Nincs bírság, de szabályozottabbá válhat a Booking.com működése
Lezárta gyorsított ágazati vizsgálatát az online szállásközvetítő szolgáltatások piacán a Gazdasági Versenyhivatal - a szervezet a nyáron történt, szállásadók nagyobb tömegét érintő anomáliákkal utólag semmit sem kezdett, de a javaslatai nyomán a jövőben szabályozottabb keretek között működhetnek majd ezek a cégek.
Hiába volt házkutatással is járó gyorsított ágazati vizsgálat, egyelőre úgy tűnik, simán megússza az amszterdami székhelyű Booking.com online szállásközvetítő oldal, hogy a nyáron rendszerátállásra hivatkozva jelentősen késett a szállásadók felé a kifizetésekkel, ezzel nehéz helyzetbe hozva számos idegenforgalmi vállalkozást.
A GVH gyorsított ágazati vizsgálata a helyzet feltérképezése mellett kitért többek között az érintett piacok koronavírus-járványt követő versenyfolyamatainak, illetve a szállásközvetítők azon szerződési feltételeinek és gyakorlatának részletes elemzésére is, amelyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre, végül pedig a kiemelt gazdasági jelentőségű ágazat versenyének, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében a hatóság több jogalkotási javaslatot fogalmazott meg jelentéstervezetében.
Ezek keretében a GVH – nemzetközi példákat követve – azt javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplői számára tiltsa meg az ún. árparitás-rendelkezések alkalmazását. Az árparitás-kikötések lényege, hogy a szállásadóknak – ha szeretnének megjelenni egy szállásközvetítő platformon – vállalniuk kell az oldal üzemeltetője felé, hogy az online felületen megadott áraiknál olcsóbban a saját honlapjukon, vagy más szállásközvetítő felületeken sem értékesítik a szobáikat.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Ez azonban a GVH elemzése alapján gátolja a különböző értékesítési csatornák hatékonysági versenyét, illetve a szállásközvetítők közötti jutalék-versenyt, vagyis végső soron magasabb szállásárakat eredményezhet a fogyasztók számára. A versenyhatóság ezért – hasonlóan több uniós országhoz, mint pl. Franciaországhoz, Ausztriához, Olaszországhoz és Belgiumhoz – ezen (eddigi joggyakorlat szerint bizonyos részben megengedett) megállapodások teljes jogszabályi tiltását javasolja.
A hatóság közleménye alapján a szervezet emellett azt javasolja a szállásközvetítőknek, hogy tegyék átláthatóvá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait. A szolgáltatók ugyanis gyakran előbbre sorolják azokat a szállásadókat, amelyek magasabb jutalékot fizetnek részükre – ezt azonban nem mindig adják érthető, észlelhető módon a fogyasztók tudomására. Emiatt éppen azok a szálláshelyek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe (a találati lista végére), akik az alacsonyabb jutalékszint miatt alacsonyabb árakat ajánlanának a fogyasztóknak. A rangsorolással kapcsolatos információk érthető, egyértelmű, átlátható megjelenítése tudatosabb fogyasztói döntéseket eredményezhet, amely serkenti a szálláshelyek közötti versenyt.
Végezetül a versenyhatóság javaslattal élt a nyári, nagy számú hazai szálláshelyet érintő fizetési probléma kapcsán is annak érdekében, hogy a szállásadók a jövőben hatékony panaszrendezési és panaszkezelési megoldásokat találhassanak hasonló helyzetekben. A vizsgálat alapján ugyanis a felek közötti tárgyalási- és szerződéses viszonyok egyenlőtlenek, így a köztük létrejövő megállapodások rendszerint ugyan részletes szabályokat tartalmaznak a szállásadók szerződésszegéseinek kompenzációra, jogkövetkezményeire – azonban nélkülözik mindezeket a platform oldalán történő esetleges mulasztásokkal kapcsolatban.
A versenyhatóság ezért megfontolásra javasolja a nagyobb szálláshely-közvetítők általános szerződési feltételei (és az azokhoz kapcsolódó üzleti gyakorlatok) kereteinek szabályozását a szállásadók számára nyitva álló panaszkezelési mechanizmus, valamint a hibás teljesítések kölcsönös jogkövetkezményeinek tekintetében.