállalat a Hot Chips 2016 rendezvényen leplezte le a Parker kódnevű fejlesztését. Az elődhöz viszonyítva számos ponton megújult a rendszerchip, a processzormagok mellett a GPU is megkapta a rendelkezésre álló legújabb fejlesztést. A lapkát már az autóipar igényeihez próbálta igazítani az Nvidia, a Parker elsősorban az (önvezető) gépjárművekbe szánt Drive PX2 rendszerről köszönhet majd vissza.
CPU magok tekintetében érdekes hibrid lett a fejlesztés, a Parker ugyanis egyesíti a két előd, Tegra K1 és X1 irányvonalait. Előbbiből két verziót kínált az Nvidia, a négy ARM Cortex-A15 maggal szerelt variáns mellett a saját fejlesztésű mikroarchitektúrájára épülő Denver magokkal is piacra dobta a K1-et az Nvidia. A processzor utóbbi verziója végül nem aratott nagy sikert, a korabeli tesztekből kiderült, hogy az innovatív dizájn első iterációja elég harmatosra sikerült. A K1-et követő Tegra X1-ből el is tűnt a Denver, helyére ARM-tól licencelt egyeségek kerültek, a rendszerchipet végül 4-4 darab A53-as és A57-es maggal tervezte meg az Nvidia.
Bár a Parkerbe utóbbiból is került négy darab, az A57-es klaszter mellé két maggal a Denver is visszatért, pontosabban annak kettessel jelölt, második verziója. Az Nvidia nem részletezte, hogy mely pontokon változtatott a mikroarchitektúra első verziójához képest, mindössze annyit emelt ki, hogy jelentősen növelni tudták a teljesítmény/fogyasztás mutatót. Konkrét összevetés ugyan nincs, de a prezentáció alapján a Denver magok valószínűleg számottevően gyorsabbak az ARM A57-es magjainál. A különbség mértéke kérdéses, ugyanakkor a Denver alkalmazásával az Nvidiának legalább a nagyobb, például A72-es magok dizájnja után nem kell licencdíjat fizetnie, ezzel pedig részben megtérülhet a több éves fejlesztőmunka költsége.
A két klaszter saját, 2-2 megabájtos másodszintű gyorsítótárat kapott, melyek egy koherens interkonnekten keresztül kapcsolódnak össze. Ez az Nvidia saját fejlesztése, amelyen át a magok hozzáférhetnek egymás gyorsítótárainak tartalmához. A két magcsoport emellett egységes energiagazdálkodással is rendelkezik, a Denver 2 és az ARM A57-es magok alacsony terhelés, illetve üresjárat mellett azonos órajelekre skálázhatóak vissza. A magok teljesítményére vonatkozó részletes adatokat nem közölt az Nvidia, az egyetlen publikált, SPECint2000 mérési eredmény alapján a 2+4 mag nagyjából 35 százalékkal gyorsabb mint a két Twister maggal szerelt Apple A9X, vagy a 4-4 darab A72 és A53-as magból felépített Kirin 950.
GPU terén is megújult a Parker, a Maxwell helyére a GP104 és GP106 GPU-kból megismert Pascal architektúra érkezett. A végrehajtók száma most nem változott, továbbra is 256 darab CUDA magból áll a grafikus rész. A GPU órajeléről az Nvidia nem beszélt, de az eddig megjelent grafikus kártyákból kiindulva az elődnél valószínűleg lényegesen nagyobb frekvenciát kaphatott a grafikus egység.
A végrehajtás sebességén azonban nem csak ez dobhat nagyot, a tervezők ugyanis jelentősen, pontosan duplájára növelték a memória-sávszélességet. Mindezt relatíve egyszerű módszerrel, egy második csatorna hozzáadásával érte el az Nvidia. A Parker platform így már két 64 bites csatornán egy-egy darab LPDDR4-3200 memóriát alkalmaz, amivel a sávszélesség eléri az 50 GB/s-ot. Szintén ide kapcsolódó, fontos újítás az ECC, azaz a hibajavítás támogatása. A korábbi Tegrákból ez kimaradt, viszont az önvezető személyautókhoz hasonló, kvázi tökéletes üzembiztonságot kívánó felhasználási területeken már kötelező a funkció támogatása.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ugyancsak az autók miatt nőtt jelentősen a csatlakoztatható kamerák száma, 6 helyett már 12 eszközt kezel a Parker, mely önvezető rendszerek kiépítéséhez is elég lehet. A környezet részletesebb rögzítése mellett megjelenítésben is fejlődött a rendszerchip, az immár három független 4K felbontású kijelzőt is képes meghajtani, mindezt 60 fps mellett. A videóanyagok kódolása és dekódolása hasonló felbontás és másodpercenkénti képkockaszám mellett támogatott.
Szintén fontos újítás a hardveres virtualizáció támogatása, a Parker ugyanis legfeljebb nyolc VM-et futtathat. Ezzel az autógyártók egyetlen Drive PX2 rendszerrel oldhatják meg az infotainment, a digitális műszerfal, illetve a vezetést segítő különféle rendszerek üzemeltetését, miközben azok folyamatai egymástól teljesen elkülönítve futhatnak. Mindemellett a Parker már támogatja az eMMC 5.2-es verzióját, az Ethernet-AVB-t (Audio Video Bridging), és a Dual CAN-t (Controller Area Network), utóbbi kettő ugyancsak az autós integrációt segíti.
A két darab Parkert, illetve két diszkrét GPU-t támogató DRIVE PX 2 első példányait már megkapták a kiemelt partnerek. Jelen állás szerint elsőként a Volvo viheti pályára a rendszert, az autógyártó az XC90 SUV-val tenné próbára a platform képességeit - a vállalat egyébként ugyanezen modell átalakított változatait szánja az Uber önvezető flottájába is, melynek első éles tesztjei Pittsburghben már zajlanak. Amennyiben a partnerek visszajelzése pozitív lesz, úgy a DRIVE PX 2 tovább növelheti bevételét az Nvidia, erre pedig minden esély megvan, ugyanis hasonló tudású rendszert egyelőre nem kínálnak a (potenciális) konkurensek.