Másfél millió magyar sehogyan nem internetezik
Nem túl meglepő jelenségre világít rá egy a hírközlésszabályozó szerv megrendeléséből készült kutatás: Magyarországon még mindig van körülbelül másfél millió ember, aki egyáltalán nem internetezik, részben életkori, részben vagyoni helyzetéből adódóan.
A magyar háztartások 71 százalékában van vezetékes internet, amellyel adatkorlát nélkül, akár nagyképernyővel (vagyis asztali számítógéppel, laptoppal vagy táblagéppel), kényelmesen tud egyetlen előfizetéssel egyszerre több ember internetezni. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Ez azt jelenti, hogy 1,1 millió háztartásban csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni - derül ki egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére készített, tavaly nyári, ugyanakkor a trendeket ma is jól tükröző kutatásából.
VÉGZETTSÉG ÉS KORCSOPORT SZERINTI SZAKADÉK
Az iskolai végzettség szerinti vizsgálat alapján kijelenthető, hogy ott a legrosszabb a helyzet, ahol az egész családban legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők élnek - az ilyen háztartásoknak csupán a negyedük rendelkezik nagyképernyős internethozzáféréssel, míg ezzel szemben ahol legalább egy diplomás él, ott 90% az internetpenetráció aránya.
Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék) - mutat rá a kutatás. Bár a kutatás erre külön nem szentelt figyelmet, a részben a digitális oktatás jegyében telő tavalyi, illetve eddigi idei év apropóján ezen számok különösen riasztóak lehetnek.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében – 74 százalékukban – úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük: helyettesítik telefonos mobilinternettel vagy egyáltalán nem neteznek, de 29%-uk úgy véli, nem is engedheti meg magának az interneteléréssel jelentkező egyszeri, illetve rendszeres kiadásokat. A világhálót a felmérés szerint a 14 éves és idősebb népesség 18 százaléka nem használja hazánkban, vagyis másfél millió ember nem éri el az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van: negyvenéves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.
A háztartásuk tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága szerint a társadalom felső harmadába tartozók is szinte kivétel nélkül használják a digitális lehetőségeket, miközben a legalsó harmadba tartozóknak csak kevesebb mint a fele (44 százalék).
EGYÜTTES HATÁSOK
Az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását vizsgálva az látható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása: ők lényegében bármilyen élethelyzetben vannak, de mindenképpen interneteznek valahol. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.
A digitális világból való kimaradás legfőbb oka, hogy sok idősnek a náluk fiatalabban még mindig nem tudták kellően érthetővé és vonzóvá tenni az internetet.