Szerző: Bodnár Ádám

2009. május 18. 07:05:00

Kiszorulhatnak az alternatív szolgáltatók az ADSL-piacról

Lehetetlenné teszi az alternatív távközlési szolgáltatók működését a Magyar Telekom – mondta el a HWSW-nek egy interjúban Pórffy András, az Externet vezérigazgatója, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének alelnöke.

HIRDETÉS

A hazai vezetékes szélessávú piacon az úgynevezett \"retail minus\" árszabályozás működik, ami azt jelenti, hogy az ex-monopolszolgáltatók nagykereskedelmi árait a Nemzeti Hírközlési Hatóság a kötelezett szolgáltató által alkalmazott kiskereskedelmi árakból képzi. A Magyar Telekom azonban az utóbbi egy-másfél évben kijátssza a nem egyértelmű szabályozást azáltal, hogy forgalmi korlátos és korlátlan nagykereskedelmi csomagokat is kínál. Saját előfizetőinek elsősorban korlátlan csomagokat értékesít, az alternatív szolgáltatókat árazási technikákkal a forgalmi díjas konstrukciókra kényszeríti -- mondta Pórffy.

Verseny helyett a túlélés a cél

Ezeket a csomagokat az alternatívok átalánydíjas formában értékesítik tovább abban bízva, hogy az előfizetők nem forgalmaznak túl sokat. A YouTube és hozzá hasonló multimédiás szolgáltatások terjedése miatt az egy előfizetőre jutó adatforgalom folyamatosan nő, Pórffy szerint hónapról hónapra emelkedik azon előfizetők száma, akik veszteséget termelnek az alternatívoknak. A forgalmi díjas nagykereskedelmi konstrukció ráadásul lehetetlenné teszi az IPTV és más, nagy adatforgalmú, értéknövelő szolgáltatások nyújtását az alternatívok számára.

Sátor Csaba, az Interware vezérigazgatója is úgy véli, a Magyar Telekom árazása a forgalmi díjas csomagok felé tereli a hálózatát használó internetszolgáltatókat, egyre nehezebb helyzetbe hozva őket. A piacon az átalánydíjas csomagokat lehet csak eladni, így a megnövekedett forgalomból eredő üzleti kockázatot elsősorban az ISP-k viselik. Ezért az ISP-k ahelyett, hogy erős értékesítési aktivitással fokoznák a versenyt az egyre terjeszkedő kábeles szolgáltatókkal szemben, összes erőfeszítésüket arra koncentrálják, hogy megtartsák ügyfeleiket és nyereségesek tudjanak maradni. Az Interware vezére szerint a \"retail minus\" szabályozás problémája az ISP-k szempontjából nézve az \"utófinanszírozás\" is, hiszen az ebből adódó esetleges visszatérítést utólag juttatja vissza és ez a tőkeerős alaphálózati szolgáltatókat hozza kedvezőbb helyzetbe az alternatív szolgáltatókkal szemben.

Nem jó a szabályozás?

Egyetért a GTS-Datanet stratégiai, termékfejlesztési és kommunikációs igazgatója is, Szép Tibor szerint sem megfelelő a \"retail minus\" szabályozás, mivel kiskapukat hagy az inkumbensek számára, hogy az ISP-ket a forgalmi díjas csomagokra kényszerítsék, ezeket azonban a \"retail minus\" a legkisebb sávszélességű konstrukció kivételével nem szabályozza. A GTS-Datanet az alternatív szolgáltatók, az inkumbensek és az NHH összefogásával a szabályozás átalakítását sürgeti annak érdekében, hogy az a piaci gyakorlathoz jobban igazodjon, áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb legyen, eltűnjenek belőle a kiskapuk.

\"Nem értjük, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság miért nézi tétlenül, hogy az általa alkotott szabályozást kijátszva a legnagyobb kötelezett szolgáltató büntetlenül milliárdos nagyságrendű károkat okozhasson az alternatívoknak\" -- mondta a HWSW-nek Pórffy András. \"Ez a folyamat több mint egy éve indult el, az ATSZE és az alternatívok már tavaly ősszel számtalan csatornán megkeresték a Hatóságot, piacfelügyeleti eljárás is indult, azonban az NHH máig semmilyen konkrét lépést nem tett az ügyben.\"

Pórffy szerint az alternatív szolgáltatók ma a hazai szélessávú piacnak mintegy 15 százalékát adják és több mint 200 ezer ügyfelet szolgálnak ki. Amennyiben azonban a helyzetet nem sikerül rövid időn belül rendezni, az év végére nagy nevű internetszolgáltatók mehetnek csődbe vagy vonulhatnak ki a lakossági szegmensből -- véli az ATSzE alelnöke. Piaci szakértők becslései szerint a Magyar Telekom DSL-hálózatán internetezőknek pár éve még több mint egyharmadát adták az alternatív szolgáltatók előfizetői, mára ez jelentősen lecsökkent a pontos számok üzleti titoknak számítanak. A trendek viszont egyértelműen azt mutatják, az ADSL-piac az inkumbensek kezében koncentrálódik, akik ráadásul telefon- és IP-tévé szolgáltatást is tartalmazó ajánlataikkal még több ügyfelet tudnak elcsábítani az alternatív szolgáltatóktól.

Bauer Róbert, az EnterNet vezetője úgy véli, a Magyar Telekom betartja a \"retail minus\" szabályozást, igaz, korábban már volt példa ennek ellenkezőjére, azonban ezt a tévedést a Telekom később beismerte, korrigálta. A mostani feltételek a legkisebb sávszélességű csomagok esetében valóban a forgalmi díjas konstrukció felé terelik a nagykereskedelmi partnereket, de az EnterNet vezetője szerint a nagyobb csomagoknál a különbség nem jelentős. A probléma inkább magával a szabályozással van, az EnterNet vezetője szerint ezen még volna mit finomítani, jelenleg az alternatívok -- szabályozás hiányában -- például ki vannak zárva a Magyar Telekom optikai hálózatáról, egy másik súlyos hiányosságként pedig a kábeltévés szolgáltatók szabályozatlanságát emelte ki Bauer.

A Telekom tagad, az NHH vizsgál

\"A Magyar Telekom álláspontja szerint nemcsak a forgalmi díjas, hanem a forgalomfüggetlen (átalánydíjas) csomagok is az internetszolgáltatók rendelkezésére állnak, amelyekre alapozva ők
kialakíthatják versenyképes kiskereskedelmi ajánlataikat. Mindez az érvényben lévő nagykereskedelmi szabályozásnak megfelelően történik\" -- tájékoztatta lapunkat a Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága. A HWSW érdeklődésére az NHH szóvivője elmondta, jelenleg vizsgálat folyik az ügyben, amelyről nyilatkozni nem áll módjában.

a címlapról