Frissítve: Belép a szerverpiacra a Cisco
Az idei év talán legnagyobb meglepetése van készülőben a Cisco Systems háza táján, a világ legnagyobb hálózati berendezésgyártója ugyanis megerősítette, be kíván lépni a szerverpiacra. A korábban pletyka szintjén lebegő, és most a New York Times által feltárt sztorit a Cisco elismerte, a saját szerverek piacra kerülése márciusra várható, ezzel pedig felborulnak az IT-ipar eddigi erővonalai, és iparági megfigyelők egyhangú véleménye szerint felélénkül a versengés, és várhatóan felgyorsul az konszolidáció is.
A new bullshit was born: Unified Computing
A Cisco jelenlegi formájában gyakorlatilag felrúgja eddigi partnerségi kapcsolatait a szerverszállítókkal, és várhatóan agresszív, új szövetségekkel és felvásárlásokkal tarkított reakciókat válthat ki. A Cisco műszaki vezérigazgatója, Padmasree Warrior ugyanakkor a New York Timesnak adott interjújában igyekszik kisebbíteni a kialakulóban lévő új versenyhelyzet jelentette konfliktusokat. Úgy fogalmaz, valójában nem is új piacokra lép be cége, hanem a piac alakul át, és ennek természetes következménye, hogy a nagy szereplőknek versenyezniük kell néhány területen -- ahogyan tették eddig is, míg más területeken együttműködnek, nincs ebben semmi új, véli.
De mi viszi rá a hálózati berendezések évi 40 milliárd dolláros piacát uraló vállalatot arra, hogy a milliárdos profitokhoz nagyban hozzájáruló partneri kapcsolatokat veszélybe sodorja? Warrior szerint az IT remekül segít automatizálni minden területet, kivéve saját magát. Az IT-ipar jövőképe pedig egy teljesen virtualizált és automatizáltan felügyelt adatközpont, ahol a szervereket, tárolókat és hálózati eszközöket egységesen menedzselik. Ehhez pedig nem elég kizárólag az egyik összetevőt szállítani, hanem egy teljes portfólióra van szükség, mely lehetővé teszi az integrált adatközpont megteremtését.
Az integráció számos szinten zajlik, többek közt a hálózati protokollok letisztulásában is, melyek az Ethernet felé mutatnak. A Cisco Nexus switch-családja az úgynevezett unified fabric, vagyis az egységes hálózati közeg létrehozását célozza, ahol a LAN és a SAN forgalma ugyanazokon az eszközökön áramlik, a közelgő Data Center Ethernet és Fibre Channel over Ethernet (FCoE) szabványok jövőbeni támogatásával.
A Cisco pedig úgy tűnik, átfogó szállítóvá akar válni, amihez a cég marketingje bevezette a unified computing fogalmát, amivel az IT-infrastruktúra egységes kezelésére utal, szemben a mai, továbbra is töredezett megközelítéssel. Bár a vállalat egyelőre nem kíván beszélni a közelgő termék részleteiről, a New York Times értesülései alapján VMware virtualizációs szoftverekkel felkészített szervert fog kínálni hálózati berendezésekkel egybecsomagolva -- ez természetesen egyet jelent az x86-os szerverek alkalmazásával, mégpedig minden bizonnyal blade formátumban. A vállalat ugyanakkor nem egyszerűen dobozokat kíván eladni, hanem komplett megoldást, így különféle menedzsment- és felügyeleti szoftverek is várhatóak boszorkánykonyhájából, melyek között a BMC adatközpont szoftverei is megtalálhatóak lesznek. Az ügyfelek számára az értéket az egypontos felelősség, az egyszerűbb konfigurálás és üzemeltetés jelentik.
Frissítés: az InformationWeek információi szerint a Cisco Nehalem-alapú blade szervereket épít egybe a Nexus 5000-es sorozatú switch-csel, miközben a HP is készül már egy ProLiant-ProCurve csomaggal.
Akció vagy reakció?
A Cisco lépése talán túlságosan merésznek tűnik, stratégiai perspektívában szemlélve akár kényszerűnek is tekinthető. A vezető szerverszállítók mindegyike egyértelmű jelét adja, hogy egyre több és több területét kívánja lefedni az adatközpontoknak, a hardverkínálat szélesítése mellett a szoftverréteget is beleértendő, az infrastruktúrán túl a middleware vagy akár üzleti alkalmazások szintjén is. Egy olyan piaci környezetben, ahol komplett megoldásokkal jelentkeznek a szervervállalatok, a jelenleg megkerülhetetlen Cisco rohamos gyorsasággal a partvonalon találhatja magát az ügyfelekért folytatott versenyben.
A világ legnagyobb szerverszállítója, a HP Mark Hurd hatalomra kerülése óta a Ciscóval szemben saját ProCurve hálózati eszközeit helyezte előtérbe, és agresszívan árazza, így forgalmuk meredeken emelkedik azóta, piacot hódítve el a Ciscótól. Szintén a Cisco pozícióit fenyegeti, hogy az IBM által preferált Brocade, és a Dell kegyeltje, a Foundry tavaly év végére összeolvadt. A Sun Microsystems és a Fujitsu Siemens Cisco és Brocade eszközöket egyaránt alkalmaz jelenleg, IP-hálózatban kifejezetten preferálva a Cisco eszközeit, a hirtelen változás ellen azonban itt sincs garancia -- a Sun 2005-ben felvásárolta a StorageTek tárolórendszereket gyártó vállalatot, belépve ezzel a tárolópiacra.
Ebből szemszögből a Cisco lépése akár defenzívnek is tűnhet, és valószínűleg kizárólag az adatközpontokba, virtualizációra szánt szerverekre szorítkozik, ahol az egységesen konfigurált kiszolgálók paraméterei a háttérben maradnak -- egyfajta virtualizált rendszerképeket futtató célberendezésként, melyek menedzselését a hálózat, összeköttetéseik felől közelít meg. A Cisco, kezdetben legalábbis, talán nem saját tervezésű és gyártású szerverhardvert alkalmaz, hanem más szállítóét, például az Intelét címkézi át. A California kódnéven ismert blade-ek valószínűleg a Nexus switchekkel közös keretben kaphatnak helyet. Ezzel a vállalat meg próbálja fordítani az eddigi erőviszonyokat, ahol a szerverszállítók ajánlottak és értékesítettek gépeik mellé például Ethernet vagy Fibre Channel switcheket.
A Cisco jelenlegi erőteljes piaci pozícióira, mint például az Ethernet-switchek terén birtokolt 70 százalékos részesedésére tekintve, melyeket most kockára tesz, a lépést végeredményben csak a történelem ítélheti meg. Nem zárható ki, hogy a vállalat feleslegesen bőszíti fel a szervergyártókat, melyek a Ciscót megkerülni igyekvő új partneri szövetségekkel, vagy akár a Cisco riválisainak felvásárlásával reagálnak majd a fenyegetettségre. Ha a Cisco azonban komolyan gondolja terjeszkedését a géptermekben és adatközpontokban, felköthetik a gatyát, ugyanis a hálózati eszközök etalonja 30 milliárd dolláros likvid tőkével és évi 10 milliárd dolláros készpénzgeneráló képességgel bír, így lényegében bármit megtehet: embereket, technológiát, cégeket vásárolhat fel, miközben éveken át finanszírozza az esetleges veszteségeket.