Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Broadband.EU: lelassult a nyugat-európai terjedés, a csehek és a lettek robbantottak

Bizó Dániel, 2007. február 05. 17:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Megtorpant az Európai Unió szélessávú penetrációjának növekedése 2006 harmadik negyedévében -- áll az telekommunikációs ipari szereplőket tömörítő European Competitive Telecommunications Association (ECTA) jelentésében. Ugyanezen időszak alatt az ex-monopolista telkók ismét részesedést szereztek néhány meghatározó tagállamban, ami meg is magyarázza a lassulást, vélik a szervezetnél.

[HWSW] Megtorpant az Európai Unió szélessávú penetrációjának növekedése 2006 harmadik negyedévében -- áll az telekommunikációs ipari szereplőket tömörítő European Competitive Telecommunications Association (ECTA) jelentésében. Ugyanezen időszak alatt az ex-monopolista telkók ismét részesedést szereztek néhány meghatározó tagállamban, ami meg is magyarázza a lassulást, vélik a szervezetnél.

Az alternatív technológiák húzóereje

Az ECTA számai alapján a tavalyi harmadik negyedév végére mindössze 14 százalékkal több szélessávú internetkapcsolat volt található EU-szerte mint fél évvel korábban, összesen nagyjából 73 millió. Az EU15-ök bővülése azonban mindössze 7 százalékra rúgott, míg 2005-ben ez a mutató még 23 százalékot jelzett. A terjedés ütemének befékeződése annak köszönhető, hogy néhány meghatározó tagállamban alig volt növekedés. A domináns technológia a DSL, 82 százalékos részesedéssel, míg a kapcsolatok 15 százaléka kábeles.

Az újonnan csatlakozott 10 új tagállam közel 43 százalékos bővülést mutatott, ezen belül Csehország és Lettország viszik a prímet, 124 illetve 98 százalékos féléves növekedésükkel, de Szlovákia és Lengyelország is 59 valamint 36 százalékot ért el. Figyelemre méltó és egyben tanulságos, hogy a csehek és a lettek bődületes növekedési ütemét nem a DSL vagy a kábelkapcsolatok növekedése magyarázza legfőképpen, hanem az alternatív vezeték nélküli technológiák térnyerése. Magyarországon az ECTA jelentése 23 százalékos növekedést mutat, miután szeptemberben 867 ezer broadband hozzáférést regisztráltak, szemben a márciusi 706 ezerrel.

Magyarország az üldözőbolyban

A lakosságra vetített penetráció ezzel 8,6 százalékos hazánkban, amivel a tíz új tagállam közül is a mezőny második felében található csak. Ezen a téren a volt keleti blokkból Észtország vezet toronymagasan 17,2 százalékos elterjedtséggel, ami az EU15-ök átlagát súrolja alulról, a második Lettország 13,1 százalékból, harmadik pedig Szlovénia 12,6 százalékkal. A legmagasabb ellátottsággal Dánia és Hollandia büszkélkedhetnek, 30 százalék körüli penetrációval, míg Finnország és Svédország 25 százalék körül járnak.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint Magyarországon fél éven belül több mint 20 százalékkal növekedett a szélessávú hozzáférések száma, valamint a számok is látványosan kisebbek. A diszkrepanciát az magyarázza, hogy az NHH a domináns szereplők számait összesíti, így az nem a piac egészét méri, így például a kábelszolgáltatók csak nagyjából 80 százalékát. Technológiai szempontból a hazai broadband kapcsolatok 62 százaléka valamilyen DSL, harmada pedig kábel, a fennmaradó kevesebb mint 5 százalékon pedig egyéb megoldások (műhold, mikrohullám) osztoznak.

Tovább kell nyitni a piacokat

Az ECTA szerint a nyugat-európai lassulásokra magyarázatot leginkább a domináns szereplők ismételt megerősödése szolgáltat. Véleményük szerint ahol az ex-monopolista telkók részesedése nem csökkent, vagy egyenesen növelni tudták azt, ott szenvedte el a legnagyobb visszaesést a bővülés üteme. Utóbbira példa Dánia és Belgium, ahol 2006 második és harmadik negyedévében erősödtek az erőfölényben lévő szolgáltatók, és mindössze 3-4 százalékkal több broadband kapcsolat volt található itt szeptember végén, mint hat hónappal korábban.

Ezzel szemben Németországban, ahol a Deutsche Telekom részesedése először csökkent 50 százalék alá, 15 százalékos növekedést tapasztaltak. A hagyományosan példaértékűnek tekintett Egyesült Királyságban 17 százalékos bővülést, Írországban pedig 35 százalékost regisztrált az ECTA, mely példátlan mértékű a nyugati tagállamok között. A piaci erőviszonyok, vagyis a versenyhelyzet és a szélessávú kapcsolatok számának és növekedési üteme között az ECTA számai alapján a Strategy and Policy Consultants (SPC) statisztikai módszerekkel bizonyított korrelációt állapított meg, és kimutatta, hogy akár 20 millióval több broadband kapcsolat lehetne az EU-ban, mint jelenleg, ha kiegyenlítettebb verseny lenne tapasztalható a nemzeti piacokon.

Az ECTA Broadband Scorecard Q3 2006 letölthető az ECTA oldaláról (XLS, Excel-file).