Magyarország továbbra is sereghajtó az információtechnológiai fejlettség terén
Továbbra is az Egyesült Államokat tekinti az információs technológiákat legjobban, leghatékonyabban kiaknázó országnak a világon az az ICT-befektetések rövid- és hosszú távú hatásait kiértékelő Connectivity Scorecard. Az elemzés az előző évben megjelent változathoz képest több országot foglal magába, a trendeknél a elsősorban a skandináv országok látványos előretörése figyelhető meg, miközben Magyarország a legtöbb kelet-európai állammal együtt továbbra is sereghajtó a posztindusztriális országok mezőnyében.
A frissített és több országgal kiegészített Connectivity Scorecard egyfajta ICT-index, melyet tavaly, a Nokia-Siemens Networks támogatásával alkotott meg elismert londoni közgazdász, Leonard Waverman. Az index olyan mutatókat vizsgál, mint a kormányzati, üzleti és fogyasztói ismeretek és infrastruktúra fejlettsége, az országok az ezekből súlyozottan keletkező pontszám alapján kerülnek besorolásra a listán. A mérés alapvetően arról igyekszik átfogó képet nyújtani, hogy ICT-befektetésekben rejlő lehetőséget hogyan használja ki, illetve mennyire látja meg az adott ország lakossága, kormányzata és az üzleti élet szereplői, illetve mindez milyen befolyást gyakorol az ország gazdaságának fejlődésére.
Mindenhol vannak hiányosságok
A Connectivity Scorecard új listája ötven országból áll, a tavalyihoz hasonlóan két csoportra bontva: a posztindusztriális országok és iparosodó országok listáján ezúttal egyformán 25-25 állam szerepel, a két listán szereplő államokat az eltérő igények és fejlődési irányok alapján más metodikával mérték fel. Kutatók szerint a részletes index több komoly hiányosságot is feltár bizonyos országoknál, de még a lista első helyére sorolt Egyesült Államoknak is van hová fejlődnie az infrastruktúra fejlettségét és kihasználtságát illetően.
A legfejlettebb országok sorában a tavalyi esztendőhöz képest némi átrendeződés történt: az Egyesült Államok 7,71 pontjával továbbra is első, jelentősen megerősödtek ugyanakkor a skandináv országok Svédországgal (7,47 pont) és Dániával (7,18 pont) az élen.
A toplistán több új ország -- egyebek mellett a harmadik helyet elfoglaló Dánia -- is szép eredményekkel debütált, Magyarország helyzete azonban továbbra sem változott számottevően: hazánk az új, kibővített listán is a sereghajtók közt kullog 2,72 pontos indexszel, egyedül Görögországot (2,62 pont) és Lengyelországot (2,49 pont) megelőzve. Az iparosodó országoknál továbbra is sorból kissé kilógni látszó Malajzia az első 7,07 ponttal, majd Törökország (6,71 pont) és Chile (6,49 pont) következik a listán.
Jó a magyar munkaerő
Az országok részletes kiértékelését egyelőre nem érhető el, a hazai helyzetet részletesen jellemző tavalyi kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy az ország számára az elsődleges kihívást egy olyan informatikai infrastruktúra gyors kiépítése jelenti, mellyel Magyarország felzárkózhat a fejlettebb nyugat-európai uniós tagállamokhoz. A tavalyi kimutatás szerint ugyanakkor bizonyos mutatókat, így például a munkaerő szaktudását tekintve hazánk néhány volt szocialista országgal (elsősorban Csehországgal) egyetemben már beért néhány ilyen államot.