Elbukta az EU elleni aktakukac-perét a Meta
Arányos és jogszerű volt az Európai Bizottság adatkérése egy a Meta ellen indított vizsgálat kapcsán, ami az amerikai cég első komoly versenyügyi bírságához vezethet a kontinensen.
Az Európai Bizottság javára döntött az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke (General Court) a Meta kontra Bizottság perben, melyet a Meta azért indított, mert kifogásolta a Bizottság kiterjedt adatbekérési, adatbetekintési igényét egy 2019-ben indult vizsgálat kapcsán. A vizsgálat abból a szempontból kulcsfontosságú lehet, hogy végkimenetelétől függően a Meta a nyakába kaphatja fennállásának első uniós trösztellenes bírságát.
A 2020-as beadvány benyújtásakor az amerikai multi lényegében egy óriási halászhálóhoz hasonlította az uniós trösztellenes hivatal működését, mely
az eljárás kezdeti szakaszában több mint egymillió, az üggyel vélelmezhetően összefüggésbe hozható dokumentumot kért be a cégtől.
A vizsgálat egyébként a Facebook Marketplace online piactér működését illetően azt igyekezett feltárni, hogy az amerikai székhelyű közösségi szolgáltató sértett-e uniós jogot azáltal, hogy az oldalon hirdető vállalkozásoktól származó hirdetési adatokat felhasználva előnyhöz juthatott olyan piacokon, ahol saját szolgáltatásával is jelen van, egyben az említett hirdetők konkurenciájaként.
A Bizottság egyben azt is kivizsgálta, hogy a Facebook közösségi szolgáltatás és a Facebook Marketplace közti szoros kapocs ellenkezik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.
A luxemburgi székhelyű Törvényszék ítéletében kimondta, hogy a Meta nem tudta a bíróság előtt bizonyítani, hogy a Bizottság adatbekérése aránytalan volt és a szükségesnél nagyobb volumenű dokumentumot érintett, a bíróság ugyanakkor előírta a Bizottság számára, hogy bizonyos, az ügy kapcsán kevés relevanciával bíró, zömében személyes adatot tartalmazó dokumentumot elkülönítve kezeljenek, tároljanak (virtual data room).
A per másodfokon az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságán folytatódhat.