Saját adatvédelmi rendeletét teszi zárójelbe az EU
Továbbra sincs törvénybe foglalt megoldás az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, ún, transzatlanti adatcsere szabályozását illetően, hiába nyilatkozták azt a felek fél éve, hogy az új egyezmény már gyakorlatilag kész van, illetve elődjeivel ellentétben ki fogja állni az idők (illetve a bíróságok) próbáját.
A politikusok ígérgetése ellenére továbbra sincs valódi, törvénybe foglalt megállapodás a transzatlanti adatcsere-folyamatok adatbiztonsági szabályozásáról, aminek hiányában európai cégek ezrei kénytelenek vagy olyan partnerszolgáltatók után nézni, melyek nem az Egyesült Államokban üzemelnek, ha el akarják kerülni az EU adatvédelmi rendeletében (GDPR) foglaltak megsértését.
Az Európai Unió bírósága idén júliusi ítéletében érvénytelenítette a Privacy Shield egyezményt, mely ezzel lényegében éppúgy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mint közvetlen elődje, a Safe Harbor, melyet ugyanaz az osztrák aktivista támadott meg a bíróságon korábban, aki a mostani pert is indította.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A Safe Harbor, illetve utódja, a Privacy Shield létrejötte kapcsán a probléma magja az, hogy az amerikai jogrendszer kizárólag az amerikai állampolgárokra terjeszti ki az alkotmányos jogokat, mindenki más egy kalap alá esik és semmilyen védelmet nem kap az adatgyűjtés ellen.
Az új transzatlanti adatcsere-egyezmény tető alá hozását először az amerikai elnökválasztást követő politikai helyzet, majd a koronavírus világjárvány késleltette, az ukrán-orosz konfliktus miatt összehívott NATO-csúcson ugyanakkor idén márciusban Ursula Von Der Leyen, a Bizottság elnöke és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke bejelentették, hogy készen állnak az új törvény alapjai, annak hatályba lépéséig pedig már csak a szövegezést kell véglegesíteni.
Ez ugyanakkor máig nem történt meg, az adatvédelmi aktivistákból álló noyb szerint ennek a bennfentes híresztelések alapján elsősorban az az oka, hogy az Egyesült Államok továbbra sem akar hallani azokról a garanciákról, melyek az uniós állampolgárok intézményesített megfigyelését megakadályozná.
Max Schrems, a szervezet vezetője, egyben a két korábbi adatvédelmi egyezmény megbuktatója mindazonáltal utalt rá, hogy kész az új megállapodást is a CJEU elé vinni, ha nem ad kellő jogbiztonságot az EU-s állampolgárok, illetve az Unióban működő vállalatok számára.