Szerző: Koi Tamás

2021. június 14. 09:56

Másfél millió magyar sehogyan nem internetezik

Nem túl meglepő jelenségre világít rá egy a hírközlésszabályozó szerv megrendeléséből készült kutatás: Magyarországon még mindig van körülbelül másfél millió ember, aki egyáltalán nem internetezik, részben életkori, részben vagyoni helyzetéből adódóan.

A magyar háztartások 71 százalékában van vezetékes internet, amellyel adatkorlát nélkül, akár nagyképernyővel (vagyis asztali számítógéppel, laptoppal vagy táblagéppel), kényelmesen tud egyetlen előfizetéssel egyszerre több ember internetezni. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Ez azt jelenti, hogy 1,1 millió háztartásban csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni - derül ki egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére készített, tavaly nyári, ugyanakkor a trendeket ma is jól tükröző kutatásából.

VÉGZETTSÉG ÉS KORCSOPORT SZERINTI SZAKADÉK

Az iskolai végzettség szerinti vizsgálat alapján kijelenthető, hogy ott a legrosszabb a helyzet, ahol az egész családban legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők élnek - az ilyen háztartásoknak csupán a negyedük rendelkezik nagyképernyős internethozzáféréssel, míg ezzel szemben ahol legalább egy diplomás él, ott 90% az internetpenetráció aránya.

Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék) - mutat rá a kutatás. Bár a kutatás erre külön nem szentelt figyelmet, a részben a digitális oktatás jegyében telő tavalyi, illetve eddigi idei év apropóján ezen számok különösen riasztóak lehetnek.

grandma_notebook
az idősebbek többnyire arra hivatkoznak, hogy nincs szükségük az internetre vagy nem értenek hozzá

Éles a modern webfejlesztés és CI/CD meetupjaink programja!

December 29-30-án folyatódik a HWSW online meetup-sorozata.

Éles a modern webfejlesztés és CI/CD meetupjaink programja! December 29-30-án folyatódik a HWSW online meetup-sorozata.

A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében – 74 százalékukban – úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük: helyettesítik telefonos mobilinternettel vagy egyáltalán nem neteznek, de 29%-uk úgy véli, nem is engedheti meg magának az interneteléréssel jelentkező egyszeri, illetve rendszeres kiadásokat. A világhálót a felmérés szerint a 14 éves és idősebb népesség 18 százaléka nem használja hazánkban, vagyis másfél millió ember nem éri el az internetet Magyarországon. Ezt a jelenséget több társadalmi jellemző is befolyásolja, legnagyobb szerepe az életkornak és a vagyoni helyzetnek van: negyvenéves kor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.

A háztartásuk tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága szerint a társadalom felső harmadába tartozók is szinte kivétel nélkül használják a digitális lehetőségeket, miközben a legalsó harmadba tartozóknak csak kevesebb mint a fele (44 százalék).

EGYÜTTES HATÁSOK

Az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását vizsgálva az látható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása: ők lényegében bármilyen élethelyzetben vannak, de mindenképpen interneteznek valahol. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.

A digitális világból való kimaradás legfőbb oka, hogy sok idősnek a náluk fiatalabban még mindig nem tudták kellően érthetővé és vonzóvá tenni az internetet.

a címlapról