Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Jogi buktatót rejthet a H.264 videoformátum használata

Dojcsák Dániel, 2008. december 22. 13:25
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Univerzalitásával tarol a H.264 videoszabvány, mely skálázhatóságának köszönhetően ugyanolyan jól helyt áll a mobiltelefonok kijelzőjén, a videomegosztókon és a Blu-ray korongokon. Az örömmámorban viszont sokan nem gondolnak a licencfeltételekben szereplő jogdíjfizetésre, később pedig jöhet a fekete leves, ha a jogkezelő benyújtja a számlát.

[HWSW] Univerzalitásával tarol a H.264 videoszabvány, mely skálázhatóságának köszönhetően ugyanolyan jól helyt áll a mobiltelefonok kijelzőjén, a videomegosztókon és a Blu-ray korongokon. Az örömmámorban viszont sokan nem gondolnak a licencfeltételekben szereplő jogdíjfizetésre, később pedig jöhet a fekete leves, ha a jogkezelő benyújtja a számlát.

Mindent visz

A H.264 egy jól működő videoszabvány, megfelelő bitrátával tömörítve az adott kategóriához képest jó minőségű eredményt ad, csak éppen arról nem szokott szó esni, hogy ez sem ingyenes. Igaz, hogy az amatőr és a kis volumenű felhasználás keretein belül a szabadalom nem állapít meg díjat, de egy televíziószolgáltató, egy online portál vagy egy mobilszolgáltató könnyen túllépheti a legálisan ingyenes szintet, ami után illene fizetni.

Azokban az országokban, ahol a szoftverszabadalmi szabályozások élnek, minden olyan termék után, mely képes lejátszani vagy előállítani (legyen az PC-, mobilszoftver vagy célhardver) H.264/AVC formátumot, ott számítani lehet arra, hogy a jogtulajdonos tartani fogja a markát a jussáért. Ez a jogkezelő jelenleg az MPEG LA, ami nem társszervezete az MPEG szabványosításért felelős szervezetnek, így a velük való megállapodás (MPEG-2 Part 1/Part 2, MPEG-4 Part 2) még nem garancia semmire.

Az MPEG LA 2003 novemberében tette közzé a jogdíjfizetés részleteit is tartalmazó szabadalom licencét, amiből kiderül, hogy a gyártóknak minden eszköz után, legyen az enkóder vagy dekóder, 100 ezer egységig ingyenes a használat, afelett darabonként 20 amerikai dollárcent, 5 millió egység felett pedig 10 cent, de a jogdíj évente legfeljebb 4,25 millió dollár lehet -- jövőre ez már 5 millió dollár, aminek eléréséhez már több tíz millió egységet kellene értékesítenie az adott cégnek.

Beetetési időszak

2005 előtt egyáltalán nem kellett fizetni a szabvány használatáért, ez tehát egyfajta beetetési időszak volt, ezzel segítették a formátum minél gyorsabb terjedését -- sikeresen. Ma viszont már a lejátszásért és a kódolásért fizetett díjakon felül a szervezet elvárja, hogy minden 12 percnél hosszabb filmért is fizessenek a tartalomszolgáltatók, akkor is, ha azok fizikai hordozón kerülnek eladásra, de akkor is, ha video-on-demand szolgáltatás keretében vagy digitális adásként DSL-en, kábelen, műholdon vagy földfelszíni sugárzással jutnak el a fogyasztóhoz.

Ahogy korábban is írtuk, a világ legnagyobb videómegosztója, a YouTube is a H.264 formátumot használja már, s annak a döntésnek, hogy a korábbival ellentétben már senki nem tölthet fel 10 percnél hosszabb anyagot a rendszerbe, talán éppen ez a licencfeltétel az oka. Az MPEG LA weboldalának tanúsága szerint jelenleg 549 jogi személy használja legálisan ipari méretekben a szabványt, ami között a Google Inc ugyanúgy megtalálható, mint az Antenna Hungária, a Joost, a Skype, a Panasonic vagy a Samsung is.

Kérdőjelek

Mostanra így már szinte minden platformon vírusként terjed az új formátum, s van aki fizet érte, van aki nem. A legtöbb IPTV, digitális TV, videomegosztó, videotelefon megoldás, és szinte minden multimédia szolgáltató szép lassan áttér erre a tényleg jól sikerült megoldásra, viszont sokan teszik ezt úgy, hogy nem kalkulálnak a jogdíjfizetéssel. Számos eszmecsere folyt a H.264 ingyenes szoftverekbe való implementációjáról is, a GNU LGPL és GPL licencek használatával, de egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a szabad felhasználás sért-e jogot vagy sem. Mindenesetre egyelőre viszonylagos csend van a szabvány körül.

Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy a jogtulajdonos szándékosan nem lép fel a jogosulatlan használat ellen, s majd csak akkor él az igényével, mikor egy adott cég szolgáltatásaiba, termékeibe mélyen beépült a formátum. Egy komolyan felépített jogi procedúra keretében visszamenőleg is számonkérheti a cégeken a fizetés elmulasztását. Egyelőre az MPEG LA nem indított ilyen pereket, illetve a a GPL implementációval kapcsolatban sem született precedensértékű bírósági döntés az angolszász területeken, de minden szolgáltatónak és szoftvergyártónak, aki eddig nem tette, érdemes áttekintenie, hogy megfelelően használja-e a szabványt, illetve tisztába tennie a jogi hátteret.

A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.