Szerző: Dojcsák Dániel

2013. január 2. 15:49

Kamuletöltésekkel manipulálnak a lemezkiadók

A közösségi média működési alapjai szinte minden esetben valamilyen kvantitatív mutatókhoz köthetőek. A számszerűségből derül ki, hogy egy tartalom mennyire jó, illetve darabra mérik a fizetséget is. Ez annyira erősen beágyazódott a piacba, hogy még a legnagyobb kiadók is csalnak a több bevételért.

Nemrégen a HWSW-n is megjelent egy összefoglaló írás arról, hogy ami a weben megszámolható, azt meg is lehet vásárolni, és ez a közösségi médiában is így van: kapható like, letöltés, szavazás, követő, ismerős vagy akár szakmai ajánlás. Nem kivétel ez alól a YouTube sem, ahol egyrészt a listákba kerülés záloga lehet egy jól megtervezett nézettségvásárlás, másrészt a hirdetések után bejövő pénzt is lehet velük növelni. A különbség a többi szolgáltatóval szemben, hogy a Google drákói szigorral kezeli a csalást és ahogyan a keresőben, úgy a többi platformon is mindent megtesz azért, hogy ne lehessen érdemtelenül előrébb kerülni.

A tavalyi év végét egy masszív csapással zárta a cég, múlt hét kedden több mint 2 milliárd YouTube nézést semmisített meg, amik a Google szerint szabálytalan módon keletkeztek. Igazán pikáns attól lesz a történet, hogy nem önjelölt sztárok, magánvideó-blogok vagy éppen kereskedelmi márkák saját oldalairól van szó, hanem a YouTube gerincét adó professzionális tartalomtulajdonosokról, a nagy amerikai zenei kiadókról.

2 milliárd mínusz a statisztikákból

Úgy tűnik, hogy még a legnagyobbak sem riadnak vissza attól, hogy nézettséget vásároljanak, a Google szankciója ugyanis egyaránt érintette az Universal Music Group, a Sony/BMG és az RCA Records csatornáit is. A Google egy huszárvágással több mint 2 milliárd nézéssel csökkentette az említett csatornák összesített nézettségszámait. A drasztikus téi nagytakarítás keretében a tiltott közönségépítő eszközök használatával, manipulatív módszerekkel szerzett megtekintések kerültek negligálásra.

A legnagyobb csapást a Universal szenvedte el, ahol a SocialBlade elemzése szerint az eddigi 7 milliárd nézésből 1 milliárd tűnt el hirtelen. A Sony/BMG a második legnagyobb vesztes, ahol ugyan “csak” 850 millió megtekintés bizonyult kamunak, a tisztítótűz után alig 2,3 milliárd nézés maradt meg. Ennél is csúnyább arányt mutat az RCA, ahol 159 millió nézést törölt a YouTube, de ennél is kevesebb, 120 millió maradt. Néhány kiadónál viszont a hivatalos csatorna listázásából maguk a videók is kikerültek. A Sony csatornája például teljesen üres és az Universal is csak a rövid promóvideókat tartotta meg.

A tisztogatás több mint 500 fontos, kiemelt csatorna forgalmát tizedelte meg. Ezzel párhuzamosan sok ezer felhasználó kapott értesítést arról, hogy a YouTube felhasználási feltételeinek megsértéséért bizonyos videóit eltávolították. Első körben az eltűnt videók kapcsán sokan technikai hibára gyanakodtak, de később a Google megerősítette, hogy ez egy szabályos eljárás volt. Valószínűleg a felhasználási feltételek H szekciójának 4. pontja alapján, ami tilt mindenféle automata módszert a nézettség mesterséges növelésére.

Szemtelenül

A nézettségvásárlás már annyira pofátlan műfajjá vált, hogy teljesen publikus fórumokon, többek közt a Black Hat World témái közt adták-vették az érintettek a statisztikákat és ott vitatták meg a hamisítás legújabb praktikáit. Sőt, a videók törlése után úgy tűnik, sok videótulajdonos reklamálni is visszament az illegális előnyöket pénzért nyújtó ügyeskedőkhöz. Az a folyamat közben nyilvánvalóan kiderül, hogy ez nem szabályszerű, a tranzakció minden résztvevője tisztában van vele, de veszítenivalója csak a megrendelőnek van.

A történet során a napokban híressé vált egyik figura, egy 16 éves fiatalember, aki Tapangoldy néven vált ismertté, legerősebb terméke pedig az olcsó YouTube nézettségnövelés - saját hencegései alapján pár hónap alatt 60 ezer dollárnyi bevételhez jutott a Fiverr.com-on keresztül. Korábbi vállalása szerint 10 ezer új nézést garantált mindössze 5 dollárért, a botrány után viszont azonnal szedte a sátorfáját, néhány napja bezárta a boltot, ahogyan sok más hasonló társa is.

Az igazi kérdés, hogy ezek az emberek mennyire közvetlen viszonyban álltak az említett lemezkiadókkal. A fórumok alapján úgy tűnik, hogy a zenei videók jogait birtokló vállalatok akár közvetlenül is rendelhettek nézettséget, ami nagy volumenű csalást sejtet, de a történet részletei valószínűleg soha nem kerülnek majd nyilvánosságra. A fenti, egyébként "akciós" árral kalkulálva a 2 milliárdnyi hamis nézettség nagyságrendileg 1 millió dollárjába került az érintetteknek, de tudva, hogy csak az utóbbi időben csökkent le ennyire a YouTube megtekintések ára, ennek akár többszöröse is lehet az összeg.

Virágzik a statisztikahamisítás

A HWSW által megkérdezett, neve elhallgatását kérő hazai szakértő szerint ez a trend csak a következő években fog igazán csúcsosodni. Az online zenei szolgáltatók szintén lejátszások után fizetnek a jogtulajdonosoknak, illetve többeknél ugyanúgy számít az ajánlások, kiemelések tekintetében az aktuális forgalom. Így minden kiadó és zenész abban érdekelt, hogy vásároljon némi promóciós forgalmat, ezzel beindítva a toplistás tündöklést, de egy megfelelően alacsony áron vett hallgatás akár önmagában is profitot termelhet.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Tudomásunk szerint a Spotify rendszerében minden hallgatás körülbelül 1 cent jogdíjkifizetést jelent átlagosan, ami azt jelenti, hogy ha valaki ennél olcsóbban vásárol tömegesen hallgatást saját zenéire, akkor közvetlen nyereséget érhet el. A rizikó persze óriási, hiszen ahogy a Google, úgy más cégek is egyre jobban oda fognak figyelni a visszaélésekre. Másrészt az ilyen károkozás az online tartalomszolgáltatások fenntarthatóságát veszélyezteti, így felelős tartalomtulajdonosoknak elvből sem lenne szabad ilyen eszközökhöz nyúlnia.

Mainstream csalás

Amíg a csalás csak a peremterületeket érintette, amíg csak kevesek játékszere volt a visszaélés, addig a nagy szolgáltatóknak is csak bolhacsípés volt. Úgy viszont, hogy a YouTube kiemelt partnerei, illetve az illegális feltöltések ellen leghangosabban küzdők is tiltott eszközökkel pumpálják haza a pénzt, a probléma a fontos ügyek közé sorolódott.

A mai közösségi média még mindig az általános statisztikákra, mennyiségi adatokra épül, mellőzve a minőségi indikátorokat. A Google az Analytics révén a weben is az utóbbi felé tolja a piacot és arra tanít, hogy egy weboldalnál a lapletöltés lényegtelen adat. Amíg viszont a megrendelők, ügynökségek értékesítők világa az elsődleges forgalmi adatokra épül, addig az ilyen csalások mindennaposak lesznek. Ugyanez a tendencia az Android és az iOS alkalmazás-piacterein is. Magyarországon is megvan az ára a toplistás helyezéseknek a Play Store-ban és az App Store-ban is, ahogyan néhány tucat jó vélemény megíratása is csak pár dollár.

A fenti esetet a kiadók természetesen nem kommentálták, illetve maga a YouTube sem részletezte tovább azon túl, hogy nem technikai hiba történt. Remélhetőleg az ilyen tisztogatások egyre gyakoribbak lesznek és nehéz dolga lesz a jövőben az érdemtelenül előnyt szerezni akaróknak.

a címlapról