Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nokia N97 -- szétcsúszott finn mestermű

Koi Tamás, 2009. július 30. 13:21
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az érintőkijelzős okostelefonok népszerűbbek mint valaha. A nagy kijelző vonzó vevőcsalogató, de jó néhány vásárló nehezen szokja meg az átdolgozott kezelőfelületet, valamint az új szövegbeviteli módot. Nekik találták ki a szétcsúsztatható, érintőkijelzővel és QWERTY-billentyűzettel egyaránt ellátott hibrideket -- ezek közül az egyik legújabb, legnagyobb figyelmet kapott modellt, a Nokia N97-et mutatjuk be.

A Nokia N97, a finn gyártó "N", azaz multimédiás sorozatának aktuális csúcsmodellje tavaly decemberben, a Nokia World 2008 rendezvényen mutatkozott be. A gyártó a premieren nem győzte hangsúlyozni, hogy a készülék jóval túlmutat majd egy átlagos okostelefon képességein, a cég szerényen a világ legfejlettebb mobil számítógépének (sic!) nevezte az újdonságot.

Megosztani, megosztani, megosztani!

Talán ennél is lényegesebb szempont, hogy az N97 amellett, hogy teljes multimédiás arzenált vonultat fel, valójában egyike azoknak a telefonoknak, melyek aktívan hirdetik a Nokia közösségi szolgáltatások iránti elkötelezettségét. A Nokia az Ovi portál elindítása óta próbálja összeterelgetni saját idomított közösségét, a nem túl rózsás piaci körülmények közepette ily módon kovácsolva előnyt abból, hogy a mobiltulajdonosok zsebében meglehetősen fölényes arányban azért mégiscsak valamilyen Nokia mobiltelefon lapul.

Az N97-tel azonban már nem csak az Ovi szekerét tolja a Nokia, a telefonra került egy Facebook-kliens is, ami legalábbis nem azt sugallja, hogy az Ovira mobilhasználók (száz)milliói mozdultak volna rá. A Nokia egyik magyarországi munkatársától az N97 hazai bemutatóján megtudtuk, hogy ennek oka elsősorban az, hogy a két szolgáltatás alapvetően máshogy épül fel, más célt szolgál. Mindenesetre megnéznénk, hogy egy megrögzött Facebook-felhasználó mikor tér át önként és dalolva az Ovi Share használatára.

Visszatérve a telefonra: a Nokia N97 egy meglehetősen impozáns képességekkel rendelkező érintőkijelzős, QWERTY-billentyűzetes hibrid. Az elegáns dobozban érkező telefon előlapját szinte teljes egészében elfoglalja a 3,5 hüvelykes, 640x360 pixeles felbontású érintőkijelző, a finn mérnökök azonban jól gazdálkodtak a térrel, a telefon ugyanis a relatív nagy kijelző ellenére nem lett szappantartó nagyságú, igaz, az E71-hez szokott szerzőnek a telefon 1,6 centiméteres vastagsága már igencsak határeset. A mobil tömege csaknem 150 gramm, ami a kategóriában egész barátinak számít.

A csekély tömegre magyarázat lehet, hogy az N97 az előlapot körbefutó díszítőelemet leszámítva teljes egészében műanyag burkolatú, a minőségre azonban nem lehet panasz, az illesztések pontosak, a készülékház nem recseg, a szétcsúszásért felelős mechanika pedig óraműpontossággal jár és stabilan tart. A kijelző felületén mindössze egy gomb található (ez alapesetben a főmenübe navigál), a híváskezelő gombok csak érintéssel működnek. Noha csak egy gombot helyeztek el rajta, a felület mégis túltagolt kissé, ami leginkább a mobil fehér változatánál lehet kissé zavaró: másodlagos kamera, távolságérzékelő és fényérzékelő került a hangszóró két oldalára.

Az N97 oldalain hangerőszabályzó gombok, a fényképezőgép kezelőgombja, ki- és bekapcsolásra szolgáló gomb, billentyűzár-kapcsoló, 3,5 milliméteres fülhallgató-csatlakozó és microUSB-aljzat található. Utóbbin keresztül zajlik az adatkommunikáció mellett az akkumulátor töltése is -- a Nokiánál hosszú ideig rejtélyes okból különválasztották ezt a két funkciót, az N97-nél szerencsére már csak egy kábelt kell használnunk.

A telefon hátlapján a Carl Zeiss optikáját egy félrehúzható ajtócska takarja -- az optika kissé kiemelkedik a síkból, a hátlap ezen az egy ponton nem fedi csak a telefont. A fedőlap simán lepattintható (leejtéskor ezért bizonyára jó messzire repül), a műanyag lapka alá a Nokia 1500 mAh-s lítiumion akkumulátora kerül, ami egyébként a hátlap nélkül kipottyan a telefonból (leejtéskor ezért valószínűleg ez is elrepül). Ez az akkumulátor (BP-4L) hajtja többek közt a Nokia E71-et is, csak míg annál akár öt-hét napig is képes táplálni a készüléket, addig az N97-ben jó, ha két napig bírja az áramforrás.

Túl- és alulbecsült igények

A finnek új csúcskategóriás mobiljuknak -- szerintünk kissé felemás sikerrel -- igyekeztek olyan hardverhátteret nyújtani, amely a felhasználók és a szoftverkörnyezet (Symbian OS v9.4, ötödik generációs kezelőfelülettel) részéről jelentkező igényeknek egyaránt megfelel. A telefon elsősorban hatalmas, 32 gigabájtos flash-háttértárával tűnik ki a mezőnyből: a Nokiánál bizonyára komoly előzetes tanulmányt végezhettek a felhasználói igényeket illetően, legalábbis az, hogy egyáltalán nincs kisebb memóriával szerelt típus (az efféle szegmentáció egyébként sem jellemző a Nokiára) azt sugallja, hogy a gyártó szerint ekkora háttértárra márpedig igenis szükség van egy multimédiára kihegyezett csúcskategóriás okostelefonban. Akinek ez a mennyiség sem lenne elég, egy maximum 16 gigabájtos microSD-kártyával bővítheti a kapacitást.

A készülékben egy 434 MHz-es ARM11-es CPU dolgozik, 128 megabájtnyi RAM társaságában -- utóbbiból lehetne több is az N97-ben, ha egyszerre több program fut a háttérben (márpedig egy ilyen telefonnál ez szinte mindennapos szituáció) hamar kifogyhat a rendelkezésre álló operatív tár. A processzort is meg lehet azért izzasztani, ehhez elég bekapcsolni a kezelőfelület összes csillogó-villogó effektjét -- ekkor a menük mozgása és az áttűnések ugyan szépek lesznek, cserébe viszont bosszantóan lelassul a telefon.

Maga a kezelőfelület ismerős lesz a Symbianhoz szokott Nokia-tulajoknak, az aktív főképernyő azonban kis megszokást igényel. A widgetekkel teletűzdelt, szabadon átrendezhető kezdőlapon -- amennyiben engedélyezzük az adatkommunikációt -- egy rakat aktuális információ jelenik meg a számunkra (időjárás, hírek, barátaink Facebook-státusza). A folyamatos online kapcsolatot igénylő rendszer hátránya, hogy gyakorlatilag követhetetlenné válik általa az adatforgalom, ami különösen külföldi barangoláskor lehet rizikós, ráadásul az akkumulátort sem kíméli éppen ez az üzemmód.

Az N97-ben a legtöbb hasonló készülékez hasonlóan gyorsulásmérő szenzor is lapul, azaz a mobil képes érzékelni a tájolását és ehhez igazítani a képtartalmat. A főképernyő és a menük tagolása mind portré, mind tájképállásban rendben van, virtuális QWERTY-billentyűzetet azonban akkor sem kapunk, ha elforgatjuk a telefont.

Sebaj, erre van kitalálva a  telefon fizikai QWERTY-billentyűzete, ami annak ellenére, hogy csak három sorból áll, ráadásul néhány gombja (például a szóköz) szokatlan helyre került, meglepően jól használható. A gombok kellő távolságra vannak egymástól, jó a nyomáspontjuk, ráadásul az itthon kapható készülékek magyar ékezeteket is tartalmaznak. A klaviatúra bal oldalára egy kurzormozgató gombot is tettek -- ez is jól jön olykor, az érintőkijelzős görgetés ugyanis például kifejezetten nehézkes, és közel sem olyan reszponzív, mint lehetne.

Trendi médiamegosztó

A mobil szoftverkínálatának egyik lényeges része a speciálisan az N97-re fejlesztett Facebook-kliens, mely olykor ugyan hajlamos megmakacsolni magát, illetve nem támogat bizonyos funkciókat (például csak a státuszfrissítéseket láthatjuk ismerőseinkről), de kétségtelen, hogy jó példával jár elöl a közösségi szolgáltatások mobilizálódása kapcsán, ami minden bizonnyal az elkövetkező évek egyik legfontosabb trendjévé válhat.

A Nokia N97 az általános böngészési élmény tekintetében is igyekszik maradandót alkotni, és azt kell mondjuk meglehetős sikerrel: a finn gyártó mobiljai közül mindeddig ez a telefon adja a legjobb összképet. Böngészőjében megjelennek a flashes tartalmak is (erről az előre telepített Flash Lite 3 gondoskodik), jól rendereli és kódolja az oldalakat, és a görgetés is elfogadható sebességű. A (kezelő)felület egyetlen hátránya a multitouch hiánya, ezt valamelyest pótolja, hogy dupla bökésre kapunk automatikus zoomot. Internetezni a beépített HSDPA-modemmel, vagy WLAN-kapcsolaton keresztül is lehet -- ha a telefont az otthoni hálózathoz kapcsoljuk, UPnP-üzemmódban is használhatjuk.



Nokia N97 tesztfotók

A mobil multimédiás képességeivel kapcsolatban is elsősorban a megosztási lehetőségeket érdemes kiemelni, azaz minden, a telefonnal készített tartalom azonnal és könnyedén megosztható, feltölthető az internetre, legyen szó fényképekről vagy éppen videókról. A felvételre az 5 megapixeles érzékelővel ellátott, autófókuszos fényképezőt használhatjuk, a videorögzítés MPEG4 formátumban történik, VGA-felbontásban maximum 30 képkocka/másodperces sebességgel, a fotók felbontása pedig maximum 2592x1944 képpont lehet. A felvételek tulajdonságai széles skálán állíthatók, a képek mobiltelefonos viszonylatban átlag feletti minőségűek, ettől függetlenül csodát ettől a megoldástól sem kell várni: a képek színtónusa még csak-csak rendben van, a dinamika azonban sehogy sem az igazi, gyér fényviszonyok mellett pedig fokozottan romlik az eredmény, hiába a LED-es vaku.

Az N97-et természetesen zenelejátszóval is felvértezték, a számokat akár az internetről is letölthetjük a Comes With Music szolgáltatáson keresztül (csak éppen nem itthon), vagy a számítógépről is feltölthetjük a zenearzenálunkat a bőséges háttértárra. Bár multimédiás mobilról van szó, a telefon, illetve elsősorban a gyári füles hangminősége érthetetlen módon csapnivalóan rossz -- a koreai riválisok ennél fényévekkel jobb hangminőséget kínálnak, olcsóbban. A gyári fülest használva a zenének teljesen elvész a dinamikája, ráadásul ezen az sem segít, ha a hangszínszabályzóval játszunk. Emellett ennél a készüléknél is jól hallhatóan jelen volt a Nokia telefonokra jellemző magas frekvenciás háttérzaj (a jellegzetes "cicergés"). Jobb fülhallgatóval szerencsére sokat javul a helyzet, de azért egy közel 200 ezer forintba kerülő mobiltól jobb hangminőséget várna az ember.

Éretlen zseni

A Nokia N97 összességében kissé felemásra sikeredett termék -- a koncepció jó, a hardver képességei is meggyőzőek, a kivitelezéssel sincs gond, de a készülék kezelőfelülete és a szoftver azért még távol áll a tökéletestől, márpedig egy ilyen mobilnál ez az egyik elsődleges szempont. Bár a telefon szoftverével nekünk az olykor belassuló felületen kívül nemigen akadt komoly problémánk (az N97-et az aktuális legfrissebb firmware-rel kaptuk), nem túl jó jel, hogy az internetes fórumok tanúsága szerint az első példányokkal több felhasználónak is komolyan meggyűlt a baja. A szoftver azonban szerencsére többnyire jól és gyorsan javítható, ráadásul a Nokia példásan élen is jár a szoftverkörnyezet frissítését illetően, különösen a felső kategóriás készülékeinél.

Aki jó vételt akar csinálni az N97-tel, az tehát nem árt, ha megvárja, amíg a gyártó kicsit tovább csiszolgatja a telefon szoftverét, nem mellékesen jelentősen megvágja a jelenleg még meglehetősen borsos fogyasztói árat. A kártyafüggetlen készülékért cserébe most még bolttól függően 150-190 ezer forintot kell leszurkolni. Az N97-et a hazai szolgáltatók közül a T-Mobile és a Pannon forgalmazza, előzőnél két éves hűség vállalásával és részletfizetési konstrukcióban 44 ezer forintért vihető haza a Nokia csúcsmobilja, utóbbinál 50 ezer forint a kezdőrészlet.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.