Egy vállalat kezében az EUVL jövője
A chipgyártás középtávú jövőjét meghatározó felvásárlás született, a holland ASML megvette az berendezéseibe fényforrást szállító Cymert. A két cég a maga területén toronymagas technológiai vezető, a fejlesztés felgyorsításán azonban a processzorgyártás 2016 utáni jövője múlhat.
Felvásárolta az extrém ultraibolya fényforrásokat gyártó Cymert az ASML - jelentette be a holland gyártó, a fotolitográfiai berendezések piacvezetője. A felvásárlástól az ASML az új generációs levilágító berendezések fejlesztésének felgyorsulását várja, a tranzakciót pedig kis részben készpénzből, nagyrészt új részvények kibocsátásával finanszírozza.
A félvezetőgyártás beszállítói oldalán az EUVL technológiák látványos átalakulást ígérnek. Míg korábban a berendezésgyártók és beszállítóik egészséges kutatás-fejlesztést tudtak folyamatosan fenntartani az eladásokból, az EUVL-hez szükséges fejlesztések fantasztikus költségeit a kisebb cégek nagyon nehezen viselték, emiatt a kutatások rendkívüli módon lelassultak - annyira, hogy az már a félvezetőgyártás menetrendszerű technológiaváltását fenyegette kisiklással. Ezt megelőzendő az ASML idén új partneri kapcsolatot létesített legnagyobb vásárlóival, a TSMC-vel, a Samsunggal és az Intellel, ennek nyomán a gyártók összesen 23 százalékos részesedést szereztek a holland cégben és jelentős előlegekkel támogatták a fejlesztéseket.
Ezt gyártja a Cymer.
A Cymer és az ASML egyébként messze kimagaslanak a piaci mezőnyből, a szakemberek szerint fejlesztéseik jóval előbbre járnak, mint a hasonló berendezéseket gyártó egyéb cégeké, annyira, hogy az EUVL jövője gyakorlatilag a most összeolvadó két vállalat technológiáin múlik. Ezt érzékelték a nagy lapkagyártók is, ezért nyújtottak több százmilliós tőkeinjekciót az ASML számára.
A Cymer legfontosabb technológiája a lézerindukált plazmán alapuló extrém ultraibolya fényforrás, amely képes a félvezetőgyártáshoz elegendő teljesíményű fényt kibocsátani. A fényforrásban a széndioxid-lézer egy óncseppet párologtat el és alakít plazmává, ez bocsátja ki a megfelelő hullámhosszú fényt. A Cymer berendezése a lézergenerátort és a plazmakamrát integrálja, a hosszú élettartamot a teljesen izolált plazma biztosítja a litográfiás rendszer számára. Míg a jelenleg használt fényforrások 248 és 193 nanométeres hullámhosszúságú ultraibolya fényt állítanak elő, az EUV 13,5 nanométeres hullámhosszon üzemel. A technológia bevezetésének egyik akadálya eddig az EUV fényforrások gyenge fényereje volt.
Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.
A végleges felvásárlási ár összesen mintegy 1,5 milliárd dollárnak felel meg, a Cymer részvényesei részvényenként 20 dollárt és 1,115 ASML-részvényt kapnak, ami mintegy 79 dollárt ér, összehasonlításképp a részvények október 16-i ára 48 dollár volt, az ASML tehát igen bőkezűen fizetett a cégért. A felvásárlást várhatóan az illetékes hatóságok is alaposan átvizsgálják majd, a Cymer ugyanis az ASML legnagyobb versenytársainak, a Nikonnak és a Canonnak is kulcsbeszállítója, a felvásárlás után ezek az üzleti kapcsolatok valószínűleg megszűnnének, ami az ASML domináns, 80 százalék fölötti piaci részesedését tovább emelné.
Az EUVL egyébként még mindig igen messze van a gyártásérettségtől, az Intel szeptember elejei bejelentése szerint legkorábban 2016 körül, a 10 nanométeres technológia leváltását követően kerülhet sor az új levilágító technológia nagy skálájú bevetésére.