Ma jön a Xen 4.3
2014-re várhatóan szélesebb körben elterjedhetnek az ARM processzorok a kiszolgálókban is. Erre készül rá a Xen 4.3-as kiadása, amely már több gyártó lapkáján is validációt szerzett, a következő kiadás pedig hivatalos támogatást is hoz. Javult az energiagazdálkodás is és nagygépes konfigurációkon sokat gyorsul a hypervisor.
Elkészült a Xen virtualizációs réteg legújabb, 4.3-as kiadása - jelenti ma be a szoftvernek április óta otthonául szolgáló Linux Foundation. A Xen 4.3 nagy újdonsága az ARM utasításkészletet használó processzorok támogatása. A hypervisor a korábbi ARMv7 és az új, akár szerverekben is otthonra lelő ARMv8 architektúrát is támogatja, megnyílik tehát a lehetőség az ilyen processzort használó nagy sűrűségű szerverek virtualizációja előtt is.
Jövőre készülve
Az ARM-támogatás jelenleg előnézeti formában, tesztelésre érhető el, az ilyen szerverprocesszorok szélesebb körű elterjedésének idejére várhatóan e támogatás hivatalossá válik. A Xen Project be is jelentette, hogy a hypervisor validációt kapott a Calxeda ARMv7 és ARMv8 processzoraira is, valamint a Samsung és az Arndale lapkáira is. A Xen Project együttműködik a Linaro közösséggel is, ez utóbbi az ARM-os Linux fejlesztésének legfontosabb fórumának számít.
A nyílt forrású szoftverek fejlesztői szeretik a kabalaállatokat. A Xen kabalája ez a panda.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Míg az x86-os kiszolgálókon a virtualizáció elsősorban a konszolidáció eszköze, a "wimpy core", vagyis alacsony teljesítményű-alacsony fogyasztású processzorok esetében a szerverek könnyű mozgathatósága és felügyelete lehet a virtualizáció előnye. Egy-egy ARM-os (vagy atomos) szerveren ugyanis jellemzően egyetlen operációs rendszer fut, felhős környezetben, magas automatizációhoz azonban ma már gyakorlatilag kötelező a virtualizált hardver.
A Xen 4.3 x86-on is hoz újdonságot. A szoftver új energiamenedzsment-fejlesztéseket kapott, így jobban ki tudja használni az Intel újabb, Sandy Bridge, Ivy Bridge és Haswell processzorainak hardveres (MWAIT) funkcióit, alacsony terhelés mellett számottevően csökken az ilyen rendszerek fogyasztása. A fejlesztéseknek köszönhetően NUMA-rendszereken jelentősen nőtt a hypervisor teljesítménye, a támogatott fizikai memória kapacitása pedig 5 terabájtról 16 terabájtra nőtt, ezzel együtt az egy csomóponton a hatnál több vendégrendszer futtatása is sokkal hatékonyabbá vált.
Új persistent grant mód a Xen 4.3-ban (függőleges skála: IOPS)
A Xen virtualizációs technológiáját igazi IT-nagyágyúk használják, a projektet az Amazon Web Services, a Cisco, a Google, az Intel, az Oracle és számtalan más kisebb-nagyobb vállalat is támogatja illetve aktívan részt vesz a fejlesztésben. A Xen 4.3 újdonságai részletesen a projekt oldalán olvashatóak.
Újra CentOS-en is
A Red Hat 2010 óta, a Red Hat Enterprise Linux 6-tól nem támogatja a Xent, ez fokozatosan egyre erősebben éreztette hatását a RHEL-alapú CentOS esetében is. A támogatás eltűnése "elég fájdalmas volt a Xen-felhasználók számára, a CentOS hosszú ideje a legnépszerűbb Linux a Xent használók körében." - mondta Lars Kurth, a Xen közösségi menedzsere a Linux.comnak.
A probléma megoldására összefogtak a Xen Project fejlesztői, a Citrix szabad szoftveres mérnökei, a CentOS, valamint a goDaddy és a Rackspace munkatársai és elérhetővé tették a Xent újra CentOS-alapokon. A közös projekt eredményeképp elkészült a Xen4CentOS, amely egy dedikált repository-ból kínál számos RPM-csomagot, amelyekkel teljesértékű Xen 4.2 virtualizáció építhető CentOS-en is. A csomagok része a 3.4-es, "hosszanfriss" Linux-kernel, amelyet az összefogás résztvevői számos ponton módosítottak. A Xen4CentOS a készítők szerint éles bevetésre érett, a csomagokat kis és egészen nagy, több száz hypervisort tartalmazó termelési környezetben is használják. A szoftverről egyéb műszaki paraméterei a projekt oldalán érhetőek el.