Mellékleteink: Unix / Linux | Gamekapocs
Keres
Mit kell tudni az OpenSSL problémáról? Április 24-én, az App!free-n erről is beszélünk.

Kipróbáltuk: iPad (2012)

Gálffy Csaba, 2012. április 13. 14:58
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Apple kategóriateremtő iPadje hatalmas piaci sikernek örvend. A harmadik generáció egyetlen újdonsága a nagy felbontású kijelző. Elég ez a trónkövetelők egyre növekedő hadával szemben? Kipróbáltuk.

Méret, tömeg, anyagfelhasználás

Az eredeti iPad óta az Apple viszi a prímet a minőségi tabletek gyártásában. Egyelőre a kezünkben járt eszközök közül csak az ASUS Transformer Prime tudta megközelíteni könnyűségben, vékonyságban és minőségérzetben, a versenytársak messze lemaradva követik őket. Ugyan a harmadik generációs iPad tömegében (mintegy 60 grammal) és vastagságában (0,6 milliméterrel) is hízott, a különbség nem feltűnő. Az egyéb paraméterek, mint hosszúság és szélesség maradtak, így szemből a harmadik és második generáció meg sem különböztethető egymástól kikapcsolt állapotban.

Az iPad egyéb paraméterei is változatlanok maradtak, az alapértelmezett nézet a portré, ilyenkor a kijelző alatt van az egyetlen gomb az előlapon, míg a felső élen van bal oldalt az audiokimenet, jobb oldalon pedig a készenlét gombja. A bal élen a microSIM-kártya helye, a jobb oldalon pedig a hangerő-szabályozó és a némítás/orientáció konfigurálható gombja található. Alul pedig a megszokott Apple-féle csatlakozó foglal helyet, ez azt jelenti, hogy az iPad csak portré módban dokkolható továbbra is.

A tabletet mérete és tömege miatt nem esik jól egy kézben fogni - ezt továbbra is csak a héthüvelykes gépekkel tehetjük meg kényelmesen. Ölbe letámasztva azonban jól használható, az otthon szokásos változatos helyeken (kanapén, ágyban) nem okoz gondot.

Kijelző és érintőpanel

A kijelző az új iPad legnagyobb újdonsága, a 2048x1536 pixeles felbontás mind horizontálisan, mind vertikálisan duplája a korábbi generációénak, így összesen négyszer annyi pixel jelenik meg a képernyőn. A kijelző egész egyszerűen megdöbbentően jó. A több mint hárommillió pixel hihetetlenül jó rajzolatot ad a mindössze 9,7 hüvelykes panelen, a vektoros grafika megjelenítése elképesztően éles. Ez különösen a korábbi, átlag alatti felbontású iPad 2 paneljével összevetve szembeötlő. A panel felbontására jellemző, hogy böngészés közben azonnal ki lehet szúrni a vektoros és pixelalapú elemek között a különbséget.

Látványos a különbség a vektoros és pixeles elemek között. [+]

Az IPS panel betekintési szögeire sem lehet panasz, a színek minden szögből gyakorlatilag azonosak maradnak. A fényerőről sajnos ugyanez nem mondható el, a DisplayMate professzionális mérései szerint 60 fokos betekintési szögnél a fényerő 57 százalékáról le kell mondanunk. A kijelző minőségéhez ennek ellenére nem fér kétség, a kiváló színreprodukció még professzionális alkalmazás előtt is megnyitja az utat.

Rossz hír azonban, hogy kijelző továbbra sem használható jól napfényben. Bár a panel kellően erős fényerővel bír, az erősen tükröződő üveg borítás miatt a képe a szabadban alig látható. A tükröződés amúgy meglehetősen súlyos probléma, erős napsütés esetén még bent is fel kell húzni maximum közelébe a fényerőt. Ez napnyugta után tűnik fel, ilyenkor a fényesség szinte vakítónak tűnik, háttérfény nélkül 20-30 százalék körül lesz a kényelmes beállítás. Sajnos az automatikus fényerőállítás meglehetősen sután dolgozik, így a legtöbb esetben érdemes a manuális beállítást használni.

Az érintőpanel érzékenysége és követési sebessége semmilyen kivetnivalót nem hagy maga után, az egy-, illetve többujjas érintést is hibátlanul, még nagy "ujjsebesség" mellett is pontosan követi. Az Apple feltehetőleg komplex algoritmusokat és hardveres gyorsítást is alkalmaz a bevitel követésére, ujjunkat nem tudtuk olyan gyorsan mozgatni a kijelzőn, hogy elvesztette volna a jelet a panel. Ez azért érdekes kérdés, mert a Microsoft korábban panaszkodott a panelek követési sebességére - úgy tűnik, hogy az Apple beszállítói a legjobb minőséget nyújtják.

Teljesítmény, hardveres alapok

Az iPad folyamatos működéséről az Apple új fejlesztésű, A5X kódnevű lapkája gondoskodik, amelyben két Cortex-A9 típusú általános processzormag és négy PowerVR SGX 543 GPU-mag dolgozik. A processzor tehát érdemben nem változott a korábbi generációhoz képest, mindössze a grafikus feldolgozóegységek száma duplázódott meg - erre a kijelző pixelszámának megnégyszerezése miatt szükség is volt.

A processzor maximális órajele 1 GHz, a fejlett energiagazdálkodásnak köszönhetően azonban ennél lassabban is járhat, valamint feltételezhetően képes a magokat egyenként le is kapcsolni. A lapka továbbra is 45 nanométeres gyártástechnológiával készül, ami érdekes, mert az árcsökkentésen átment iPad 2 processzora már 32 nanométeres volt. A lapka mérete így egészen elképesztő 165 négyzetmilliméter, vagyis mérete megfelel egy modern asztali processzorénak. Szerencsére a nagy méret nem járt együtt drámai fogyasztással, és a tablet melegedésre való hajlama is elhanyagolható. Az iPadet két hétig napi rendszerességgel használva egyszer sem tűnt fel, hogy túlságosan melegedne, még kifejezetten számításigényes játékok alatt sem.

Az iPad (és általában az iOS) felületének folytonosságáról szeret a sajtó ódákat zengeni, főleg az Androiddal szembeállítva. Tapasztalatunk szerint azonban a különbség a két platform között nem annyira hangsúlyos, bizony a harmadik generációs iPad is hajlamos alkalmazásindításkor és -váltáskor, elforgatáskor vagy felébresztés után hosszú másodpercekre lemerevedni. Ez különösen szembetűnő böngészéskor, nagyított és teljes nézet váltásakor legtöbbször abszolút folyamatos, néha azonban nagyon szenved a hardver, minden nagyításkor újrarajzolna az oldalt, négyzetenként. Ez az alkalmazásokon belül a legszembetűnőbb: ha a Twitter, Facebook, Gmail vagy egyéb alkalmazásból nyitunk meg linket, az nem a "nagy" Safariban, hanem az alkalmazáson belül (de a Safari megjelenítőmotorját használva) nyílik meg, ilyenkor valószínűleg memóriakorlátozás miatt szaggat a böngésző.

Néhány másodperc múlva ez a Beállítások menü lesz.

Az alkalmazásváltás hasonlóan érzékeny pontja az iPadnek. Az iOS korábbi verzióiban már megjelentek a négyujjas gesztusok: jobbra vagy balra húzva a már megnyitott alkalmazásra válthatunk, felfelé pedig előcsalhatjuk a "futó" alkalmazások listáját. Az idézőjelre szükség van, a háttérbe kerülő alkalmazások futása gyakorlatilag leáll, adataik azonban a memóriában maradnak. Fókuszváltáskor így elméletben pillanatok alatt életre kelnek az alkalmazások, a gyakorlatban azonban hosszú másodpercekig bámulhatjuk újra a splash screent (például a Gmail vagy a Facebook esetében), vagy várhatunk, amíg az alkalmazás újra felépíti a hálózati kapcsolatot a kiszolgálóval. Ez az élmény sajnos sok esetben semmivel sem gördülékenyebb, mint például a Windows Phone sokat szidott alkalmazásváltásai.

Az új iPad minden elődjénél (és versenytársánál) nagyobb telepeket kapott, a kapacitás 45 Wh, ami egy hatcellás notebook-akkumulátor méretének felel meg. Erre szükség is van, a kijelző nagy felbontása miatt a rácselem átlátszó hányada jelentős mértékben csökkent, így jóval erősebb háttérvilágításra van szükség a fényerő szinten tartásához. A mérések szerint ugyanazon fényerő eléréséhez az új panel mintegy 2,5-ször több energiát vesz fel. Ennek megfelelően az új iPad akkus üzemideje érdemben nem változott az elődhöz képest, mintegy 10-12 órás használatot tesz lehetővé. Mindennapi használatban, napi néhány órás nyomkodás mellett ez akár egy egész hetet is jelent, folyamatos használat, például utazás esetén pedig akár interkontinentális repülésekre is elegendő. Az akku töltöttségéről a rendszer egyébként nem csak piktogrammal, hanem százalékonként is tájékoztat, így mindig nyomon követhető a rendelkezésre álló kapacitás.

Megújult az iPad hátlapi kamerája is, az egység az iPhone 4 szenzorát ötvözi az iPhone 4S optikájával. Ennek megfelelően az elkészített fotók minősége is a két telefon között helyezkedik el, arra a néhány alkalomra, amikor 10 hüvelykes tabletünket húzzuk elő fényképezőgépként, tökéletesen megfelel. Az előlapi kamera maradt a korábbi iPadból, céljának, videótelefonáláshoz kiválóan megfelel, éles, jó képet ad még alacsony fényviszonyok mellett is.

A harmadik generációs iPad újabb rádiós modemet is kapott, amely akár 4G LTE adatkapcsolatra is képes, köszönhetően a Qualcomm 9600 lapkának. Sajnos az Apple kommunikációja nem hangsúlyozza ki eléggé, hogy az LTE-technológia hazánkban egyáltalán nem használható - a nálunk járt modell neve pontosan "iPad Wi-Fi 4G 64 GB Black" - az Apple hagyományos vásárlóközönségének számító, kevésbé techie, ám tehetős felhasználók ezt könnyedén összeköthetik például a T-Mobile reklámkampányában emlegetett 4G-s technológiákkal.

Szoftver

Az iOS-t élmény használni. Ezt még gyakorló Android-felhasználóként sem nehéz beismerni, a rendszer hihetetlenül magabiztosan végzi a rábízott feladatot. Természetesen kritikaként számos korlátozás felhozható, ezek azonban az egységsugarú felhasználó számára értelmezhetetlen problémák. Az iPadet könnyű használni, barátnőnek vagy idősebb szülőknek is merjük javasolni, a szoftver kezelése annyira triviális.

A tablettel kapcsolatban sokáig fontos érv volt a Flash-támogatás hiánya, annyira, hogy például a Research In Motion PlayBook gépét vagy a Samsung a Galaxy Tabet szándékosan a Flash-kompatibilitással kívánta eladni a tömegeknek. Mára ez a kritika azonban jórészt értelmezhetetlenné vált, az iPad normális, mindennapi használata során egyszerűen nem futottunk olyan szituációba, ahol a Flash szükséges lett volna. Ma már az Index Indavideó szolgáltatásától a Vimeóig minden szolgáltatás támogatja a HTML5 video címkéből történő lejátszást. És igen, a felnőtt tartalom is probléma nélkül lejátszható. Egyedül a Flash-játékok esetén marad alul az iPad, de alternatívák özönéért elegendő ellátogatni az App Store-ba, ingyenes és fizetős játékok tízezrei közül lehet kényelmesen bogarászni.

Az Apple meglehetősen puritán szoftveres körítéssel adja el az iPadet, a dobozból kivéve mindössze 20 ikon köszön vissza a képernyőn. Kapunk alapszintű levelező- és naptárklienset,  böngészőt, kameraszoftert, valamint az Apple online szolgáltatásaihoz és a hardverhez kötődő alkalmazásokat. A kivételt a Maps és a YouTube alkalmazások jelentik, amelyek a Google megfelelő szolgáltatásainak kliensprogramjai. Ezeken felül az Apple saját fejlesztésű iPad alkalmazásai az App Store-ból tölthetőek le, az apróbb programok ingyenesek, a komplexebb (például irodai) appok letöltéséért azonban már fizetni kell.

Ökoszisztéma

A tabletes ökoszisztémák közül jelenleg egyértelműen az App Store viszi a prímet. Szerintünk ennek oka egyetlen dologban keresendő, az Apple alkalmazásboltja elkülöníti a tabletes és okostelefonos alkalmazásokat, így ki tudott alakulni egy tabletes szegmens a bolton belül. Az Google Play boltja máig nem jelöli külön a tabletekre optimalizált alkalmazásokat, a minőségi tabletes alkalmazásokra vágyókat csupán egy "staff picks" listával segíti ki a Google.

A két megközelítés eredménye látványosan különböző: iOS-en a fejlesztőkből az Apple kikényszeríti a tabletes alkalmazás létrehozását, míg a Google megengedi a két, alapvetően különböző kialakítás összemosását, amit az androidos fejlesztők általában ki is használnak és a telefonos alkalmazásaikat nyomják le a tabletes felhasználók torkán is. Bár a Google természetesen megadja a lehetőséget, hogy a tableten az alkalmazás másképp nézzen ki mint telefonon, ezt a fejlesztők jellemzően nem használják ki - a Google által biztosított szabadság itt nem szolgálja a felhasználók érdekét.

Az iPadre ennek megfelelően specializált alkalmazások tízezrei érhetőek el, a nagyszerű Flipboardhoz fogható klasszikusoktól a változatos játékokig, hasznos programokig és a tulajdonképpeni versenytársak alkalmazásaiig (Kindle, Gmail) szinte minden megtalálható a tabletre. Míg androidos tableten sokszor silány minőségű alkalmazást kell használni alternatíva hiányában, iPadre látványos tárháza sorakozik fel minden elképzelhető szolgáltatásnak. A bőség hátulütője, hogy az alkalmazások legnagyobb része fizetős, így az igényeinknek megfelelő alternatíva megtalálása gyakran költséges mulatsággá válik, mivel nincs ingyenes próbalehetőség mint például a Windows Phone esetében. Amúgy a fejlesztők elhivatottságára jellemző, hogy mire kézhez kaptunk az új iPadet, a bejelentéstől fogva három hét alatt az összes kezünkbe kerülő alkalmazás megfelelően kezelte a nagy felbontású kijelzőt, pixeles appot csak nagyon keresve találtunk.

Konklúzió

Sajnos bármennyire is szeretnénk kiélezettebb versenyt látni a táblagépes szegmensben, az Apple harmadik generációs iPadje újra nagyon magasra tette a lécet. Annyira magasra, hogy ebben az árkategóriában értelmetlen bármely versenytárssal összevetni. Természetesen az 50 ezer forint alatti tabletek felhasználói számára az iPad nem alternatíva, a legolcsóbb új iPad ára is 150 ezer forint. Ha azonban valaki ennyi pénzt szán ma tablet vásárlására, az új iPaden kívül nem tudunk más modellt javasolni egyelőre.

Az Apple egyébként továbbra is követi a korábban bevetett árazási modellt, a tableteket háttértár illetve mobilnetes hozzáférés szerint szegmentálja, a portfólió tagjai között egyéb különbség nincs. Így a legolcsóbb változat 150 ezer forintért a 16 gigabájtos tárolóval bíró, csak WiFi kapcsolatra képes modell, míg a legdrágább 250 ezer forintért a 64 gigabájtos, Wi-Fi és 3G hálózatokat egyaránt kezelő modell.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Egy kis türelmet kérünk, töltjük a kommenteket...

Új komment írásához be kell jelentkezned!

A Fórumos azonosítódat is használhatod.

Ha még nem vagy tagunk, regisztrálj! Csak 2 perc az egész.

Tipp #1: több formázási lehetőséged van, ha a Fórumban szólsz hozzá a témához!
Tipp #2: készítettünk egy gyűjtőoldalt, ahol az összes friss kommentet megtekintheted.