Aprópénzért zárta le utolsó versenyjogi ügyét az Intel
Az utolsó, ellene folyó versenyjogi eljárást is lezárta az Intel, a vállalat aprópénzt fizetett a New York-i főügyészi hivatalnak, nem ismer be semmilyen törvénytelenséget és magatartásán sem változtat.
Százmilliók helyett csak hat és félmillió dollár
Megállapodott a New York-i főügyészséggel az Intel, mindössze 6,5 millió dollárt fizet és nem ismer be semmilyen törvénytelenséget, vagy hogy elkövette volna azokat a tetteket, amelyekkel az ügyészség megvádolta. Ezzel a vállalat ellen indított utolsó versenyjogi eljárás is lezárult. A 6,5 millió dollár jelentéktelen áldozat ahhoz képest, hogy a főügyészi hivatal több százmillió dollárra perelte a céget - az Intel tájékoztatása szerint az összeg még az eljárással kapcsolatos költséget sem fedezi teljesen.
New York szövetségi állam akkori főügyésze, Andrew Cuomo 2009-ben indított pert az Intel ellen, számos versenyellenes tevékenységgel vádolva meg a céget. A hivatal 2008 elején kezdte vizsgálni az Intel tevékenységét és több millió oldalnyi dokumentumot, külső és belső e-mailt gyűjtött össze az üggyel kapcsolatban, valamint több tucat tanúvallomást rögzített. A főügyészi hivatal az iratok alapján hivatalosan is azzal vádolta meg az Intelt, hogy "éveken át világméretű illegális tevékenységet" folytatott.
A vádak alapján a chipgyártó több milliárd dollárt juttatott azoknak a cégeknek, amelyek vállalták, hogy mellőzik a versenytársak termékeit. A főügyészi hivatal azt is állította, az Intel nem csak lefizetett hanem zsarolt is, egyszer például azzal fenyegette meg a HP-t, hogy szándékosan késlelteti egy fejlesztés alatt álló termékét, amennyiben a PC-gyártó az AMD termékeit népszerűsíti. Az Intel végig tagadta a vádakat és kitartott amellett, hogy törvényesen versenyzett, sosem kért exkluzivitást a PC-gyártó partnereitől és az árkedvezmények mértéke nem kötődött ahhoz, hogy a cégek mástól is vásárolnak-e processzorokat.
2011 decemberében a Delaware-i Körzeti Bíróság azonban jelentősen korlátozta a New York-i főügyészség által követelhető kártérítés nagyságát. A főügyészi hivatal szerette volna elérni, ha az Intel hat évnyi, szerinte illegálisan versenykorlátozó tevékenysége után megítélt kártérítés nagyságának megállapításakor az összes New York-i lakosnak és vállalkozásnak potenciálisan okozott közvetett és közvetlen kárt figyelembe vehesse és ennek háromszorosát követelhesse a vállalattól. Leonard Stark bíró azonban úgy döntött, a kártérítés legfeljebb 3 évnyi tevékenység után számítható és nem engedélyezte a kártérítési összeg háromszorozását sem, amellyel a szándékosan kárt okozókat szokta büntetni az amerikai jogrendszer ("treble damages").
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Miután a bíróság tavaly év végén lecsökkentette a főügyészség által bevasalható kártérítési összeg nagyságát, a felek kiegyeztek: keretében az Intel 6,5 millió dollárt fizet a hivatalnak, amely nem folytatja tovább a pert. "Továbbra is állítjuk, hogy az előző adminisztráció alatt beadott kereset megalapozott volt, de a bíróság döntésének fényében nem látjuk értelmét az ügy folytatásának" - mondta a Wall Street Journal üzleti napilapnak Jennifer Givner, a főügyész sajtószóvivője. A dokumentum kimondja, hogy az Intel nem ismer be semmilyen törvénytelenséget, vagy hogy a magatartása versenykorlátozó lett volna, illetve nem kell változtatnia üzleti gyakorlatán és kedvezménypolitikáján sem.
Korábban már ráfázott
Az Intel ellen számos versenyügyi vizsgálat indult már, ezek közül a legnagyobb szabású az Európai Unióban, ahol 1,06 milliárd euróra büntette céget az Európai Versenyügyi Bizottság, miután hosszas vizsgálódást követően úgy találta, a cég a PC-gyártóknak nyújtott kedvezményeivel illegálisan szorította ki versenytársait a piacról és ezzel fogyasztók millióit fosztotta meg a választás szabadságától. Az Intel megfellebbezte a döntést. Japánban és Dél-Koreában is elítélték már az Intelt kedvezménypolitikája miatt, amelyről mindkét ország illetékes hatósága megállapította, hogy illegális, versenyellenes
Az Egyesült Államokban sokkal jobban lavírozott a cég jogi osztálya, amely New York állam főügyészének támadása mellett visszaverte a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) támadását is - az Intel 2010 nyarán egyezett ki az FTC-vel, amely szintén azt állította, hogy zsarolással és vesztegetéssel vette rá a legnagyobb PC-gyártókat, hogy mellőzzék a versenytársainak processzorait a számítógépeikben. Az Intel vállalta, nem köt olyan szerződéseket a PC-gyártókkal, amelyek során az árak, árkedvezmények vagy éppen szállítási határidők attól függnek, hogy az adott gyártó vásárol-e processzorokat vagy chipkészleteket az Intel versenytársaitól.
Az Intel ellen legnagyobb riválisa, az AMD is számos eljárást indított, a két vállalat azonban 2009 őszén minden vitás kérdést lezárt, szabadalmi keresztlicenc-megállapodást kötött. Az Intel 1,25 milliárd dollárt fizetett az AMD-nek, valamint vállalta, hogy bizonyos nem részletezett üzleti gyakorlatokhoz tartja magát. Cserébe az AMD beszüntetett minden polgári peres keresetet, melyek az Egyesült Államokban és Japánban folytak, és világszerte visszavonta hivatalos panaszait is a különféle versenyhatóságoknál.