Kipróbáltuk: Canon IXUS 980 IS, a fekete dáma

[HWSW] Az ultrakompakt fényképezőgépek komolytalanok, nőknek és gyerekeknek valóak, arra jók, hogy ha hirtelen kell megörökíteni valamit, akkor legyen hozzá eszköz. Ezeket az előítéleteket érdemes elfelejteni, mielőtt a Canon nemrégiben bemutatott IXUS csúcsmodelljét vesszük kézbe. A testvéreinél picit testesebb gép elegáns fekete megjelenésével azonnal üzen: többre képes.

A feketébe öltözött IXUS Digital 980 IS igazi kis romboló, szinte semmiből nem enged. Már-már érthetetlenül magas felbontású, 14,7 megapixeles CCD szenzora előtt egy 3,7-szeres zoomátfogású lencserendszert találunk, ami 36-133 milliméteres fókusztávolság lefedésére képes. A 36-os indítás bulifotózáskor, társaságban sokszor kényelmetlen lehet, közelről csak nagyon szűk kivágásokat lehet csinálni, előnyös lenne egy szélesebb látószög.

A CCD-szenzorról az adatok a Canon újnak számító DIGIC 4-es képfeldolgozójába vándorolnak, majd onnan a behelyezett SD-kártyára. A 2008-as DIGIC 4 a korábbi változatoknál is jóval gyorsabb, illetve magas ISO-értékeken hatékonyabb zajszűrést végez. A hétköznapi felhasználó viszont elsőként a nagyon precíz arcfelismerést fogja észlelni, ami valós időben követi az optika előtt lévő személyek mozgását a kép elkészültéig.

Ha fogást kell találni a kis gépen, akkor azt érdemes megemlíteni, hogy a legkisebb tárgytávolság 5 centiméter. Ugyan a makrómódra 2 centmétert ír a specifikáció, de ez a gyakorlatban aligha igaz. Tény, hogy az IXUS 980 IS makróképeiről nem fognak ódákat zengeni, de a nagyfelbontás segítségével digitálisan rá lehet segíteni a közelítésre is.

A másik negatívum éppen a nagy, 14,7 megapixeles felbontás, ami értelmetlen. Ami a monitoroknak a dinamikus kontrasztarány, az a digitális fényképezőgépeknél továbbra is a szenzor felbontása. 12 megapixelnél már azt hihettük, hogy megálljt parancsolnak a gyártók a növekedésnek, de a marketing az szent. Éles használat közben könnyen hamar beláthatja akárki, hogy a Picasa-albumba szánt képeket tökéletesen elég 5 megapixeles felbontásban menteni, hiszen ígyis gyönyörű képek születnek, legfeljebb nem lehet belőlük óriásplakátot nyomtatni, csak A4-es képet.

Az IXUS-t kézbe véve elég robusztusnak hat ultrakompakt kivitele ellenére is. A mattfekete fémborítás, illetve a középen végighúzódó fényes díszítősáv visszafogottan elegánsá teszi a gépet. Messziről nézve egyáltalán nem feltűnő az 980 IS, de ha valaki a kezébe veszi, akkor még laikusként is érezni fogja, hogy nem játékszerről, hanem komoly szerkezetről van szó. Talán a fényképezőgép súlya is közrejátszik ebben, hiszen az akkumulátorral és memóriakártyával együtt 186 grammos szerkezet ekkora méretben nehéznek számít.

Az IXUS 980 IS tetején találjuk a bekapcsoló- és exponáló gombokat, illetve a zoomtárcsát, szintén fényes fekete felülettel. A hátoldalon a bal oldalra helyezett 2,5 hüvelykes, 230 ezer pixel megjelenítésére képes kijelző felett kaptak helyet a fókusz-, fénymérő- és vakuvisszajelző ledek, illetve az átnézeti kereső. Sajnos a legszélesebb látószögállásban az objektív belelóg a keresőbe, bár ez csak esztétikai hiba.

Meggyőző színvilág

A módtárcsa a teljes dizájnhoz hasonlóan masszívabb és célratörőbb lett. A keményen kattanó tárcsán az automata mellett találunk egy videó beállítást, témamódot, egy úgynevezett gyorsfelvétel variációt és szerencsére egy teljesen szabadon állítható Program/Kézi módot is. Ez utóbbi a termékek pozícionálása miatt szinte kivétel nélkül hiányzik a kisebb kompaktokból, pedig gyakran helye lenne. A gyorsfelvétel is hasonló, mint a programmód, itt a keresőn keresztül készíthetünk felvételeket, a kijelzőn pedig a DSLR gépeknél megszokott módon a főbb beállítások látszanak, amiket anélkül tudunk módosítani, hogy a menükben kellene bűvészkednünk

A navigációra való szokásos ötállású gomb helyett ebben az IXUS-ban egy fémes forgótárcsa kapott helyet, ami működik a klasszikus módon is, de a beállítások vagy képnézegetés közben könnyedén pörgetve lelhetőek meg a kívánt pontok. A további kiépítettség mondhatni szokványos, a közös kártya- és akkumulátorhelyen kívül csak a mini-USB csatlakozó tartozik nyitható részbe.

Mindig veled

A menő külső mellett a Canon úgy tűnik, figyelmet fordított arra is, hogy a gép teljesítményére se legyen panasz. A kompakt gépek egyik kritériuma, hogy minél gyorsabban legyenek képesek kikapcsolt állapotból magukhoz térve normális képet készíteni. Az IXUS 980 IS automata módban a bekapcsoló gomb megnyomása utáni harmadik másodpercben már éles, 15 megapixeles, vakus fotót készít. A gépet a zsebből kirántva, az arc elé emelve már lőhető is a kép, ha valaki már megismerkedett vele annyira, hogy ránézés nélkül bekapcsolja.

Laikus önkéntes tesztelőnk talán erre is mondta azt, hogy "ez a gép annyira gyors és annyira szép képeket csinál, hogy egyszerűen nem lehet vele egyet fényképezni, adja magát, hogy tovább nyomkodd az exponáló gombot". A sebesség mellett a vélemény másik alapja a szokásos Canon-féle színhűség, amit sikerült ebbe az apró gépbe is beletuszkolni. A felhőkön átderengő hegyvidéki naplemente pontosan olyan rózsaszínes, mályvás árnyalatú marad a képen is mint a valóságban, Ferrarit fotózni pedig legalább ilyen masinával kell, hogy visszaadja a vörös festés hangulatát a kép is.

Éles helyzetek

A fénymérés, illetve az autofókusz viszont nem erőssége a gépnek, talán ezt a pici objektívnek és a kompakt kivitelnek a számlájára lehet írni, s olyanvalamit kérünk rajta számon, amit csak a nagyok tudnak rendesen. Zavaros körülmények közt, mondjuk erősen felhős időben, ködben vagy nem szokványos fényű megvilágításban könnyen elcsúszik a fehéregyensúllyal a gép automatája, illetve sokszor kell szembesülni a kép bemozdulásával vagy a magas ISO miatti zajjal. A szűk keresztmetszet az optika fényáteresztő-képessége, amit semmilyen szenzor, semmilyen képfeldolgozó nem tud feljavítani.

Amennyiben nem várunk az IXUS-tól DSLR-minőséget, hanem kategóriájában versenyezhet, akkor megdöbbentő eredményeket ad. A teljes manuális beállítások adta szabadság még akár a művészieskedő hobbifotós igényeit is kielégíti, a nagylátószögű állásokból fotózott végtelen fókuszos képeknél viszont gyakran kizárólag az EXIF a megmondhatója, hogy egy 1000D vagy egy IXUS 980 IS az elkövető. A legtöbb helyzetben az automata mód jól felismeri a fényképészeti kontextust és helyesen állítja be a gépet. A szélsőségesebb esetekben segíthetnek a témamódok, amiből jóval kevesebb is van, mint egy mai átlagos kompaktnál, mivel valóban csak a szélsőségekre kell megoldást adni.

Aprólék

Az elkészült képek minőségére valóban nem lehet panasz, nagyítás után sem "szőrösek" az élek, a JPEG-tömörítés is korrekt, nem bombázza szét az egyébként jó képet egy rossz algoritmus. Témamódban az IXUS képes egy 3200-as "szuper ISO" érzékenységre is, ami szoftveres megoldás: kisebb felbontásban készül a kép és a processzor kalkulálgat. Így nem is lesz betegesen zajos, de a rossz fényviszonyokat kárpótolhatjuk. Éjszakai képekhez, amennyiben állványról tud valaki fényképezni, akkor akár 15 másodperces záridőt is választhat, míg a legrövidebb a szokásos 1/3200 tengerparti vagy sípályás képekhez.

Összességében egy gyorsan megszerethető gép a Canon IXUS 980 IS, ultrakompakt kivitele ellenére inkább férfiaknak való, mint női kezekbe. A sokat utazó, aktív életet élők számára egy időtálló választás lehet. Időtállónak is kell lennie, ugyanis a pici méret mellé egy 94 ezer forintos kiskereskedelmi ár társul. Az új képfeldolgozó, a sok megapixel és a menő külső vajon ér-e kétszer annyit, mint amennyiért egy IXUS 80 IS-t dobnak utánunk a boltokban? Aki megteheti, annak mindenképp, de a különbség azért nem kritikus.