Lezárult az AMD eddigi legnagyobb akvizíciója
Jövő héten a 2020-ben bejelentett akvizíciós folyamat lezárásával az AMD-be olvadhat a Xilinx, ezzel a cég óriási kompetenciát - és piacelsőséget - szerez az FPGA és ASIC megoldások szegmensében.
Mivel január végén az utolsó vizsgálat is lezárult az AMD és a Xilinx közt létrejövő, 2020-ban bejelentett akvizíciós ügylet kapcsán, melyre végül minden nagyobb régiós hatóság áment mondott, létrejöhet az AMD történelmének eddigi legnagyobb értékű, 35 milliárd dolláros akvizíciós üzlete - jelentette be tegnap a társaság.
A két chiptervező 2020 októberében közölte egybeolvadási szándékát, mely a szintén 2020-ban bejelentett ARM-Nvidia deallel ellentétben minden oldalról támogatást élvezett. A részvényesek valósággal rajongtak az ötletért, a versenyhatóságok pedig tavaly nyáron sorra hagyták jóvá az akvizíciót. Az utolsó versenyügyi vizsgálat január 27-én véget a kínai jóváhagyással, ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a Xilinx az eredeti terveknek megfelelően február 14-től az AMD részeként működjön tovább.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Az AMD számára a Xilinx megszerzése komoly ugródeszkát jelenthet a szerverpiaci növekedéshez. A Xilinx piacvezető pozícióját, illetve az ezzel járó kapcsolatrendszert kihasználva alternatív módokon próbálhat meg utat találni szerverprocesszoraival a potenciális vásárlókhoz a cég.
Bár rétegtermékekről van szó, az egyesülést követően minden bizonnyal az Intel után az AMD kínálatában is megjelennek a szerverekbe szánt CPU-FPGA hibridek. Az FPGA-k (Field Programmable Gate Array, magyarul programozható kapumátrix) ugyanis olyan áramkörök, amelyek logikai blokkjai szoftver segítségével programozhatók, a gyártás, sőt, akár a telepítés után is.
Ezek a lapkák egyfajta középutat jelentenek az alkalmazásspecifikus áramkörök (ASIC) és az általános célú CPU-k között. Az FPGA-k előnye az ASIC-ekhez képest a szabad programozhatóság, a "beégetett" algoritmus tetszőlegesen módosítható, cserébe ugyanakkor teljesítményük alacsonyabb, ám jellemzően még mindig gyorsabbak és hatékonyabbak mintha az adott algoritmust egy általános célú processzoron futtatnánk. Az ilyen chipeket kutatás-fejlesztésben is széles körben alkalmazzák, például egy USB-vezérlő prototípusa előbb FPGA-n születik meg, majd ezután kerül fix félvezetőre. Az FPGA-k hátránya, hogy alacsony órajelen dolgoznak, gyártási költségük pedig jellemzően többszöröse a hagyományos áramkörökének.