Szerző: Dojcsák Dániel

2009. április 10. 16:14

A streaming zenehallgatás útközben is hódítani fog

[Wired/HWSW] Továbbra is vita tárgya, hogy a zenei streaming szolgáltatások átvehetik-e teljesen a zene klasszikus, hordozókon alapuló terjesztési modelljét. A streaming térhódításával viszont egyre olvad az igény arra, hogy saját adathordozókon gyűjtögessék, őrizgessék a felhasználók a zenéket, s amint a mobilitás előtti akadályok is elhárulnak, nincs ember a Földön, aki megmenthetné a klasszikus kereskedelmi modelleket.

[Wired/HWSW] Továbbra is vita tárgya, hogy a zenei streaming szolgáltatások átvehetik-e teljesen a zene klasszikus, hordozókon alapuló terjesztési modelljét. A streaming térhódításával viszont egyre olvad az igény arra, hogy saját adathordozókon gyűjtögessék, őrizgessék a felhasználók a zenéket, s amint a mobilitás előtti akadályok is elhárulnak, nincs ember a Földön, aki megmenthetné a klasszikus kereskedelmi modelleket.

A Forrester szerint nem elég erős a streaming

A Forrester elemző cég állítása szerint "a mobilinternetes adatcsomagok és az erre alkalmas készülékek elfogadásának növekedése a fogyasztók számára lehetővé teszi a korábban PC-függő streaming szolgáltatások elérését. Ebben a kontextusban a birtoklás kevésbé fontossá válik, ha a dalok elérhetőek on-demand is, akár menet közben."

A technokrata álmodozókat viszont lehűti kissé a Forrester elemzésének konklúziója, mely szerint a hordozható on-demand streaming szolgáltatások nem fogják helyettesíteni a zenei hordozók birtoklását, s a riport szerint ez nem is lenne lehetséges. A kutató viszont túlságosan is pesszimistának mutatkozik és nem számol a mostanság csírázó megoldások lehetséges hatásaival.


Ugyan a Last.fm és a Pandora növekedési üteme is magáért beszél, de egyelőre egészen más osztályban versenyeznek még, mint a CD vagy akár a fizetős/illegális MP3 letöltések. Viszont a napokban bejelentett Spotify API egyenes következménye lehet egy Spotify iPhone alkalmazás, ami ha valaha is megvalósul, akkor gyakorlatilag az összes iPhone felhasználó pillanatok alatt fogja lecserélni az iTunes Library-t a végtelennek tűnő online kínálatára. S ezt meg is tehetnék, hiszen a Spotify a gyorsítótár megoldásának köszönhetően adatforgalom-takarékos, az iPhone-hoz tartozó előfizetések a legtöbb országban pedig egyébként is korlátlan letöltést tesznek lehetővé.

Sok lúd disznót győz

Az persze egy izgalmas kérdés lenne, hogy a nagy fekete doboznak is becézett Apple Store mikor engedélyezne egy olyan alkalmazást, mely a saját aranybányájának, az iTunes-nak az üzletét lenne képes alámosni. Hosszútávon viszont biztosan utat tör magának akár a Spotify, akár egy másik szolgáltatás. Az Android platform feltételezett előretörése, az LTE-hálózatok 2012 utáni elterjedése szabad utat biztosít a streaming alapokon nyugvó zenehallgatás reneszánszának.


A kérdés, hogy pénzügyileg is lehet-e ez olyan sikeres, mint elvben és technológiában? Még a jelenleg legnagyobb közönséggel rendelkező YouTube sem képes profitra váltani az új lehetőséget. A Credit Suisse elemzője, Spencer Wang becslése szerint a YouTube átlagosan 0,4 amerikai centnyi bevételt termel minden egyes lejátszással. Ha ez igaz, akkor jelenleg éves szinten 240,9 millió dollár bevételhez jut a Google, miközben a sávszélesség biztosítása, a licencdíjak és a működési költségek körülbelül 700 millió dollárt emésztenek fel, így a veszteség közel fél milliárd dollár.

A probléma pedig az, hogy a felhasználók hozzászoktak ahhoz, hogy ingyen hallgatnak zenét, s könnyen repülnek át bármelyik oldalra, ami megadja ezt nekik. A közösségi oldalak ugyan bőségesen termelnek bevételeket, s a hirdetés mellett prémium szolgáltatásokért némi előfizetési díjat is el lehet kérni, ez viszont messze nem fedezi a zene ipar kívánt bevételeit, amihez a 90-es években hozzászoktak, amikor mindenki lecserélte a bakelit lemezeit és magnókazettáit CD-re, ezzel generálva óriási forgalmat a kiadóknak.

A hálózatosságban van az érték

A jövőben viszont várhatóan már senki nem fogja lecserélni a CD-t semmilyen más fizikai hordozóra. Erőtlen próbálkozás volt a memóriakártyán való értékesítés is, a digitális kópiák értékesítése pedig szintén alulmúlja a várakozásokat. Ma a zenével kapcsolatban értékkel leginkább a rajongói oldalak, közösségi szolgáltatások bírnak.


Ez igaz akkor is, ha a bonyolultabb funkciókkal kecsegtető zenei szolgáltatások mindössze a lakosság öt százalékát érik el a világon. A Forrester által készített jelentésben jól látszik, hogy minél egyszerűbben használható és elérhető egy oldal, annál nagyobb a népszerűsége. A Last.fm, csúcsragadozóként az online zenei közösségi témában, mindössze 20 millió felhasználót számlál, a Bebo 22 milliót, a csak Amerikában elérhető Pandora 24, az imeem pedig 25 milliót.

Az alap funkcióját tekintve közösségi oldalként és nem zenei szolgáltatásként működő MySpace 139 millió, a Facebook pedig 200 millió felhasználót ér el, a YouTube pedig 344 milliót. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi három esetben a felhasználók kisebb része érkezik zenehallgatási céllal, de ma már a Facebookon keresztül is lehetséges megosztani zenéket, míg a MySpace az egész világon a zenekarok kedvenc bemutatkozóhelyévé vált.

Ezek csak az előjelek

Az alap tehát megvan, s ha csak a jelenlegi felhasználók nagyobb része kezd el az eseti online hallgatás helyett döntően streaminget használni a mindennapokban, már az is szignifikáns tömeg lesz, ha pedig a következő években Európában és az Egyesült Államokban is beérik a mobilinternet és az okostelefonok gyümölcse, akkor ezek a számok jóval nagyobbak lehetnek. A kiadóknak eközben csak arra kell figyelniük, hogy a számukra elégségesnek tekintett bevételeket beszedjék, mind a mainstreamnek számító YouTube-tól, mind az igényesebbek által választott Last.fm-től, Spotify-tól és Pandorától is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról