Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Indul a kormányzati rendrakás az informatikában

Dojcsák Dániel, 2010. november 12. 14:17
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A kormányváltás után sok kérdés fogalmazódott meg az informatikai szakmán belül is, s a válaszokra, az új irányokra várni kellett egy keveset. Az IVSZ égisze alatt szervezett Informatika a Társadalomért konferencián a szakma vezetői, a közszféra érintettjei és a politikai vezetés feltérképezhette a következő időszakra vonatkozó lehetőségeit.

A balatonfüredi helyszínen tartott konferencia első részében a magyar kormány képviselői rajzolták fel, miként látják az IT-piac számára is releváns kérdéseket a gazdaság és a társadalom tekintetében. Elsőként Varga Mihály, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szólt az IT-szektor több mint 700 prominenséhez. Prezentációjában szándékosan nem beszélt konkrét informatikai területekről, hisz úgy látja, az IT szerves része a teljes gazdaságpolitikának, sőt, a gazdaság egyik előremozdítója lehet a terület, akár ipari, akár infrastrukturális szempontból vizsgáljuk.

Az IT sem kivétel

Varga hangsúlyozta, hogy a szakmának tudnia kell, s figyelembe kell vennie Magyarország gazdasági helyzetét, amikor a jövőt tervezi. A számok a politikus szerint magukért beszélnek: 2004 óta folyamatosan túlzott deficiteljárás alatt van hazánk az EU-ban, így nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy Írországban 20 százalékos, de több más országban is 10 százalék feletti államháztartási hiány várható idén, Magyarországot nem engedték a korábban egyeztetett 3,8 százalék felé. Versenyezni Varga szerint ráadásul nem is a nyugat-európai országokkal kell, hanem a régión belül kell körülnéznünk.

Sajnos a visegrádi országok közül szinte minden mutatóban gyengén teljesítünk, ezért szükséges több komoly változtatás. A Fidesz az elmúlt öt hónap alatt hét olyan területet térképezett fel, ami az informatikai piac számára is fontos, jelentős befolyásoló tényező, s középtávon ezek fejlesztése javulást, növekedést hoz majd. Ezek a témák az egyensúly, az arányos adórendszer, a kiadásoldali intézkedések, a belső források, a nagyberuházások, az oktatás, illetve az euró bevezetése.

Varga szerint paradox helyzetbe került az ország, hiszen az a réteg, aminek megtakarítania kellett volna, költött és fordítva. A lakosság és az állam egyre inkább eladósodott, növelte költéseit, megtakarításait felélte, miközben a vállalati szektor éppen az ellenkezőjét tette, azaz visszafogta a költéseket, csökkentette kiadásait és elhalasztotta a beruházásokat. Az ország egyensúlyának javítása többek közt ennek a problémának a feloldásán is múlik, de a munkanélküliség és az oktatás kérdésköre is fontos. Ma az aktív korúak több mint 10 százaléka, azaz körülbelül 758 ezer ember regisztrált munkanélküli, de ha lebontjuk az iskolázottság szerint, akkor látjuk, hogy a 8 általánost sem elvégzők 42, a 8 általánossal rendelkezőknek pedig 22 százaléka nem dolgozik, miközben a diplomások körében ez alig 3 százalék.

Digitális szakadék

Az informatika jelentős szerepet kell betöltsön továbbra is az ilyen szakadékok szűkítésében, s az e-kormányzati eszközök mellett a szakképzési rendszer modernizálása is terítéken lévő témakörök, amik javíthatják a helyzetet. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadásában már a fenti általánosságok helyett konkrét akciótervet és történéseket vázolt fel. Szerinte a következő időszakban létrejövő, átfogó gazdaságfejlesztési projekteknek az elsődleges feladata, hogy a kínálati oldalt serkentsék a magyar piacon, s emellett az össz-infrastruktúrát javítsák, hasonló elvek mentén, ahogy azt a Digitális Közmű programban láthattuk. A cél a közigazgatási és digitális reformok megvalósítása.

Ezen belül Fellegi elmondása szerint az egyik fő irány a kormányzati informatika konszolidálása. Ehhez a jogszabályi háttér előkészítése már megtörtént, a nemzeti adatvagyon védelmére írt törvénycsomag már beterjesztésre vár. Lényege, hogy az állam működéséhez szükséges adatbázisok a nemzeti vagyon részét képezzék, s működésüket és védelmüket törvény garantálja.

Ki kell gyomlálni a felesleges és nem kompatibilis rendszereket

A hazánkban működő redundáns, párhuzamos, egymással nem kompatibilis rendszerek felszámolása is elkezdődik. A minisztérium áttekinti, hogy melyek azok a rendszerek, amik több szervezetnél is működnek, majd ésszerűen összevonják ezeket. A modern jogosultságkezelés, az informatikai háttérrendszerek ma már alkalmasak arra, hogy közös adatbázisokból dolgozzon több állami intézmény, s ezzel az állampolgárok is sok időt takaríthatnak meg, illetve a rendszerek fenntartása, üzemeltetése is jóval olcsóbb lehet.

Az elmúlt öt hónapban felállt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül a szükséges szerkezet, amiben most egy hírközlési- és audiovizuális helyettes államtitkárság és egy kormányzati informatikai helyettes államtitkárság, illetve egy távközlési- és infokommunikációs megbízott felel az ígéretek teljesítéséért. Nemrégiben a kormányzat bemutatta a Digitális Magyarország vitairatot, ami Fellegi szerint egy szakmailag és politikailag is jól védhető alapvetés. Ennek mentén elindulva szakmai egyeztetést, társadalmi vitát várnak, s a vitairatra bárki reflektálhat, sőt sokan meg is tették már. Nyitrai Zsolt, helyettes államtitkár szerint a máris 100 írásos visszajelzés érkezett, s nagy meglepetésre  ezek mindegyike érdemi felvetést tartalmazott. Nyitrai bátorít mindenkit arra, hogy ossza meg véleményét, néhány hét múlva ugyanis véglegesítik a dokumentumot, ami meghatározza a kormány infokommunikációs politikáját a következő évekre.

EU-is inspirációval született meg a Digitális Magyarország vitairat

Nyitrai elmondta, hogy az elmúlt öt hónapban aktívan dolgoztak ezen az anyagon, s természetesen figyelembe vették az EU által kiadott Digital Agenda dokumentumot is, ami az Unió stratégiáját rajzolja meg ezen a téren. Ennek ellenére sok terület még nem szerepel a vitairatban, ugyanis a hatékonyság jegyében kizárólag azok kerültek be, amik az előzetes egyeztetések során minden érintett számára elfogadható, közös célok voltak. A problémás területek megoldásai még váratnak magukra.

A Digitális Magyarország terv lényege, hogy az IKT-szektor a teljes gazdaság egyik legfontosabb kitörési pontja, s a kormánynak feladata, hogy támogasson minden olyan folyamatot, ami a javulást erősíti. A stratégiának három szereplője van, mégpedig az állampolgár, a vállalkozások és az állam, mint szervezet. A dokumentum hívószavai az állampolgár számára az életminőség javulása, jólét, kényelem és az ügyintézés egyszerűsége. A vállalkozások számára továbbra is versenyképességet és innovációt ígér, az állam elé pedig egy olcsó, átlátható, optimálisan működő képet fest.

Optimális = centrális?

Érdekes megfogalmazás volt egyébként a konferencián az "optimális" szó, ami a kontextust is figyelembe véve erősen centralizált rendszereket jelent majd. Az állam feladatául tűzte ki, hogy csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, és ezt úgy fogja elérni, hogy a felesleges rendszereket megszünteti, a megyei kormányhivatalok révén az egész ország vezetését közös platformra helyezi. Ez politikailag és az üzemeltetésben résztvevő cégeknek üzletileg is érdekes fordulatokat jelenthet 1-2 éven belül.

Hosszú távon a kormány 1 millióval csökkentené a digitális írástudatlanok számát is, fokozottan odafigyelve az 50 évesnél idősebb korosztályra, emellett meg kívánják duplázni az e-ügyintézésben résztvevők számát is. Jelenleg 1 millió felhasználó él az e-közigazgatási eszközök valamelyikével, a ciklus végére ezt 2 millió fölé emelnék, de a későbbi előadásokon többször elhangzott, hogy akár a 3 milliós felhasználói szám sem túlzás. Figyelembe véve, hogy ma már 2,2 millió magyar felhasználó regisztrált a Facebookon, nem valószínű, hogy egy jól működő online ügyintézési rendszert ne fogadnának el legalább ennyien.

Egységes állampolgári kártya

Az eszköztár javítása további ügyintézések online felületre átültetésével kezdődik, de megjelenik majd az elektronikus TB-kártya, illetve elhangzott egy ígéret az egységes állampolgári kártyáról. Ez összecseng az államigazgatási rendszerek konszolidációs tervével, s talán végre megvalósulhat, hogy magyar állampolgárként nem lesz szükségünk 8-12 különböző kártyára ahhoz, hogy mindenhol igazolhassuk magunkat.

A Fidesz a fentieken túl készül a következő évi EU-s elnökségi periódusra is, amikor a kötelező, örökölt feladatok mellett a kormány szeretne "saját gyereket" is, azaz olyan ügyeket kezdeményezünk majd EU-elnökként, amik eddig kimaradtak az EU látóköréből. Esélyes, hogy ezek között lesz az elektronikus számlák egységes kezelése, az elektronikus fizetési eljárások kérdése is.

Remény

A HWSW által a konferencia közben megkérdezett informatikai vezetők, politikusok és szakértők egyöntetűen reménykedőek voltak. Úgy tűnik, hogy az elmúlt öt hónapban mindenki felsorakozott a startvonalhoz, a balatonfüredi konferencián pedig "eldördült a startpisztoly". A Digitális Magyarország vitairatot a legtöbben pozitív eredményként értékelték, több válaszadónk hasznosnak és jól kidolgozottnak értékelte az anyagot. Többen említették, hogy előnyös, hogy a politikai államtitkárok mellett lévő szakállamtitkárok az IT-piacot jól ismerő szakértők, akik hidat képezhetnek a piac és a politika között.

A kisebb cégek vezetői ezzel szemben félelmüket fogalmazták meg azzal kapcsolatban, hogy a különadók és egyéb intézkedések, a beruházásellenes lépések a hazai, kisebb szereplők halálos ítéletét jelentik majd. Az is némi kételkedésre ad okot, hogy a szakmailag valóban előkészítettnek tűnő program és az optimizmus messze nincs szinkronban a más fórumokon szintén terítéken lévő költségvetési programmal, s az NFM olyan iparági beruházásokkal kalkulál, amiket az érintett cégek épp a kormány döntései miatt halasztanak el.

Ma még meghallgatnak

A szakma szereplői mindenesetre lehetőséget kaptak arra, hogy megosszák véleményüket a politikusokkal és az államigazgatás megfelelő szereplőivel. Az viszont sajnálatos, hogy ellenzéki politikusok egyáltalán nem tűntek fel, pedig bizonyára tanulságos lett volna, ha a korábbi kormány szakpolitikusai is elmondják véleményüket a tervekkel kapcsolatban. A szakmának azonban továbbra is van lehetősége visszajelzéseket küldeni, s csiszolni a kormány stratégiáján. A Digitális Magyarország vitairat az IVSZ honlapján, itt olvasható, letölthető, a véleményét pedig ma még bárki elküldheti a iktstrategia@nfm.gov.hu címre.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.