Kína az appok következő paradicsoma
Kínában az eladott mobilok 73,2 százaléka okostelefon, ennek nagy része pedig Androidot futtat. Tavaly év végén 224 millió androidos volt Kínában, ami már háromszorosa az amerikai Android-felhasználók számának, de idén év végére 300 millió fölé emelkedik majd ez a szám.
A kínai piac sajátosságai miatt szükség van az Android rugalmasságára, testreszabhatóságára, az ottani szolgáltatók szinte teljesen saját képükre formálják az egyébként amerikai operációs rendszert és alapalkalmazásait. Nem csoda, hogy az iOS alig 12 százalékos részesedést ért el, igaz ebben bőven szerepet játszik az a tény is, hogy az iPhone-ból még a két generációval korábbi modellek is viszonylag drágák, míg androidos eszközt 100 dollár alatt is lehet vásárolni.
A készülékpiacnál sokkal érdekesebb lehet az ökoszisztémát meghatározó alkalmazások helyzete. A nyugati világban viszonylag kevesen gondolkodnak abban, hogy mobilos appjaikkal belépnek a kínai piacra, a kínai kapcsolatok Európában és az USA-ban a gyártásra és a hardver importjára korlátozódnak általában. Az appok terjesztése azért is nehéz, mert Kína egyáltalán nem része annak az USA-t, Európát, Közel-Keletet és még Ázsia egyes részeit is lefedő angol nyelvű kultúrának, amibe manapság a legkisebbtől a legnagyobb szereplőkig mindenki céloz.
A kínai androidos eszközök nagy részén - a szoftveres módosításoknak köszönhetően - nem is a Google Play Store a mérvadó terjesztési felület. A napokban megjelent egy részletes infografika a kínai alkalmazáspiac változásairól, amit egy ottani startup, a Wandoujia készített saját adatai alapján. A Wandoujia tavaly jelent meg egy alternatív alkalmazás-piactérrel Kínában, illetve egy PC és Android között szinkronizáló eszközzel. Az itt létrejött több százmillió appletöltés analitikai adatai alapján a Wandoujia egy igen érdekes trendeket tudott felrajzolni a kínai mobilalkalmazás-letöltések kapcsán.
Nyugati játékok, keleti eszközök
Az inforgrafikán is szereplő adatok szerint a kínai piacon a normál alkalmazások területét egyértelműen uralják a helyi fejlesztésű programok, sőt, a top 10-be alig kerül be nyugati alkalmazás, az egyetlen kivétel a Google Maps. Ezzel szemben a játékok esetében 10-ből 7 játék a nyugati világ terméke, Kínában is hódít a Temple Run, az Angry Birds és a Plants vs. Zombies. A Wandoujia szerint ugyanez a tendencia kimutatható lenne iOS-en is.
A kínai appok piacán uralkodó óriás a Tencent, a helyi online óriásvállalat, amely a top 10 app közül négyet jegyez, többek közt a nagyon gyorsan terjedő WeChat üzenetküldőt és a már régóta létező QQ azonnali üzenetküldőt. A felhasználói programok esetében érthető is, hogy a helyi igényeket jobban átlátó, a változásokat könnyebben felismerő kínai fejlesztők vannak előnyben, de a legnagyobb akadály a nyugati fejlesztők esetében a terjesztés különbözősége, a nyelvi akadályok, illetve az ismeretlen monetizációs lehetőségek.
A Wandoujia szerint Kínában szinte kizárólag ingyenesen letölthető alkalmazások vannak Androidon, a fizetős appok aránya a nyugaton jellemző 7 százlék helyett körülbelül 1 százalékon áll. A monetizáció teljes egészében a hirdetéseken és az appon belüli vásárlásokon alapszik. Egy évvel ezelőtt a pénzszerzési lehetőségek korlátozottak voltak, a helyi felhasználói appok letöltésenként átlagosan 13 centes bevételt termeltek, a játékok pedig alig 7 centet. Kevesebb mint egy év alatt azonban meglódult mindkét kategória, de főként a nyugati kiadók által felfedezett játékpiac lendült fel, s 2012 év végén már minden letöltésre 25 cent bevétel jutott, ami éven belül 256 százalékos növekedés.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A külföldi fejlesztők szerződéseket kötöttek kínai szolgáltatókkal, akik a nyugati világban alapértelmezett platformkiszolgálók helyett a helyi megoldásokkal való összekapcsolást végzik. Az infografikában két példa szerepel, a Fruit Ninja fejlesztője, a Halfbrick, illetve a hírolvasó appot fejlesztő Flipboard. A Halfbrick ügyvezetője, Shainiel Deo szerint mostanra Kína a Fruit Ninja elsőszámú piacává lépett elő. A kínai lokalizáció az ő esetükben azt jelenti, hogy a háttereket lecserélték a kínai kultúrában jól ismert állatjegyek motívumaira, a Play Store-t, illetve Game Centert az iDreamSky nevű szolgáltatóra, a hirdetéskiszolgálót pedig a Domengre.
Helyi erők
A Flipboard hasonló fordulat révén létrehozott egy kínai nyelvű lokalizációt a hírolvasójából és egy helyi irodát is indított. A tartalomkiszolgálást a kínai Youku, Weibo és Renren végzi, a disztribúciós partner pedig az infografikát is jegyző Wandoujia. Az alternatív piacterek kitűnő belépési pontok lehetnek a nyugati fejlesztőcégeknek egy eddig az európai és amerikai fejlesztők által méltatlanul elfeledett kínai piacra. Csak a viszonylag friss Wandoujia naponta 17 millió letöltést számlál most, s egyre több nálunk is sikeres startup indítja el termékét ott is.
Néhány éven belül ellephetik Kínát a nyugati appok teljesen, de ennek ellenkezője is megtörténhet, előfordulhat, hogy az ottani fejlesztők lesznek képesek az európai és amerikai piacra hozni érdekes termékeket akár felhasználói appokról, akár játékokról, akár webes szolgáltatásokról van szó.