A régi stratégia az AMD új stratégiája
Február 2-án, magyar idő szerint este zajlott az AMD pénzügyi elemzőknek szánt konferenciája, ahol az új stratégiát és a közeljövőre vonatkozó terméktervet ismertették a vállalat vezetői. Röviden összefoglalva: nincs jelentős változás az eddigiekhez képest.
Tegnap tartotta éves elemzői konferenciáját az AMD, ahol Rory Read, a cég tavaly kinevezett elnök-vezérigazgatója ismertette elképzeléseit. A legnagyobb hír, hogy nincs hír, az új stratégia a régi stratégia, csak a végrehajtást kell javítani - execution, execution, mantrázta a vezér. A vállalat továbbra is a korábban kijelölt úton megy tovább, a cél a GPU és a CPU integrálása a kliensekben és előbb-utóbb a szerverekben is - néhány termékterv azonban kristályosodni látszik a bő lére eresztett marketingszövegek közül.
2012: Trinity, Brazos 2.0, Hondo
Az AMD már túl van első 28 nanométeres GPU-jának bemutatásán, a decemberben rajtolt és januárban boltokba került csúcskategóriás Radeon HD 7970-et és HD 7950-et ("Tahiti") még idén követni fogja a felső-középkategóriás "Pitcairn" és "Cape Verde". A 2012-ben érkező új APU, a Trinity azonban még nem ilyen grafikus vezérlőt kap, hanem a Radeon HD 6900 ("Cayman") architektúrájára épülőt. Azonban a Bulldozer-leszármazott Piledriver magoknak köszönhetően a Llanóhoz képest magasabb teljesítményt és energiahatékonyságot ígér - az AMD szerint a lapka mobil változataira olyan ultravékony laptopok épülhetnek, amelyek sikerrel veszik fel a versenyt az Intel Ivy Bridge-re épülő Ultrabookokkal. A Trinityt egyébként már tavaly nyáron demózta a cég, ami arra enged következtetni, a fejlesztése jó ütemben halad.
Az alsó kategóriába, a belépőszintű PC-k és a Windows-alapú tabletek piacára a Brazos frissített verzióját küldi harcba idén az AMD. A Brazos 2.0-nak hívott család három tagból áll, a 18 wattos E-sorozat és 9 a wattos C-sorozat mellé csatlakozik a "Hondo" kódnevű 4,5 wattos processzor is, amivel elsősorban a Windows 8-at futtató tableteket célozza a cég - mindhárom lapka 40 nanométeres csíkszélességgel készül, frissített mikroarchitektúrát és integrált USB 3.0 vezérlőt kapnak, valamint továbbfejlesztett Turbo Core-t, ami a GPU és a CPU magjai között osztja el a rendelkezésre álló fogyasztási keretet.
A GPU dolgozná le a gyártástechnológiai hátrányt
2013-ban a kliensekbe szánt AMD GPU-k és APU-k egyaránt 28 nanométeres csíkszélességre kerülnek, derül ki a tegnap közzétett prezentációból. A Trinity helyét a 2-4 Steamroller maggal felvértezett Kaveri APU veszi át, a Brazost a Kabini, a Hondót pedig a Temash váltja. Mindegyikük közös jellemzője a Heterogeneous System Architecture (HSA) szoftverréteg támogatása, amely elfedi az alkalmazások elől a GPU és CPU közötti különbségeket. A HSA-t az AMD nyílt szabványként képzeli el, hogy más gyártóktól származó megoldásokat is be lehessen vonni az ernyője alá.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
Jelenleg az APU-k csak fizikailag integráltak, logikailag azonban nem. A CPU és a GPU a memóriavezérlőn keresztül kapcsolódik össze, a programozók pedig külön API-kon érhetik el a GPU képességeit. Az AMD célja és a Fusion koncepció alapja azonban az, hogy a GPU erőforrásait ugyanúgy használhassák a szoftverek, mintha az a CPU szerves része lenne - a HSA hivatott gondoskodni arról, hogy a feladatokat elossza a CPU és a GPU között. A 2013-as, HSA-képes APU-kban a GPU és a CPU már közös memóriát használhat, de a Fusion koncepció csak 2014-ben teljesedik ki, ekkorra ígéri az AMD az első "logikailag" is integrált APU-kat.
A HSA és tágabb értelemben véve a Fusion, amely a grafikus magok és a CPU szoros együttműködéséről, a feladatok megosztásáról szól, az AMD egyetlen kiugrási lehetősége. A vállalat láthatóan beletörődött abba, hogy gyártástechnológiai lemaradása egy generációra nő az Intelhez képest - idén 40 és 32 nanométeres csíkszélességű, jövőre pedig 28 nanométeres eljárással gyártott AMD APU-k küzdenek az Intel hamarosan bemutatkozó 22 nanométeres lapkáival. A chipgyártás terén az évek során beszedett deficitet a GPU minél gyorsabb "becsatornázásával" kell ledolgoznia az AMD-nek, hogy a foglalatszintű teljesítményben lépést tudjon tartani vagy felül tudjon kerekedni legfőbb riválisán. A gyártástechnológiai fejlesztésekre természetesen továbbra is szüksége lesz az AMD-nek, a fabless modell azonban rugalmasságot ad a cégnek.
Két Opteron ment a kukába
A szerverpiacon kevésbé nagyszabásúak az AMD tervei, a tavaly megérkezett Bulldozer-alapú chipek folytatásaként idén és jövőre jönnek a továbbfejlesztett Piledriver-magokkal felvértezett modellek, továbbra is 32 nanométeres technológiával - a fő üzenet az azonos fogyasztás mellett leadott nagyobb számítási teljesítmény és a befektetések védelme a foglalatkompatibilitás révén. Érdemes megjegyezni, hogy a szerverprocesszor-termékterv az időpontokat tekintve jóval elnagyoltabb a kliens roadmapnél, a dián nincsenek megkülönböztetve még a megjelenés évei sem, a következő generációk (Steamroller, Excavator) érkezési idejét és teljesítményét szemléltető ábrán pedig egyik tengelyen sincsenek értékek feltüntetve. A frissítés értemében az AMD törölte tíz- és húszmagos, Sepang és Terramar kódnevű Opteronjait is, amelyeket 2012-ben tervezett megjelentetni.
A prezentációban már látszanak annak a nyomai, hogy az AMD nyilvánosan is beismeri azt, amit zárt ajtók mögött már eddig is pedzegetett: számára a Xeonok által totálisan dominált, kereskedelmi feladatokat futtató vállalati szerverpiac nem fontos többé, növekedési lehetőséggel a cloud-telepítések, a virtualizált adatközpontok és a nagy számítási teljesítményű mérnöki-tudományos konfigurációk kecsegtetnek - ezek azok a feladatok, amelyek "fekszenek" a sokmagos, magonként azonban visszafogott teljesítményt nyújtó, masszívan párhuzamos feladatokra optimalizált Bulldozernek. Ezekben a szegmensekben egy-egy megrendelés pedig megfelelően nagy lehet, hogy az AMD számára megérje akár testre szabott chipeket vagy komplett megoldásokat létrehozni.
Lebegtetik az ARM-együttműködést
Ebbe az irányba illeszkedik az a bejelentés is, amely szerint az AMD nem zárkózik el idegen, vagyis más vállalattól származó IP beépítésétől. Mark Papermaster műszaki igazgató szerint ez a leggyorsabb módja annak, hogy az ügyfelek egyedi igényeihez leginkább passzoló megoldások szülessenek, példaként pedig épp a cloudokhoz, webkiszolgálásra vagy nagy számítási teljesítményre optimalizált szerverchipeket hozta fel. "Ez gyorsabb, rugalmasabb és a megoldásra váró problémát céloz" - mondta Papermaster. A mobil processzorok terén adná magát az ARM-tól származó magok, mint külső IP beépítése, azonban Rory Read igyekezett még a látszatát is elkerülni annak, hogy erről az irányról érdemben beszéljen.
Pedig a vállalatnak kifejezetten kommunikált célja, hogy ultraalacsony fogyasztású (<2 W) chipeket is piacra dobjon, amelyek megfelelőek lehetnek például médiatabletekbe vagy erőteljes okostelefonokba, ezekről azonban semmiféle konkrétum nem hangzott el, pedig a cég diáin is bemutatta, milyen növekedési kilátásokkal kecsegtet a tabletek szegmense - az AMD becslése szerint 2015-re az eladott tabletek száma meg fogja közelíteni a notebookokét. A vállalat is ugyanabból főz mint a PC- és szerverchipeknél, azaz a GPU-t fogja be a lehető legtöbb célra, mégpedig a HSA révén.
Az AMD vezetőinek tegnapi előadása teljes egészében megtekinthető ezen a linken, ahonnan a prezentációk is letölthetők.