Mindenkinek egyformán fájhat a telefonadó
Könnyen lehet, hogy a percenkénti 2 forintos telefonadóból nem lesz semmi, de legalábbis nem ebben a formában - a minisztérium és a távközlési szolgáltatók közt zajló tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint elképzelhető, hogy az adó valójában egy mindenkire egyformán vonatkozó átalánydíj lesz.
Nem kizárt, hogy a sajtóban az elmúlt napokban nagy visszhangot keltett telefonadóból abban a formában nem lesz semmi, ahogy az eredetileg az új Széll Kálmán tervben szerepelt. A múlt hét végi híresztelések után hétfőn bebizonyosodott, hogy a kormány új adónemet kíván bevezetni a távközlési szolgáltatásokra, mely a 2010-től élő ágazati különadó helyébe léphet. Ez az adó a Brüsszelbe is eljuttatott tervezet szerint forgalomarányos lenne, telefonhívásoknál percenként, SMS-eknél és MMS-eknél darabonként 2 forint.
Nem volt egyeztetés
Az új adónem bevezetésével kapcsolatos döntés értelemszerűen a legnagyobb forgalmat lebonyolító távközlési cégeket, a mobilszolgáltatókat érte leginkább hidegzuhanyként. A cégek bár hivatalosan nem nyilatkoznak a témában, a HWSW-hez eljutott nem hivatalos vélemények egyöntetűen azt kifogásolják, hogy a kormányzat nem egyeztetett előzetesen az ágazattal, akárcsak korábban más esetekben (például a nemzeti mobilfizetési rendszerre felállított törvényjavaslat elfogadása előtt).
Az új adó bevezetésére és beszedésére ráadásul mindössze pár hónapjuk van felkészülniük a szolgáltatóknak, a tervek szerint ugyanis már idén július 1-jétől élne a telefonadó, amiből idén 30 milliárd, jövőre pedig 52 milliárdos bevételt remél a költségvetés. "Ennyi idő alatt képtelenség a számlázási rendszert átállítani és letesztelni" - nyilatkozta lapunknak az egyik mobilszolgáltató neve elhallgatását kérő illetékese. "Ez egy előzetes egyeztetés során egyértelműen kiderülhetett volna" - tette hozzá.
Ha az adónem az eredeti formában kerül elfogadásra, a szolgáltatóknak így többek közt júliusig ki kellene dolgozniuk, hogy a feltöltőkártyás ügyfelektől hogyan szedik be az adót, hogyan kerekítenek a másodperc alapú számlázás esetén és mit kezdenek a díjcsomagban benne foglalt ingyenes percekkel. Emellett főképp a céges flották esetén lehet fogas kérdés, hogy a flottán belüli ingyenes hívásokat hogyan kezeljék az operátorok.
Közös teherviselés
A mobilszolgáltatók éppen ezért most a tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint arról próbálják meggyőzni a tárcát, hogy a forgalomalapú adónem helyett a jóval egyszerűbben bevezethető, elszámolási szempontból kedvezőbb átalánydíjas adórendszert válassza a kormány. Ez azt jelentené, hogy a Magyarországon élő nagyjából 14,4 millió vezetékes telefon- és mobilelőfizetés után egységesen, egyforma nagyságú (a mai előfizetői számot alapul véve évente nagyjából 3600, azaz havonta 300 forintos) összeget fizetne mindenki.
"Ez egy nagyon igazságtalan rendszer, hiszen egy telefonját alig használó kisnyugdíjastól is ugyanannyi pénzt szednének be, mint egy rendszeresen nagy mobilos forgalmat generáló üzletembertől" - mondták el lapunknak névtelenül az egyik, vezetékes telefonszolgáltatást is nyújtó hazai szolgáltatónál. Tény, hogy a havi 1000-2000 forintos telefonszámlát kapó előfizetők számára a 300 forintos átalánydíj bevezetése a havi költségek 15-30 százalékos emelkedését hoznák, míg egy havonta 5-10 ezer forintot fizető ügyfél szinte meg sem érezné a bevezetését.
Forrás: KSH
A Központi Statisztikai Hivatal számait alapul véve jól látható az is, hogy a Magyarországon lefolytatott telefonbeszélgetések túlnyomó többsége mobiltelefonon keresztül történik: a mobilhálózatokból kezdeményezett hívások aránya az összes híváson belül 2008. óta meghaladja a 80 százalékot és tavaly év végén volt a legmagasabb (85 százalék). Érdekes adat továbbá, hogy a vezetékes vonalakon egy hívás átlagos hossza tavaly év végén pont kétszer annyi (3,9 perc) volt, mint a mobilos hívások esetében, vagyis a vezetékes telefont használó ügyfelek a forgalomarányos rendszerben eleve többet fizettek volna, hacsak nem változtatnak telefonálási szokásaikon.
Az új adónem bevezetésének körülményei egyelőre tehát legalábbis képlékenyek, az azonban jól látható, hogy az eredetileg tervezett 2 forintos forgalmi díj bevezetését mindenáron szeretnék elkerülni a mobilszolgáltatók, akiknek az átalánydíjas rendszerben így nem csökkenne a forgalmuk, illetve a számlázási rendszert sem kellene drasztikusan módosítaniuk.