A magyarok majdnem fele már nem tudna meglenni mobilnet nélkül
Mobilnet nélkül elviselhetetlen lenne az élet a magyarok jelentős része számára, de ezzel együtt egyre többen ismerik fel, hogy túl sok időt töltenek az online térben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzése a tíz évvel ezelőtti trendeket hasonlítja össze a tavalyi állapotokkal.
Erős címadáshoz manapság nem kell a szomszédba mennie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatóságának, mely szerdán "A magyarok többsége már nem tudna mobil nélkül élni" címmel tett közzé elemzést a Kantar-Hoffman piackutató intézet felmérései alapján a magyarok internetezési szokásairól.
Az elemzésben a szakhatóság a 2014-es és 2024-es évek trendjeit, felhasználói szokásait hasonlítja össze, melyből az a nem túl meglepő következtetés születik, hogy a magyarok sokkal többet interneteztek tavaly, mint tíz évvel ezelőtt, ráadásul ezt egyre többen teszik az okostelefonjukról.
Konkrétan míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is:
tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mobilnet hiánya számára elviselhetetlen lenne – mintegy 6 százalékkal többen, mint 2020-ban
-áll a hatóság elemzésében.
A hatóság a mögöttes okokat nem részletezi ugyan, de egyértelmű, globális trend, hogy a mobilinternet (illetve az internet általában véve) az előző évtized első feléhez képest ma már gyakorlatilag alapközművé vált, a mobil szélessávú szolgáltatások pedig ma már a magyar lakosság elsöprő többsége számára rendelkezésre állnak, amivel párhuzamosan az okostelefon-penetráció is drasztikusan nőtt.
Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.
A kutatási eredmények szerint a tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőt is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző 55 éven felüliek körében ritkább.
Az internet az évek során informálódásban is megkerülhetetlenné vált: egy évtizede tízből még mindössze öten nevezték elsődleges információforrásuknak az online teret, 2024-ben azonban már nyolcan. Érdekes tendencia, hogy az online felületek jelentősége a pandémia előtti időszakban egyre növekedett, a járvány éveiben azonban a hagyományos médiumok szerepe vált jelentősebbé.
Ennek oka a hatóság szerint az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre. Az online felületek ezzel szemben átmenetileg veszítettek a presztízsükből, mert sokszor álhírekkel vagy szenzációhajhász, félrevezető információkkal vadászták az olvasóik kattintásait, így csökkentve az emberek beléjük vetett bizalmát.