Vízhűtéses HPC rendszert mutatott be a HP

Ha mérnöki-tudományos rendszerekről beszélünk, a legtöbbeknek valószínűleg az IBM ugrik be elsőre, pedig e szegmens vezetője valójában a HP, az IDC szerint az évente bő tízmilliárd dolláros piacon a Palo Altó-i cégé a legnagyobb részesedés, 32,3 százalék, míg a Nagy Kék 27,7 százalékot szerzett tavaly. Annak érdekében, hogy további növelje részesedését és persze bevételeit, a HP a héten két új HPC rendszert mutatott be, amelyek a korábbiaknál nagyobb teljesítménysűrűséget biztosítanak néhány érdekes megoldás révén.

Léghűtéssel 160 szerver egy rackben

A mérnöki-tudományos feladatokra szánt rendszerek közül az egyszerűbb és az olcsóbb az Apollo 6000. A konfiguráció érdekessége, hogy a szervereket tartalmazó keretben a kereskedelmi blade rendszerektől eltérően nincsenek benne a tápegységek, azok egy külön keretben illeszthetők bele a rackbe. Egy 1,5U méretű tápegység-fiók maximum hat darab tápegységet tartalmazhat (az ügyfél választásától függően ezek 2400 vagy 2650 wattos, üzem közben cserélhető darabok), így egy tápfiók akár 10 keretet is el tud látni energiával. Az eredmény: egy standard rackszekrénybe befér összesen 160 darab szerver.

Az Apollo 6000 építőkockái az 5U magas szerverkeretek, ezekbe 10 darab fiók fér, a fiókok egyenként két darab szervert tartalmaznak, vagyis egy keretbe 20 szerver fér maximum. A ProLiant XL220 csomópontok négymagos, 3,7 GHz-es Intel Xeon E3-1200 v3 processzorra épülnek, 4 DIMM aljzatukba legfeljebb 32 gigabájt memória építhető, emellett két üzem közben cserélhető SFF meghajtónak is van rajtuk hely, ami lehet hagyományos merevlemez és persze SSD is. A szervereket bővíteni két PCIe foglalaton keresztül lehet, a helyszűke miatt persze csak alacsony kivitelű kártyák jöhetnek szóba. A hálózati interfész 1/10 Gb Ethernet.

Apollo 8000 vízhűtéssel

Aki nagyobb teljesítménysűrűségre vágyik, és hajlandó meg is fizetni azt, választhatja az Apollo 8000 rendszert, amely levegő helyett folyadékkal hűtött, így a teljesítménysűrűség rackenként 80 kilowatt, ezt léghűtéssel lehetetlen lenne kezelni. Hardvergyártók egy ideje már kísérleteznek olyan hűtési megoldásokkal, amikor a szervereket folyadékba merítik. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy speciális, nem vezető folyadékra van szükség, ami drága, illetve a "merített" szerverek szervizelése bonyolult. A HP azonban nem ezt az utat választotta.

Az Apollo 8000 hűtése két részből áll: egy központi "vízfalból", ahogy a HP nevezi, ebben áramlik a hűtőfolyadék (víz) a szekrény közepén, és ehhez a hűtőkörhöz csatlakoznak a szerverek, amelyek szintén vízzel hűtöttek. A nagy technológiai újdonsága az Apollo 8000-nek a "dry disconnect", ami lehetővé teszi a gépek eltávolítását, cseréjét vagy akár újabb szerverek hozzáadását anélkül, hogy az üzemelő konfigurációt le kellene állítani és a hűtőközeget el kellene távolítani. A szerverek saját hűtőkörrel rendelkeznek, amely egy száraz hőcserélő felületen adja át a hőt a vízfalnak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Egy Apollo 8000 szerverrackbe 144 szerver fér el, ezek azonban az Apollo 6000 egyfoglalatos, Xeon E3 chipes rendszereinél jóval nagyobb teljesítményű, kétfoglalatos, Xeon E5 processzoros gépek (ProLiant XL730). A csomópontok közötti kommunikáció itt Infiniband, amely nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést biztosít az Ethernetnél, így alkalmasabb az I/O-intenzív számítási feladatokra (pl. áramlástani modellezés). Egy Apollo 8000 rendszer alapesetben másfél racknyi, ebből egy racket tesznek ki a szerverek, emellett fél racket foglal el a hűtővizet keringető rendszer és a hozzá tartozó hőcserélő.

A HP az Apollo rendszerekkel két szegmenst céloz elsősorban. Az Apollo 6000-et afféle "ipari szuperszámítógépként" pozicionálja a cég, elsősorban olyan vállalatok számára, ahol intenzív mérnöki-tudományos munka folyik. Ezek lehetnek például iparvállalatok vagy akár pénzügyi intézmények, a referenciaügyfelek között a HP az Intelt említi, amely chiptervezéshez használt szoftverei egy részét futtatja Apollo 6000 konfiguráción. Az Apollo 8000 a nagyobb kutatóintézetek számára kíván megoldást nyújtani, az egyik referenciatelepítés az amerikai National Renewable Energy Lab gépe, a Peregrine, amely 31 ezrnél is több Xeon processzort és 576 Xeon Phi gyorsítót vonultat fel, ezzel teljesítménye 1 petaflops feletti. Az Apollo által felmelegített vizet télen a létesítmény fűtésére is használják.

Az Apollo 6000 és Apollo 8000 egyaránt megrendelhető, árakat egyedi megállapodás alapján ad a rendszerekre a HP. A 8000-es verzió szállítása azonban csak 2014 végén kezdődik.