Továbbra is gyepálja az unió a Metát a hirdetések miatt
Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a Metának a felhasználók egyértelmű beleegyezését kell kérnie ahhoz, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg az EU-ban.
Az ír adatvédelmi hatóság januárban vágott bírságot a Metához jogsértések miatt, melynek eredményeként a cég módosította a személyes adatok felhasználásának jogalapját a Facebookon és Instagramon zajló reklámozáshoz az Európai Unió területén. Az internetezők azóta leiratkozhatnak a személyre szabott hirdetések kiszolgálására használt adataik megosztásáról egy űrlapon keresztül.
Az unió legfelsőbb bírósági szerve, az Európai Unió Bírósága (EUB) most azonban messzebb ment, és úgy határozott, hogy a Metának korlátoznia kell személyre szabott hirdetései elérését a régióban, és a Facebook közösségi platformon a felhasználók egyértelmű hozzájárulását kell kérnie ahhoz, hogy reklámokat jelenítsen meg számukra a felület. A Meta egyelőre nem nyilatkozott arról, tervez-e fellebbezni, egyelőre "tanulmányozza a bírósági döntést".
Az ír adatvédelmi hatóság év elején szabott ki 390 millió eurós pénzbírságot a közösségi óriásnak a Facebook és az Instagram adatkezelési gyakorlata miatt egy négy éven át tartó, rendkívül elhúzódó vizsgálat eredményeként. Az adatvédelmi hatóság kimondta, hogy a technológiai vállalat 2018 óta megsértette az uniós adatvédelmi rendeletet (GDPR) azon gyakorlatával, ahogy a Facebookon és az Instagramon megjelenő hirdetések személyre szabásához olyan módon használ fel személyes adatokat, hogy a beleegyezésre lényegében rákényszeríti a felhasználókat.
AI az IT-ban: ennek már fele sem tréfa Június 16-án érkezik az idei első kraftie meetup!
Az "elfogadod a szabályzatunkat vagy törlünk" opció nem felel meg a rendelet követelményeinek. A GDPR egyértelműen szabályozza, hogy a cégeknek meg kell indokolni minden egyes felhasználói adatról, milyen célból tárolják. A felhasználónak pedig külön-külön kell tudni nyilatkozni, hogy milyen adatai kezeléséhez járul hozzá. Kötelező a beleegyezés kérése a hozzájárulásnál, a profilalkotásnál, a külföldi adattovábbításnál és az emailes direkt marketingnél (eDM) külön-külön.
Úgyhogy a vállalat a tárolt adatok listázása helyett inkább úgy döntött, hogy összevonja a beleegyezés kéréseket, és kényszeríti a felhasználóikat az eddig is kezelt adatok elfogadására vagy máskülönben nem használhatják a szolgáltatást. A Meta a döntés ellen fellebbezett, így némi időt nyerhetett magának.
A friss EUB-határozatban a bíróság kimondja, hogy az oldal üzemeltetőjének bizonyítania kell, hogy az emberek önként adtak engedélyt az adatgyűjtésre. Hogy a gyakorlatban ez miként fog megvalósulni, egyelőre nem világos: elképzelhető, hogy Meta a felületein külön engedélyt fog kérni, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg a Facebookon és más platformjain, ami jelentősen befolyásolhatja a hirdetési bevételek alakulását.