Vízjelezni kezdi az Anthropic az AI-generált tartalmakat

Az EU AI Act átláthatósági előírásai 2026 augusztusától kezdődően új követelményeket fogalmaznak meg az AI-eszközökkel létrehozott tartalmakkal szemben, azzal az egyik fő célkitűzéssel, hogy a generált vagy manipulált tartalmak géppel felismerhető jelölést kapjanak. Az uniós szabályozásnak való megfelelés miatt az Anthropic bejelentette, hogy a Claude a támogatott modelleknél augusztus 2-től géppel olvasható jelölésekkel láthatja el a generált szövegeket, ezen felül a létrehozott fájlokhoz digitálisan aláírt eredetiségi metaadatokat is társít. Az új szabály eleinte az Európai Unióban elérhető új Claude-modellekre vonatkozik, ugyanakkor a cég a már elérhető modelleknél alkalmazott jelölési rendszer bevezetésén is dolgozik, sőt később világszerte kiterjesztené az intézkedést.

A koncepció érdekessége, hogy a szöveges válaszok esetében maga a vízjel is a szöveg részévé válik, de a felhasználó számára láthatatlan módon. A cég szerint ez nem változtatja meg a Claude válaszának jelentését, minőségét vagy olvashatóságát, csupán azt szolgálja, hogy a vízjel másolás és beillesztés után is a szöveggel együtt maradjon, és szerkesztési műveletek során se vesszen el.

A jelölést modell szintjén alkalmazzák, így nem számít, hogy a felhasználó a Claude melyik felületen vagy terméken keresztül generálta a tartalmat, ugyanaz a jelölési mechanizmus működhet a webes felületen, API-n, a Claude Code-on és a vállalat egyéb szolgáltatásain keresztül előállított szövegeknél is, sőt az Anthropic modelljeit használó külső szolgáltatóknál, köztük az AWS, a Google Cloud és a Microsoft Foundry környezetében is megjelenhet. A Claude által létrehozott fájlok eredetét digitálisan aláírt metaadatok fogják jelölni, amihez az Anthropic az iparágban egyre szélesebb körben alkalmazott C2PA szabványt használja.

Az AI ára Fizetnek a befektetők, fizetnek a felhasználók, és nagy árat fizet az IT munkaerőpiac is. Vékony jégen járunk. Itt a 85. kraftie adás.

Mivel az AI-fejlesztő egyelőre nem hozta nyilvánosságra a technikai részleteket, így nehéz megmondani, hogy a rendszer mennyire jelent majd valóban hatékony megoldást, és mennyi kiskapu lehet a kijátszására. A módszer egyik gyenge pontja éppen az, hogy a metaadatok bizonyos feldolgozási folyamatok során eltávolíthatók, emiatt a tartalom eredetének igazolása nem feltétlenül marad meg, ha egy fájlt más rendszerben újramentenek, átkódolnak vagy módosítanak. Egy AI-vízjel sem garantálja önmagában a tartalom eredetének tökéletes azonosítását.

Nem meglepő mód az Anthropic maga is óvatosan fogalmaz: a cég közleménye szerint a vízjel megléte még nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy AI-generált szövegről van szó, és a vízjel hiánya sem bizonyítja feltétlenül, hogy adott szöveg elkészítéséhez ne használtak volna valamilyen AI-toolt a folyamatban.

A kötelezően alkalmazandó jelölés nem csak az Anthropic, de más AI-fejlesztők esetében is egyéb üzleti következményeket hozhat. A Claude-felhasználók egy részére igaz lehet, hogy kifejezetten nem szeretnék, ha az általuk készített tartalmakról később egyértelműen megállapítható lenne, hogy AI-eszközzel készült. Az új rendszer pedig akár növelheti is a nyílt súlyú modellek vonzerejét, mivel azok szabadabban futtathatók saját infrastruktúrán,  beépített eredetjelölési mechanizmusok nélkül.