Nyomás alatt az európai internetszolgáltatók
A Charlie Hebdo elleni terrortámadás nyomán EU-s állami vezetők közös nyilatkozatban sürgetik az ISP-ket, hogy több információt megosztva és hatékonyabban működjenek együtt a bűnüldöző szervekkel.
Nyilatkozatban kéri az internetszolgáltatóktól az Európai Unió számos minisztere, hogy a jövőben az eddiginél szorosabban működjenek együtt az állami hatóságokkal a terrortámadások megakadályozása érdekében. A tagországok vezető tisztségviselői a múlt heti, Charlie Hebdo ellen elkövetett merénylet nyomán döntöttek úgy, hogy megpróbálják fokozni az adatszolgáltatási nyomást az ISP-ken.
“Növekvő aggodalommal figyeljük, hogy az internetet egyre gyakrabban használják gyűlöletkeltésre és uszításra. Ugyanakkor szeretnénk, ha az alapvető szabadságjogok gyakorlásával összhangban a szólásszabadság fóruma is maradna, a törvények által megszabott keretek között. Ennek fényében elengedhetetlen, hogy az internetszolgáltatók megteremtsék a feltételeit a gyűlöletkeltő és terrorcselekményekre buzdító tartalmak jelentésének és eltávolításának.” - áll a nyilatkozatban.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A kezdeményezés a múlt heti események fényében érthető, ugyanakkor EU-s volta miatt egyedi színezete van. Amikor 2013 nyarán az Egyesült Államokban kirobbant a Snowden-botrány és elkezdtek kiszivárogni információk arról, hogy az amerikai hírszerzés milyen módon gyakorolt nyomást az európai országok internetszolgáltatóira és technológiai szektorban működő vállalataira, az EU tagállamai és vezető politikusai szinte egy emberként adtak hangot felháborodásuknak. Angela Merkel német kancellár például különösen élesen bírálta az amerikai gyakorlatot, és az európai adatvédelmi irányelvek és szabályok további szigorításáért kardoskodott. Európai technológiai cégek igyekeztek is hasznot húzni a konfliktusból, többek között az SAP – bár nem internetszolgáltatóról van szó – nyíltan versenyelőnyként hirdette EU-s voltát és németországi adatközpontjait.
Összességében az európai politikai elit alig két éve még túlzottan paranoidként állította be az amerikai hírszerzés és igazságügyi szervek információszerzési gyakorlatát. Nagyon úgy fest, hogy egyetlen jól irányzott terrortámadás elég ahhoz, hogy az unió vezető politikusainak megváltozzon a véleménye. Ha a politikai nyomásgyakorlás “keresztülmegy”, vagyis hivatalos szabályozássá válik, az jelentős változásra utalhat a jövő EU-s adatvédelmi irányelveiben és gyakorlatában is.