Külön utakon az AMD és az Nvidia?

Az AMD a Radeon HD 7970 debütálása, azaz 2012 januárja óta alkalmazza a TSMC 28 nanométeres gyártástechnológiáját. Az Nvidia ezt a csíkszélességet pár hónapos késéssel adaptálta első Kepler-alapú GPU-jával, amely még a GeForce GTX 680-nal jelent meg 2012 márciusában, ezzel pedig egy kiegyenlített párharc kezdődött a Radeon és a GeForce között.

^{forrás: Jon Peddie Research}

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Mindez nagyjából a tavalyi év harmadik negyedévéig tartott, amikor az Nvidia bejelentette a Maxwell-alapú termékeket. A cég pusztán a mikroarchitektúra áttervezésével (a korábbi 28 nanométeres gyártástechnológia mellett) ért el nagy előrelépést a teljesítmény/fogyasztás mutatót tekintetében. Az ebből fakadó mozgásteret kihasználva számos új GeForce jelenhetett meg, miközben az AMD ütős válasz híján kénytelen volt kvázi átnevezésekkel és árcsökkentéssel enyhíteni a Maxwell csapásait. Mindez egy 18 százalék körüli mélyponthoz vezetett az AMD esetében, amit egyelőre a Fury kártyák is csak minimálisan, körülbelül 19 százalékra tudtak mérsékelni.

Az AMD problémáját nagy részt a 20 nanométeres gyártástechnológia lépcső kihagyása okozta. A TSMC 20 nm-es eljárása nagy területű, illetve teljesítményű dizájnok esetében nem kínált igazi előrelépést a 28 nm-hez viszonyítva. Ennek egyik oka, hogy a tajvani bérgyártó a 28 nm-hez kifejlesztett BEOL-t (back end of line) alkalmazta double patterning mellett, mely összességében nem hozta a csíkszélesség váltásoknál elvárható mértékű előrelépéseket. Ebből fakadóan végül sem az AMD, sem pedig az Nvidia nem élt a lehetőséggel, amit csak az utóbbi vállalat tudott áthidalni a feljebb említett Maxwell segítségével.

Az AMD-nek tehát égető szüksége van egy fejlettebb, minél nagyobb előrelépést kínáló félvezetőgyártási eljárásra, ráadásul minél hamarabb. Jelen állás szerint két opció is rendelkezésre állhat, hisz a TSMC mellett a processzorgyártásban régóta partner GlobalFoundries is számításba a jöhet. Utóbbi vállalat a Samsung 14 nanométeres FinFET technológiáját licencelve rúghat (végre) labdába. Az AMD számára kézenfekvő lenne az arab bérgyártóval való együttműködés kiterjesztése, hisz ezzel nagyobb eséllyel tudnák teljesíteni a szerződésüket, amit a közelmúltban a csökkenő eladások miatt már módosítaniuk is kellett.

A GlobalFoundries és az AMD egy hivatalos bejelentést is tett, ugyanakkor konkrétumokról még nem esett szó. Mark Papermaster a chiptervező cég technológiai igazgatója pár hete elmondta, hogy a bérgyártóval közösen sikerrel indították be a próbagyártást. Az eddig ismeretlen lapkák a Samsung fejlettebb, 14LPP FinFET (Low Power Plus) eljárásával készülnek a GlobalFoundriesnál, mellyel a tervek szerint CPU-t, APU-t, illetve GPU-t is gyártatnának majd.

Mindez ugyanakkor még nem zárja ki a TSMC-vel való további együttműködést. A következő generációs GPU-család tagjait az AMD a két gyártástechnológia tulajdonságait szem előtt tartva akár meg is oszthatja a bérgyártók között. A tajvani vállalatnak kétség kívül nagyobb tapasztalata van a GPU-k gyártásában, hisz a GlobalFoundries tisztán grafikus processzort ez eddig tömeggyártásban még nem állított elő. Az arab gyártó a PlayStation 4 és az Xbox One konzolokban dolgozó lapkák illetve az AMD APU-k kapcsán azért szerzett ezen a területen is némi tapasztalatot.

Mindeközben iparági források szerint az Nvidia a TSMC 16FF+ (FinFET Plus) gyártástechnológiája mellett tette le a voksát. A vállalat egy ideig a Samsunggal is tárgyalásban állt a Pascal-alapú GPU-k gyártásáról, de végül nem tudott megegyezni a két cég. Arról egyelőre nincs információ, hogy pontosan miért esett kútba az egyezség, ugyanakkor az Nvidia és a Samsung továbbra is perben áll egymással, ami befolyásolhatta a végső döntést.

Az Apple A9 SoC tulajdonságaiból kiindulva a TSMC eljárása a Samsung technológiájával szemben alacsonyabb tranzisztorsűrűségere képes, de energiahatékonysága valamivel jobb. A különbség egyik esetben sem számottevő, így valószínűleg most is a mikroarchitektúra lesz a döntő, ergo nagyobb kérdés, hogy az AMD képes lesz-e a GCN negyedik iterációjával komoly konkurenciát állítani az Nvidia Pascaljának, amire leghamarabb a jövő év második vagy harmadik negyedévében kaphatunk választ.