Vizsgálják a britek a Microsoft-Activision gigafelvásárlást
A Microsoft szerint a britek által indított antitröszt-vizsgálat nem fogja befolyásolni az ügylet 2023-ra tervezett lezárulását.
Az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti hatósága (CMA) szerdán bejelentette, hogy trösztellenes vizsgálat alá veti a piaci erőviszonyokat alaposan megbolygató Microsoft-Activision Blizzard akvizíciót. A 69 milliárd dolláros ügylet a várakozások szerint valamikor 2023-ban zárul le, amivel a redmondi vállalat a világ harmadik legnagyobb játékkiadójává hízna a Tencent és a Sony után.
A britek azt vizsgálják, hogy az akvizíció torzító hatással bírhat-e a piaci versenyre, nem csak a videójáték-piacon, de az alkalmazásboltokban, és a munkaerőpiacon is. Az elsőfokú vizsgálat egyből az üzlet engedélyezéséhez, vagy egy második fordulós vizsgálathoz vezethet, a döntést szeptemberig hozza meg a CMA. Lisa Tanzi, a Microsoft vállalati alelnöke és ügyvédje elmondta: helyénvalónak tartják a szabályozó hatóságok vizsgálatát, és biztosak abban, hogy a megállapodás a 2023-as pénzügyi évben a várakozásoknak megfelelően problémamentesen zárul le.
A Microsoft eddig próbálta elkerülni a szabályozási aggályokat és letakarítani az utat a gigaüzlet előtt, már a bejelentést követő napokban igyekezett mindenkit biztosítani arról, hogy nem az a célja a felvásárlásnak, hogy monopolhelyzetet teremtsen a gaming szegmensben.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A redmondi cég ezután februárban számos kötelezettségvállalást jelentett be a játéküzletágra vonatkozóan, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft számára ez a mindeddig példa nélküli felvásárlási tranzakció egyben azt is jelenti majd, hogy (újra) a cégére irányul a hatóságok, törvényalkotók figyelme, melyek az utóbbi években minden eddiginél lelkesebben vetették bele magukat a piaci monopóliumok elleni harcba.
A Microsoftnak utoljára az ezredfordulón kellett egy ellene indított antitröszt-eljárás során védekeznie. Akkor az amerikai kormány megnyerte a pert, azóta pedig elsősorban más technológiai cégek - így köztük az Alphabet, az Amazon és a Meta - kerültek az antitröszt-vizsgálatok célkeresztjébe.
Idén három nagy akvizíciós bejelentés is volt a játékiparban: január utolsó napján a Sony bejelentette, hogy felvásárolná a Halo eredeti fejlesztőjét, a Bungie játékstúdiót, mely később a Destiny multiplayerrel vált ismertté, előtte pedig a Take-Two jelentette be, hogy 12,7 milliárd dollárért tenné rá kezét a Zyngára.
A nagy játékipari felvásárlási hullám valójában már az előző évtized közepén elkezdődött, a Microsoft és a Sony mellett több független kiadó is beolvasztotta magába a piac kisebb szereplőit, vagy kisebb-nagyobb tulajdonrészt szerzett más kiadókban. Így került az EA tulajdonába a Codemasters vagy a Playdemic, de hasonlóképpen szerezte meg a kínai Tencent a League of Legends-t fejlesztő Riot Games-t, vagy szerzett 40%-os tulajdonrészt az Epic Games-ben.