Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

A világ 500 legerősebb számítógépe

Bizó Dániel, 2006. november 15. 15:16
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Nincs változás a világ legerősebb szuperszámítógépeit tartalmazó Top500 lista élén. A novemberi összesítésben ismét, immár harmadszorra az amerikai Energetikai Minisztérium alá tartozó Lawrence Livermore National Laboratoryba telepített IBM BlueGene/L tetszeleg a világ legszuperebb számítógépeként.

[HWSW] Nincs változás a világ legerősebb szuperszámítógépeit tartalmazó Top500 lista élén. A novemberi összesítésben ismét, immár harmadszorra az amerikai Energetikai Minisztérium alá tartozó Lawrence Livermore National Laboratoryba telepített IBM BlueGene/L tetszeleg a világ legszuperebb számítógépeként.

Nincs trónfosztás - egyelőre

Több mint 131 ezer PowerPC processzorral, és 32 terabájt memóriával teljesítménye 280 teraflops, vagyis 280 ezer milliárd művelet másodpercenként. Az Egyesült Államok továbbra is toronymagasan vezet a szuperszámítógépes kapacitások területén, Magyarországról, illetve az újonnan csatlakozott EU 10-ekből most sem jutott be egy rendszer sem.

A második konfiguráció szintén egy amerikai kutatóközpontban található. A nagy teljesítményt igénylő műszaki és tudományos feladatokra (HPC) szakosodott Cray XT3 Red Storm a világ második rendszere, összesen 100 teraflops felett teljesít. Ezt 13 277 kétmagos, 2,4 gigahertzes Opteronnal éri el, ami 26 544 processzormagot jelent. A harmadik helyezett egy újabb IBM BlueGene, 40960 processzorral és 91 teraflopsos teljesítménnyel.

Az első nem amerikai installáció az ötödik helyen található spanyol klaszter, melyet szintén az IBM jegyez. A Barcelona Supercomputing Centerben található rendszer az inteles platformváltása előtt az Apple gépeiben is használt kétmagos PowerPC 970 chipeket alkalmazza. A 2,3 gigahertzen üzemelő, összesen 10240 processzormaghoz 20 terabájt memória társul az IBM JS21 blade gépekben, összesen 63 teraflops teljesítményt adva le. Az idén üzembe helyezett gép kapacitását gyógyszerkutatásokra fordítják.

A világ szuperszámítógépes kapacitása lendületesen bővül, amire legjobb példa a 14. helyen tanyázó japán NEC Earth Simulator, mely 2002 után évekig vezette a listát 35 teraflopsos teljesítményével. A top 10-es bekerülési küszöb az egy évvel korábbihoz képest több mint duplájára emelkedett és mára 43,48 teraflopsot tesz ki. Összehasonlításképpen ez nagyjából hetvenszerese lehet Magyarország legerősebb rendszere, egy 144 Itanium 2 processzort tartalmazó SGI Altix 3700 teljesítményének, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemeltet.

Verseny a petaflopsokért

A Top500-as listára történő bejutás jelenleg 2,7 teraflopsot tesz ki, szemben a tavalyi 1,6 teraflopsszal, ami már csak nagyjából négy-ötszöröse a hazai csúcstartóénak, igaz, jövő ilyenkor már könnyen 4 teraflops felett járhat a küszöb. A Top500-as gépek összkapacitása immár 3,54 petaflopsra, vagyis ezer teraflopsra rúg, ami 54 százalékos bővülést jelent egy év alatt. Figyelembe kell venni azonban, hogy van néhány rendkívül nagyteljesítményű rendszer, melyeken nem futtatható le a Linpack, ami a Top500-as listára kerülés feltétele, hiszen az képezi az összehasonlítás alapját. Szintén nem hagyhatóak figyelmen kívül azok az installációk, melyek létezése önmagában ipari vagy hadititoknak minősül -- ezek szintén nem büszkélkedhetnek a listán.

A tudományos és műszaki kutatásokra fordítható számítási teljesítmény hasznossága mellett a presztízstől hajtva a beszállítók és az országok versenyt futnak a világ első petaflopsos szuperszámítógépének megépítéséért. Bár elvileg egy ilyen Japánban már üzemel, a proteinekkel kapcsolatos molekuláris kutatásokra specializált hardvere következtében nem kerülhet be a hivatalos listára. Ha jövőre nem is, de 2008-ban valószínűleg megközelítik ezt a lélektani határt, hacsak leállításra nem kerül a Cray Baker projektje, melyet egy amerikai nemzeti kutatóközpontban épít majd meg 24 ezer négymagos AMD K8L chipből.

A szuperszámítógépek közel 62 százaléka, 309 darab az Egyesült Államokban található, míg a Top500 kapacitásából nagyjából hasonló arányban, 64 százalékkal részesedik. Utána következik Japán és az Egyesült Királyság, 30-30 rendszerrel, a japán konfigurációk azonban lényegesen nagyobb kumulált kapacitással rendelkeznek (286 a 186 teraflops ellenében), így a felkelő nap országa szerzi meg a második helyet. A negyedik pozícióban Németország Kínát előzi meg pontozással, szintén a nagyobb összteljesítménnyel (145 vs. 72 teraflops), mivel mindkét országban 18-18 gép található a listáról. Kelet-Európából egyedül Oroszországban található két olyan rendszer, amely bejutott.

Konszolidálódott technológia és piac

A HPC területen mára gyakorlatilag három utasítás-architektúra maradt versenyképes: a Power, az x64, valamint az IA-64. A gépek több mint kétharmadát, a teljesítmény több mint felét x86 vagy x64 gépek adják, melyen belül az Opteron drasztikus mértékben előretört az utóbbi időben, köszönhetően a rendkívül költség- és energiahatékony, HPC kódok alatt jól teljesítő Opteron chipjeinek -- megszerezve a gépek közel 23, a teljesítmény 22 százalékát. A Power (Power 4, Power 5, PowerPC-k) részesedése rendre 18 és 34 százalék a rendszerek és a kapacitás arányában. Az Itanium 2 által képviselt IA-64 7 és 9 százalékkal részesedtek.

A rendszerarchitektúrák szempontjából a fürtök, azon belül is a gigabites Ethernetet használó klaszterek dominálnak, ugyanakkor előretörésük némileg megtorpant a masszívan párhuzamos, osztott memóriás konfigurációkkal és a kevert rendszerekkel szemben, mivel bizonyos feladatok esetén utóbbi felépítés hatékonyabbnak bizonyul. Az operációs rendszerek szempontjából egyértelmű a Linux fölénye, a gépek több mint háromnegyede használja. Testreszabhatósága miatt a szállítók és az ügyfelek is kedvelik, mára pedig jelentős tömegű fejlesztési eszköz épült rá, segítve az optimalizációt. A Linux mellett az IBM AIX és a HP-UX UNIX-ok tekinthetőek jelentős szereplőnek.

A szállítók tekintetében egyértelmű az IBM fölénye a HPC iparban, a gépek és a kapacitás közel felét biztosítja a Top500 listán. A második HP-nak be kell érnie 31 valamint 16 százalékkal, majd a Cray, a Dell és a sokat szenvedett SGI következnek. A vállalati szegmensben az IBM és a HP gyakorlatilag nem hagy helyet másnak.

FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.