Gondolattal vezethető repülők jelenthetik a jövőt
A Northeastern University végzős mérnökdiákjai legutóbbi projektjük alatt agyhullámokkal irányítható repülőszimulátoron dolgoztak. A fejlesztésnek nagy jövője lehet, a későbbiekben a haditechnikában is szerepet kaphat.
Az elektroenkefalográfián (EEG) alapuló eszközök számtalan lehetőséget rejtenek magukban, az általános vizsgálatok és megfigyelések mellett két évvel ezelőtt például az amerikai hadsereg jelentette be, hogy négymillió dollárt fektet a katonák telepatikus kommunikációjába, azaz egy olyan rendszerbe, amelyik a szavak kimondása előtt keletkező idegi jeleket elemzi, és a feldolgozott információkat továbbítja mások felé. A jövőben újabb sci-fi filmekből ismerős technológia mellé tehetünk pipát, ha a Northeastern University végzőseinek ötletét a gyakorlatban is sikerül megvalósítani.
Ez még "csak" játék
Az agyi aktivitást játékok is kihasználják, a Star Wars Force Trainer már mondhatni klasszikus példa: a játékos egy csőbe zárt műanyag labdát tud Luke Skywalkerhez hasonlóan lebegtetni úgy, hogy közben erősen koncentrál valamire, és így felpörgeti a cső végén elhelyezett ventillátort. A videojátékok ennél már valamivel összetettebb feladatot jelentenek, hiszen itt a kurzort meghatározott irányba kell mozgatni, de ezen a területen is jól haladnak a fejlesztők: az Epoc Emotiv agyhullámokat olvasó eszközét például kereskedelmi forgalomba szánják, a 300 dollárba kerülő kütyüre többek között olyan játékok is elérhetők lesznek, mint a Tetris.
Emotiv headset
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Persze egyelőre a Northeastern University diákjainak ötlete sem más, mint egy komplex, gondolattal vezérelhető videojáték, azonban a gyakorlati megvalósítása hétköznapi feladatok kiváltására is alkalmas lehet. Nathaniel Kaye, Hamilton Kibbe, Boris Lippeveld, Kyle Mueller, Mike Nedoroscik és Rafael Perez kezelőfelületének a lényege, hogy úgy irányíthatják a szimulátor repülőgépét, hogy meghatározott pontokra néznek a tévé képernyője elé elhelyezett, LED-ekkel felszerelt plexlapon.
Nyílt alapokon
A csapat összeszedte azokat az alapvető mozdulatokat, amelyeket a pilóták tesznek a botkormánnyal, - sikerült összesen nyolc parancsra szűkíteni a sort és írni egy szoftvert, ami elmondásuk szerint nem csak a repülést tette lehetővé, hanem még néhány manővert is be tudtak iktatni a repertoárba. A Waleed Meleis által felügyelt diákok Deniz Erdogmus, az agyhullámokat használó kezelőfelületek szakértőjével dolgoztak együtt, az ő különleges felszereléseinek hála két szemeszter alatt jutottak el idáig.
FlightGear
A projekt a FlightGear nevű szoftvert használja, ez egy ingyenes, nyílt forráskódú, multiplatform fejlesztés, amely kifejezetten azért született meg, hogy pótolja a boltokban kapható szimulátorok hiányosságait. A FlightGeart kutatásokra is ajánlják, átalakíthatósága révén további fejlesztések alapjául is szolgál. A játék adatbázisában több mint 20 ezer repülőtér kapott helyet, a domborzatot pedig a legfrissebb SRTM adatok alapján modellezték benne. A Northeastern fejlesztői úgy nyúltak bele a programba, hogy a gépet a már említett nyolc paranccsal lehessen irányítani: a végeredmény szerint a rendszer két másodpercenként tud megkülönböztetni egy parancsot, és körülbelül 80 százalékban pontos.
A csapat projektje előtt nagy jövő állhat, állításuk szerint már a DARPA – az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege – is érdeklődött a munkásságuk után, a Honeywell nevű vállalat pedig az ő fejlesztésük alapján kezdett hasonló kutatásokba.