Szerző: Ady Krisztián

2008. január 23. 16:25:06

Kipróbáltuk: Samsung P2 érintőképernyős MPEG4-lejátszó

A Samsung nagy méretű kijelzővel ellátott, mégis könnyen hordozható P2 médialejátszója nem véletlenül került be karácsonyi ajánlónkba: a fekete változat az erősebb nem képviselőinek szívét, a fehér a hölgyekét dobogtathatta meg az ünnepek alatt. De mire is képes a Samsung lejátszója, s mire lesz képes a közeljövőben? A Samsung három hullámban jelentet meg szoftverfrissítést a P2-höz, a karácsony előtt pár nappal előtt megjelent első hullámban mobilos headsetet (is) varázsolt belőle, a hamarosan megjelenő másodikban játékok is lesznek, a harmadikat pedig a gyártó szerint el sem tudjuk képzelni.

A Samsung nagy méretű kijelzővel ellátott, mégis könnyen hordozható P2 médialejátszója nem véletlenül került be karácsonyi ajánlónkba: a fekete változat az erősebb nem képviselőinek szívét, a fehér a hölgyekét dobogtathatta meg az ünnepek alatt. De mire is képes a Samsung lejátszója, s mire lesz képes a közeljövőben? A Samsung három hullámban jelentet meg szoftverfrissítést a P2-höz, a karácsony előtt pár nappal előtt megjelent első hullámban mobilos headsetet (is) varázsolt belőle, a hamarosan megjelenő másodikban játékok is lesznek, a harmadikat pedig a gyártó szerint el sem tudjuk képzelni.

Csúcsmodell

A Samsung P2 a koreai gyártó csúcsmodell MPEG4-lejátszója, 3 hüvelykes kijelzője érintésérzékeny, és nem mellesleg hatalmas felbontású. A 480 x 272 képpont pontosan megfelel a Sony PlayStation Portable (PSP) kijelzőjének, mely azonban 1,3 hüvelykkel nagyobb képátlójú. A készüléket 2, 4 és 8 gigabájtnyi memóriával lehet megvásárolni nagyjából iPod nanókhoz -- legalábbis ha a hivatalos árlistákat nézzük -- mérhető áron, a szélesvásznú kijelző azonban össze sem hasonlítható utóbbiak 2 hüvelykes egérmozijával.

Samsung P2

A specifikációk csatornánként 22 mW-os erősítőről szólnak, az európai firmware-verzióban egy ki- és bekapcsolható hangerőkorlát is helyet kapott, bekapcsolt állás esetén csak ennek felét érhetjük el, ez azonban még metrón utazva is bőven elegendőnek tűnik. A hangzást a Samsung DNIe 2.0 hangzásjavító technológiája turbózza fel, mely csak vezetékes fülhallgatóval érhető el egyelőre. A hangminőségre nem lehet panasz, a mellékelt füles is jó minőségű. Az FM-rádió elméletileg RDS-es, ez azonban vagy nem igaz, vagy a szoftver nem támogatja még. Az USB2.0 port magától értetődő, a másolási sebesség körülbelül 3-6 megabájt másodperceként attól függően, hogy írunk vagy olvasunk.

A Bluetooth 2.0 támogatás már sokkal érdekesebb, ezt nem sok médialejátszón találhatjuk meg. A decemberben megjelent firmware frissítéssel a készülék nem csak állománycserére képes Bluetooth-on keresztül, de telefonunkkal is összepárosítható: a beépített mikrofonnak köszönhetően headsetté válik a P2. Elő sem kell vennünk táskánkból a telefont, ha hívás érkezik, a zene elhalkul, ha pedig a névjegykártyát is átdobjuk a telefonról a készülékre, nem a szám jelenik meg, hanem a hívó neve. Természetesen sztereó Bluetooth fülest is párosíthatunk a készülékkel, egyszerre akár kettőt is képes párhuzamosan kiszolgálni.

A Bluetooth bekapcsolása, használata jelentősen csökkenti a készülék akkumulátoros üzemidejét, az eredetileg 35 órányi zenelejátszásból 12 órányi marad, ha sztereó Bluetooth fülhallgatón keresztül hallgatjuk a zenét. A videók lejátszása maximum 5 óráig mehet a gyári specifikáció szerint, nálunk körülbelül 4,5 órát bírt egyetlen feltöltéssel -- a valóság eléggé megközelítette a gyári értéket.

Emoture

Az érintőképernyőre szabott Emoture felület többé-kevésbé testre szabható, ez kimerül három különböző menüstílus kiválaszthatóságában, illetve a háttérkép módosításában. A felület igen jól kezelhető és egyszerű gesztusokat is ért, könnyen forgathatjuk, nagyíthatjuk, léptethetjük egy-egy mozdulattal a feltöltött és megjelenített fotót, de ugyanígy egyetlen kézmozdulattal, a képernyő szélén végighúzott ujjunkkal módosíthatjuk a hangerőt is, ha lusták lennénk megnyomni párszor az oldalsó gombokat. A készülék kezelésében teljesen az érintőképernyőre -- vagy a csatlakoztatott Bluetooth füles gombjaira -- kell hagyatkoznunk, a hangerőszabályzó gombokon túl ugyanis csak egy picit nehezen kezelhető "hold" gomb, illetve egy lejátszást indító és felfüggesztő gomb kapott rajta helyet. Négy gomb között nem lehet eltévedni.

Samsung P2

Az érintőképernyő érzékenysége elsőrangú, a mellékelt képernyő- és készülékvédő fólia -- nem csak a képernyőt, hanem a teljes átlátszó, sérülékeny műanyag felületet védi -- használata sem hoz negatív változást ezen a téren. A magyar nyelvű utasításban található extra mozdulatok is könnyen megtanulhatók, az ujjunkkal pedig elegendő végigsimítani a felületet, nem kell egy picit sem megnyomni. Ebből fakadóan érdemes használni a "hold" gombot, a zsebbe nyúlva ugyanis könnyen elléptethetjük a zeneszámot, vagy beletekerhetünk a lejátszásba.

A készülék a két legnépszerűbb formátum, az MP3 és Windows Media Audio mellett AAC és FLAC tömörítetlen formátumokkal is megbírkózik, videóból azonban csak a "saját" formátumát, az SVI-t szereti, melyet bármilyen Windows által ismert formátumból a Samsung Multimedia Studióval tudunk előállítani, meglehetősen lassan. A konténerben egy szimpla XVID/MP3 kódolású videó van, a videó bitrátája akár 1 megabit/s is lehet. A Samsung azonban mindeképpen megpróbálja megakadályozni, hogy saját szoftverrel kódoljunk videót, míg korábban működött az a trükk, hogy a más alkalmazással bekódolt AVI-t szimplán átneveztük SVI-re, az új, decemberi firmware-rel ez már nem lehetséges. A saját kódolású videó 400 kilobit/s-os videó bitráta mellett is nézhető minőségű, így egy komplett mozifilm körülbelül 350-500 megabájtnyi helyet foglal el a hosszától függően.

Samsung Multimedia Studio

Egy 42 perces sorozatepizód így körülbelül 180 megabájtnyi helyet emészt fel, így könnyen kiszámolható, hogy a 8 gigabájtos változat durván 30 órányi videót képes eltárolni ezzel a bitrátával, kifejezetten nézhető minőségben. Az idegen nyelvű filmek kedvelőinek jó hír, hogy a Samsung szoftvere támogatja az elterjedtebb feliratformátumokat is, melyeket képes különböző méretekben a videóra kódolni.

Tapasztalataink szerint érdemes két szoftvert használni a konvertálásokra: a túl nagyra hízott MP3-akat Windows Media Playerrel érdemes a készülékre szinkronizálni, így az albumok borítói is megjelenhetnek a kijelzőn. A videókra nincs más választásunk mint a Samsung szoftvere, de ezt érdemes használni a túlméretes fotók lekicsinyítésére is, mely pont optimális méretet készít a nagyíthatóság és a gyors megjelenés közötti pengeélen táncolva.


Így bármilyen lejátszót el lehet adni...

Félkész, vagy jövőálló?

Meglehetősen nehéz eldönteni, hogy a Samsung P2 félkészen piacra dobott termék, vagy éppen jövőtállóságát bizonyítja a Samsung azzal, hogy frissítésekkel tovább okosítja a készüléket. A lejátszó rövid történetére visszatekintve sajnos inkább az előbbi lehet a valós helyzet, hiszen számos olyan funkció került a decemberi frissítéssel a lejátszóba, melyet már a készülék piacra dobásának időpontjára ígértek, s több olyan hiányzik még, mely alapvető más lejátszókban. A beépített mikrofont például nem lehet diktafon funkcióra használni -- bár Bluetooth headsetként is közel kell a szánkhoz emelni, így érzékenysége erre nem is lenne alkalmas --, de hiányzik a beígért RDS-támogatás, illetve a rádióadások felvételének lehetősége is. Utóbbit a január közepére ígért, egyelőre késő firmware-frissítés hozza elméletileg el.

A Samsung P2 MPEG4-lejátszó 2 gigabájtos változatát körülbelül 42 ezer forintért, a 4 gigásat 48 ezerért, a 8 gigásat pedig 62 ezer forint bruttó összegért vihetjük haza.

Véleménye van?

a címlapról