A régi stratégia az AMD új stratégiája
Február 2-án, magyar idő szerint este zajlott az AMD pénzügyi elemzőknek szánt konferenciája, ahol az új stratégiát és a közeljövőre vonatkozó terméktervet ismertették a vállalat vezetői. Röviden összefoglalva: nincs jelentős változás az eddigiekhez képest.
Tegnap tartotta éves elemzői konferenciáját az AMD, ahol Rory Read, a cég tavaly kinevezett elnök-vezérigazgatója ismertette elképzeléseit. A legnagyobb hír, hogy nincs hír, az új stratégia a régi stratégia, csak a végrehajtást kell javítani - execution, execution, mantrázta a vezér. A vállalat továbbra is a korábban kijelölt úton megy tovább, a cél a GPU és a CPU integrálása a kliensekben és előbb-utóbb a szerverekben is - néhány termékterv azonban kristályosodni látszik a bő lére eresztett marketingszövegek közül.
2012: Trinity, Brazos 2.0, Hondo
Az AMD már túl van első 28 nanométeres GPU-jának bemutatásán, a decemberben rajtolt és januárban boltokba került csúcskategóriás Radeon HD 7970-et és HD 7950-et ("Tahiti") még idén követni fogja a felső-középkategóriás "Pitcairn" és "Cape Verde". A 2012-ben érkező új APU, a Trinity azonban még nem ilyen grafikus vezérlőt kap, hanem a Radeon HD 6900 ("Cayman") architektúrájára épülőt. Azonban a Bulldozer-leszármazott Piledriver magoknak köszönhetően a Llanóhoz képest magasabb teljesítményt és energiahatékonyságot ígér - az AMD szerint a lapka mobil változataira olyan ultravékony laptopok épülhetnek, amelyek sikerrel veszik fel a versenyt az Intel Ivy Bridge-re épülő Ultrabookokkal. A Trinityt egyébként már tavaly nyáron demózta a cég, ami arra enged következtetni, a fejlesztése jó ütemben halad.
Az alsó kategóriába, a belépőszintű PC-k és a Windows-alapú tabletek piacára a Brazos frissített verzióját küldi harcba idén az AMD. A Brazos 2.0-nak hívott család három tagból áll, a 18 wattos E-sorozat és 9 a wattos C-sorozat mellé csatlakozik a "Hondo" kódnevű 4,5 wattos processzor is, amivel elsősorban a Windows 8-at futtató tableteket célozza a cég - mindhárom lapka 40 nanométeres csíkszélességgel készül, frissített mikroarchitektúrát és integrált USB 3.0 vezérlőt kapnak, valamint továbbfejlesztett Turbo Core-t, ami a GPU és a CPU magjai között osztja el a rendelkezésre álló fogyasztási keretet.
A GPU dolgozná le a gyártástechnológiai hátrányt
2013-ban a kliensekbe szánt AMD GPU-k és APU-k egyaránt 28 nanométeres csíkszélességre kerülnek, derül ki a tegnap közzétett prezentációból. A Trinity helyét a 2-4 Steamroller maggal felvértezett Kaveri APU veszi át, a Brazost a Kabini, a Hondót pedig a Temash váltja. Mindegyikük közös jellemzője a Heterogeneous System Architecture (HSA) szoftverréteg támogatása, amely elfedi az alkalmazások elől a GPU és CPU közötti különbségeket. A HSA-t az AMD nyílt szabványként képzeli el, hogy más gyártóktól származó megoldásokat is be lehessen vonni az ernyője alá.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Jelenleg az APU-k csak fizikailag integráltak, logikailag azonban nem. A CPU és a GPU a memóriavezérlőn keresztül kapcsolódik össze, a programozók pedig külön API-kon érhetik el a GPU képességeit. Az AMD célja és a Fusion koncepció alapja azonban az, hogy a GPU erőforrásait ugyanúgy használhassák a szoftverek, mintha az a CPU szerves része lenne - a HSA hivatott gondoskodni arról, hogy a feladatokat elossza a CPU és a GPU között. A 2013-as, HSA-képes APU-kban a GPU és a CPU már közös memóriát használhat, de a Fusion koncepció csak 2014-ben teljesedik ki, ekkorra ígéri az AMD az első "logikailag" is integrált APU-kat.
A HSA és tágabb értelemben véve a Fusion, amely a grafikus magok és a CPU szoros együttműködéséről, a feladatok megosztásáról szól, az AMD egyetlen kiugrási lehetősége. A vállalat láthatóan beletörődött abba, hogy gyártástechnológiai lemaradása egy generációra nő az Intelhez képest - idén 40 és 32 nanométeres csíkszélességű, jövőre pedig 28 nanométeres eljárással gyártott AMD APU-k küzdenek az Intel hamarosan bemutatkozó 22 nanométeres lapkáival. A chipgyártás terén az évek során beszedett deficitet a GPU minél gyorsabb "becsatornázásával" kell ledolgoznia az AMD-nek, hogy a foglalatszintű teljesítményben lépést tudjon tartani vagy felül tudjon kerekedni legfőbb riválisán. A gyártástechnológiai fejlesztésekre természetesen továbbra is szüksége lesz az AMD-nek, a fabless modell azonban rugalmasságot ad a cégnek.
Két Opteron ment a kukába
A szerverpiacon kevésbé nagyszabásúak az AMD tervei, a tavaly megérkezett Bulldozer-alapú chipek folytatásaként idén és jövőre jönnek a továbbfejlesztett Piledriver-magokkal felvértezett modellek, továbbra is 32 nanométeres technológiával - a fő üzenet az azonos fogyasztás mellett leadott nagyobb számítási teljesítmény és a befektetések védelme a foglalatkompatibilitás révén. Érdemes megjegyezni, hogy a szerverprocesszor-termékterv az időpontokat tekintve jóval elnagyoltabb a kliens roadmapnél, a dián nincsenek megkülönböztetve még a megjelenés évei sem, a következő generációk (Steamroller, Excavator) érkezési idejét és teljesítményét szemléltető ábrán pedig egyik tengelyen sincsenek értékek feltüntetve. A frissítés értemében az AMD törölte tíz- és húszmagos, Sepang és Terramar kódnevű Opteronjait is, amelyeket 2012-ben tervezett megjelentetni.
A prezentációban már látszanak annak a nyomai, hogy az AMD nyilvánosan is beismeri azt, amit zárt ajtók mögött már eddig is pedzegetett: számára a Xeonok által totálisan dominált, kereskedelmi feladatokat futtató vállalati szerverpiac nem fontos többé, növekedési lehetőséggel a cloud-telepítések, a virtualizált adatközpontok és a nagy számítási teljesítményű mérnöki-tudományos konfigurációk kecsegtetnek - ezek azok a feladatok, amelyek "fekszenek" a sokmagos, magonként azonban visszafogott teljesítményt nyújtó, masszívan párhuzamos feladatokra optimalizált Bulldozernek. Ezekben a szegmensekben egy-egy megrendelés pedig megfelelően nagy lehet, hogy az AMD számára megérje akár testre szabott chipeket vagy komplett megoldásokat létrehozni.
Lebegtetik az ARM-együttműködést
Ebbe az irányba illeszkedik az a bejelentés is, amely szerint az AMD nem zárkózik el idegen, vagyis más vállalattól származó IP beépítésétől. Mark Papermaster műszaki igazgató szerint ez a leggyorsabb módja annak, hogy az ügyfelek egyedi igényeihez leginkább passzoló megoldások szülessenek, példaként pedig épp a cloudokhoz, webkiszolgálásra vagy nagy számítási teljesítményre optimalizált szerverchipeket hozta fel. "Ez gyorsabb, rugalmasabb és a megoldásra váró problémát céloz" - mondta Papermaster. A mobil processzorok terén adná magát az ARM-tól származó magok, mint külső IP beépítése, azonban Rory Read igyekezett még a látszatát is elkerülni annak, hogy erről az irányról érdemben beszéljen.
Pedig a vállalatnak kifejezetten kommunikált célja, hogy ultraalacsony fogyasztású (<2 W) chipeket is piacra dobjon, amelyek megfelelőek lehetnek például médiatabletekbe vagy erőteljes okostelefonokba, ezekről azonban semmiféle konkrétum nem hangzott el, pedig a cég diáin is bemutatta, milyen növekedési kilátásokkal kecsegtet a tabletek szegmense - az AMD becslése szerint 2015-re az eladott tabletek száma meg fogja közelíteni a notebookokét. A vállalat is ugyanabból főz mint a PC- és szerverchipeknél, azaz a GPU-t fogja be a lehető legtöbb célra, mégpedig a HSA révén.
Az AMD vezetőinek tegnapi előadása teljes egészében megtekinthető ezen a linken, ahonnan a prezentációk is letölthetők.