Intel Tolapai: szuperintegrált x86-rendszerchip
[HKEPC/HWSW] Nem sokkal azután, hogy túladott XScale ARM-processzorainak érdekeltségein, új x86-alapú beágyazott platformot fog piacra dobni az Intel -- fedte fel a tűzhöz közel lévő hongkongi HKEPC magazin. A Tolapai kódnéven ismert projekt egy Pentium M-alapú, rendszerfunkciókat integráló system-on-chip (SoC), és az első, mely az Intel berkeiből termékként piacra kerülhet. A Tolapai révén rendkívül olcsó és alacsony fogyasztású számítógépek építhetőek, kezdve az ipari és kereskedelmi felhasználású beágyazott rendszerektől a költség- és helytakarékos asztali gépekig, de akár ultraolcsó notebookokban is találkozhatunk majd vele.
Tolapai még idén
Egy eredetinek tűnő, látszólag az Inteltől származó prezentáció alapján (HKEPC, Babelfish-fordítással) a Tolapai egy chipre integrálja az összes lényegesebb rendszerfunkciót, melyet egyébként dedikált lapkák látnának el. A 65 nanométeres gyártástechnológián implementált (hogy ez a nagy teljesítményű vagy az alacsony fogyasztásra optimalizált eljárás, az nem derült ki) SoC lelkét egy Pentium M-alapú mag adja, mely 256 kilobájt másodszintű gyorsítótárral rendelkezik, valamint kétcsatornás integrált DDR2-memóriavezérlőt alkalmaz. A chip ezen túlmenően egy komplett déli hidat is integrál, mely számos periferiális vezérlőt tartalmaz, köztük gigabites Ethernet, PCI Express, USB, SATA, SMBus, és egyéb, a beágyazott rendszerekben elterjedt vezérlőkkel.
A Tolapai ezeken túlmenően a hálózati csomagkezelés és a titkosítási algoritmusok gyorsítására is rendelkezhet dedikált áramkörökkel, melyek révén egy ilyen chip akár másodpercenként több mint egy gigabit sebességű adatfolyamot is képes titkosítani vagy feloldani, továbbá időosztásos csomagkezelésével a VoIP-forgalmat is képes megfelelően vezérelni, biztosítva az elfogadható hangminőséghez szükséges késleltetési szinteket.
A 3,75 centiméteres oldalhosszúságú, négyzetalakú tokba helyezett Tolapai számos változatban piacra kerül majd, melyek nemcsak órajelben, hanem vélhetően engedélyezett funkciókban is különböznek majd. A lapka 600, 1066 valamint 1200 megahertzes órajeleken lesz hozzáférhető a jelenlegi tervek szerint az év vége felé, míg a referenciarendszerek tesztelése a második negyedévben kezdődik. A Tolapai az Intel virtuális szimulációi (nem valódi szilíciumon végzett) szerint 13-22 wattos TDP-vel fog rendelkezni, vagyis a tartósan leadott hő mennyisége ezt az értéket nem haladja majd meg.
Elérkezett a szuperintegráció ideje?
A Tolapai és utódai az AMD Geode, valamint a VIA C-sorozatú processzoraival küzd majd meg szemtől szembe, míg ellenfelének tekinthetők a beágyazott rendszerekbe tervezett PowerPC implementációk, tágabb értelemben pedig az ARM és MIPS megoldások is. Az Intel iparágvezető félvezetőgyártási technológiájára, valamint az x86-os szoftverplatform méretére és kifejlettségére alapozva a Tolapai-termékvonal hosszútávon igencsak versenyképes szereplője lehet a beágyazott számítástechnikának, ami jelentős volument jelenthet, segítve magasan tartani az Intel kapacitásainak kihasználtságát, és ezzel a kutatás-fejlesztési, valamint a félvezetőipari beruházások csillagászati költségeinek terítését.
A Tolapai nem az első integrált fejlesztés az Intelnél. A Timna-projektet 1999-ben jelentette be az óriásvállalat, mely egy integrált memóriavezérlővel felvértezett Pentium III processzort és grafikus magot implementált volna egy lapkára, és alsókategóriás PC-kbe került volna beépítésre. A Timnát azonban végül technikai nehézségek és a partnerek felől érkező nyomás következtében, többszöri halasztást követően törölték, így termékként sosem látta meg a napvilágot. A Timna talán megelőzte korát, az azonban szinte bizonyos, hogy az Intelnél dolgoznak egy új, a következő évtized hajnalán megjelenő szuperintegrált chipen, hasonlóan az AMD által nyilvánosságra hozott Fusion projekthez.