Elég gyors lehet a Nano az Intel ellen
Napvilágot láttak a VIA következő generációs processzorának első tesztjei, melynek piaci szereplésétől a chipsetpiacról kihullott cég jövője függ. Az első tesztek azonban sajnálatos módon a netbookokba és olcsó PC-kbe szánt Nano chipet többnyire olyan számításintenzív kódokkal vizsgálták, melyekkel a felhasználók többségénél biztosan nem találkozik, valamint hiányzott az egyik fő piaci ellenfél, a Celeron M -- ez utóbbit elméleti közelítéssel próbáltuk pótolni.
Elég gyors ott, ahol érdemes
Az 1,8 gigahertzes Nano L2100 névre hallgató modellt (25 W TDP) az Intel Atom fejlesztésével mérték össze a tesztelők, valamint referenciaként egy-egy Athlon 64 X2 és Core 2 Duo is helyett kapott az egyik lap méréseiben. A PC Perspective és a HotHardware alapján a Nano teljesítményigényes területen messze elmarad az AMD vagy az Intel architektúráitól. Egy K8-as magnál azonos órajelen nagyjából 25-30 százalékkal volna lassabb olyan processzorintenzív kódok alatt, mint Cinebench R10 renderelés vagy Lame mp3 enkódolás, ami végeredményben egyáltalán nem rossz, figyelembe véve a K8 integrált memóriavezérlőjének szignifikánsan kedvező hatását és magasabb fogyasztását.
A hátrány a Core mikroarchitektúrával szemben tovább fokozódik, ami nem meglepő, tekintve a Core masszív és gyors 4 megabájtos osztott L2 gyorsítótárát és széles, agresszív soronkívüli végrehajtással támogatott felépítését: a Nano lemaradása itt 30-40 százalék közé nő, vagyis megfordítva 40-66 százalékkal nagyobb teljesítményt kellene leadni ahhoz, hogy versenyképes legyen egy Core 2 maggal azonos órajelen renderelésben. A számok bár nem kecsegtetőek, nem ezek a processzorok képezik a Nano piaci ellenfeleit, és az Atom ennél is gyengébben muzsikált, néhol 50 százalékos lemaradást produkálva a Nano mögött egyes számításintenzív kódok alatt, ami processzor mikroarchitektúráját ismerve nem csoda.
| VIA Nano |
 Az Isaiah kódnéven fejlesztett Nano egy gyökeresen új mikroarchitektúrát valósít meg a Fujitsu 65 nanométeres eljárásán, területe 63 négyzetmilliméter. Szakítva az elődök örökségével a legújabb megoldásokat használja fel egy modern felépítésű processzor létrehozása érdekében. A Nano számos téren mérföldkő a VIA számára, így például az első 64-bites utasításkészletű, és az első soronkívüli végrehajtással bíró szuperskalár mikroarchitektúra. Órajelenként három utasítás feldolgozására képes, többszintű, szavazásos elagázásbecslő rendszerrel és hatékony cache-hierarchiával rendelkezik 1 megabájtos L2 gyorsítótár mellett. A Nanóban kriptográfiai motor is található, mellyel az ismert titkosítási algoritmusok rendkívül gyorsan futtathatóak. Az energiahatékonyság érdekében természetes a dinamikus energiagazdálkodás, ugyanakkor azt is igen fejlett módon teszi a Nano. Két független órajelgenerátora révén teljesítményveszteség nélkül képes feszültségét és órajelét léptetni, míg az Intel chipjei esetében ezek, még ha emberi léptékkel felfoghatatlanul rövid időre is, felfüggesztik a végrehajtást. Egy további kifinomult technikával ráadásul nem előre rögzített feszültség-órajel lépcsőket határoz csak meg a Nano, hanem a maghőmérséklet függvényében képes kalibrálni magának az üzembiztos működéshez szükséges feszültséget. Mivel a "gyári alapbeállítások" a legrosszabb, extrém maghőmérséklet esetét veszik figyelembe, ezért ez a gyakorlatban, alacsonyabb hőmérsékletek esetén alacsonyabb feszültségeket, így alacsonyabb fogyasztást eredményez. A processzort gyakorlatilag teljesen leállító C6 energiaszint segítségével a Nano terheletlenül 0,1 wattot fogyaszt. |
Szintén releváns feladatokat takar a PCMark Vantage Productivity alteszt, mely irodai környezetben folytatott tevékenységeket szimulál: szövegszerkesztés, alkalmazásbetöltés, kapcsolatok keresése, víruskeresés, weboldalak renderelése és bezárása. Az előzőhöz hasonló, kevésbé erős diszkontálást alkalmazva a Nano 80 százalékon belülre érkezik meg a Celeron 540 mögé, miközben alacsonyabb energiaosztályhoz tartozik, és fejlettebb energiatakarékossági funkciókkal bír. Ez már közelíti a VIA azon közvetett állítását, hogy az irodai környezetet szimuláló OfficeBench 2001 tesztcsomag alatt teljesítményben felveszi a versenyt azonos órajelen a Celeronokkal.
Atomot eszik
A Nano abszolút teljesítményben egyértelműen maga mögé utasítja az Intel Atomot, ami kötelező gyakorlat annak sokkal gyengébb felépítése miatt. A kommunikációs tesztben 30, a produktivitásban 40 százalékkal mutatott nagyobb teljesítményt, igaz, tízszeres (25 vs. 2,5 watt) TDP mellett. Az órajelet diszkontálva (1,8 vs. 1,6 gigahertz) pedig 17 és 26 százalékos fölényt kapunk. Mobil felhasználásban a Nano órajelének optimuma 1,3-1,4 gigahertz körül lehet a jelenlegi 65 nanométeres implementációnál, e fölött ugyanis drasztikusan emelkedni kezd a terhelés alatti fogyasztás a szükséges üzemi feszültség emelése miatt, mely négyzetes hatással bír: 1,3 gigahertzen 8 wattról 1,6 gigahertzen már 17, 1,8 gigahertzen pedig már 25 wattos TPD besorolással bír.
| Intel Atom |
 Az Intel 45 nanométeres eljárásán implementált egymagos chip mindössze 47 millió tranzisztorból épül fel és 25 négyzetmilliméter területű, szemben például a szintén 45 nanométeres technológiával termelt Penryn-magos Core 2 Duo 410 millió tranzisztorával és 107 négyzetmilliméterével -- de a Nano is két és félszer akkora. A miniatűr fizikai méretek rendkívül alacsony, néhány ezer forintos termelési költséget és kompaktabb rendszereket eredményeznek. Az Atom mobil internetterminálokba, netbookokba, és mini asztali PC-kbe is kerül, utóbbi kettőhöz PC-chipset jár, és Diamondville kódnévre hallgatnak a chipek. Az Atom utasításkészlete megegyezik a Core 2 Duóéval, vagyis minden arra optimalizált szoftver újrafordítás nélkül lesz képes futni rajta -- támogatja a 64-bites végrehajtást és az SSE4 vektorkiegészítéseket is. Az új mikroarchitektúra fele olyan széles, mint a Core, négy helyett órajelenként kettő utasítás dekódolását tudja elvégezni legfeljebb, továbbá nem rendelkezik soronkívüli végrehajtással, vagyis hiányzik belőle az x86-os processzorokban a Pentium Próval több mint egy évtizede debütált komplex dinamikus utasításütemezés és újrarendezés. Az alacsony tranzisztorszámnak, az alacsony fogyasztást szem előtt tartó felépítésnek, és a mélyebb, nyugalmi C6-os energiaszint bevezetésének köszönhetően a Silverthorne rendkívül takarékos, tipikus fogyasztása 1 watt alatti, de a leadott hő teljes terhelésen sem haladhatja meg tartósan a 2,5 wattot 1,6 gigahertzen sem. |
Platformok
A mérkőzés természetesen messze nem csak a processzorokról, hanem teljes platformokról szól, jelesül a chipsetről és grafikus magról, valamint az egyes számítógépgyártók implementációjáról. A VIA a Nano kifejlesztésével egy olyan processzort hozott létre, mely láthatóan valahova az Atom és a Celeron M-ek közé esik teljesítmény és energiahatékonyság szempontjából egyaránt, és mindkettővel felveheti a versenyt: az Atommal szemben azok számára lehet kecsegtető mini notebookokba, akik valamivel nagyobb teljesítménypotenciálra vágynak, például gyakran enkódolnak zenét, vagy szerkesztenek képet, Javascript, Java vagy .NET kódokat futtatnak sűrűn, ahol a Nano soronkívüli végrehajtása és kétszer nagyobb L2 gyorsítótára igazán megmutatkozhat. A Celeron M-ekkel szemben pedig az alacsonyabb ár (kisebb magméret) vagy hosszabb akkumulátoridő (a Celeronból hiányzik a SpeedStep dinamikus feszültség-órajelszabályozás) jöhet szóba, ha abszolút teljesítményben nem is éri utol.
A Nano egy BIOS-frissítést követően teljesen platformkompatibilis a jelenlegi C7-M processzorokkal, melyek, így az átállás gyakorlatilag minimális költséggel jár a számítógépgyártó partnerek számára. A tajvani cég egy mini notebook referenciadesignt is készített, hogy leszorítsa a piacra lépés korlátait és keresletet gerjesszen chipjei iránt. A VIA VX800 chipset valójában egyetlen ultraitengrált chipből épül fel, legfeljebb 2 gigabájt DDR2 memóriát kezel és VIA Chrome9 HC3 grafikus processzort integrál, mely DirectX 9 kódok gyorsítására képes MPEG-2, MPEG-4, VC-1 és DiVX videofolyamok dekódolásának hardveres támogatása mellett.
Jelenleg a HP az egyetlen ismert nagy számítógépmárka, mely a VIA-t választotta netbookjainak platformszállítójául, ugyanakkor a tajvaniak három vállalatról is beszélnek, melyeket nem kívánnak megnevezni egyelőre. A HP már piacra is dobta a Compaq 2133 netbookot, mely egyelőre még az Esther magos C7-M ULV processzora épül -- sajnos, ugyanis a HWSW tesztje szerint a 90 nanométeres chip teljesítménye elégtelen a mindennapi feladatokhoz is, már egy YouTube videó nézhetetlen rajta. Ez a tény azt valószínűsíti, hogy a Nano késett az eredetileg tervezetthez képest, a HP pedig kénytelen volt C7-M processzorral piacra vezetni gépét, míg az új chip meg nem érkezik -- ez az idő most jött el, a következő hónapok során várhatóak a nanós konfigurációk bejelentése.
A Nano és a VX800 chipset chipset láttán az Intelnek nincs oka rettegni, ugyanakkor elegendőek lehetnek ahhoz, hogy felszínen tartsák a valaha sokkal szebb időket megélt VIA-t, elegendő pénzt termelve ki a fejlesztések versenyképes folytatásához. Különösen kritikus időszak ez a cég számára, ugyanis nem elegendő a chipet megalkotni, azt nagy mennyiségben, gazdaságosan és megfelelő paraméterekkel kell termelni, mégpedig minél előbb -- remélhetőleg a Fujitsu sokat dicsért 65 nanométeres gyártástechnológiájával nem adódnak problémák. A VIA minden téren hatalmas hátrányban van az Intellel, de az AMD-vel szemben is, ugyanakkor esélyes arra, hogy megkapaszkodjon a piacon. Ez a mutatvány az előnyből induló Transmetának nem sikerült a 2000-es évek elején, és a cég elbukott az Intellel szemben, ráadásul most az Intel van lépéselőnyben is, hamarosan érkeznek ugyanis a kétmagos Atomok.
A Nano sikere esetén a VIA egyúttal vonzó partnerré válhat az NVIDIA szemében, mely a platformosodó Intellel és AMD-vel szemben stratégiai partnerre találhat a vállalatban -- pletykák szerint a két cég közel került egymáshoz, és jövőre várható egy NVIDIA chipset is a Nano processzorhoz, mely sokkal potensebb lehet a VX800-nál, főleg az integrált grafika terén. Eközben szintén kritikus fontosságú, hogy a Nano kétmagos, már 45 nanométeren implementált utódjának fejlesztései is zökkenőmentesen haladjanak, hogy legkésőbb jövő év végére piacon lehessen.